Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Bunda, Szilvia"

Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A BPDMA ligandum Gd(III)-komplexének koordinációs kémiai vizsgálata
    Pogonyi-Szaniszló, Zsófia; Kálmán, Ferenc Krisztián; Bunda, Szilvia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A diplomamunkám elkészítése során egy új, biszpiklén-alapú, két malonátcsoportot tartalmazó ligandumot (H4BPDMA) állítottunk elő, és jellemeztük annak Gd(III)-ionnal alkotott komplexét. A szintézis a szintézist követően meghítároztuk a ligandum protonálódási állandóit, amelyek kisebb bázicitást mutattak, mint a H4OPDMA és H4DOTA ligandumok, ami alacsonyabb stabilitási állandót eredményezett a Gd(III)-komplex esetében. pH-potenciometriás mérések alapján a komplex már pH = 2-nél teljesen kialakult, és becslések szerint stabilitási állandója logKML > 20. Relaxivitása a q = 1 típusú komplexekkel volt összemérhető, és a hőmérséklet emelésével csökkent, ami gyors rotációs tulajdonságokra utal. Az inertségi vizsgálatok 3,2 éves felezési időt mutattak fiziológiás körülmények között, ami nagyságrendekkel jobb, mint a nyíltláncú kontrasztanyagoké. Összességében a [Gd(BPDMA)]–-komplex ígéretes tulajdonságokkal rendelkezik in vivo alkalmazások szempontjából.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az OPDMA ligandum előállítása és Gd(III)-komplexének koordinációs kémiai vizsgálata
    Kun, Emese; Kálmán , Ferenc Krisztián; Bunda, Szilvia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Az orvosi képalkotás során számos módszert alkalmaznak a pontosabb diagnózis felállítása érdekében. Az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a mágneses magrezonanciás képalkotás (MRI), amely az egészséges és kóros szövetekben jelenlévő vízmolekulák eltérő relaxációs idején alapszik. Az eljárás kontrasztosságának növelése érdekében gyakran alkalmaznak úgynevezett kontrasztanyagokat, amellyel csökkenthető a protonok relaxációs ideje. A gyakorlatban általában a 7 párosítatlan elektront tartalmazó Gd(III)-ion komplexeit alkalmazzák, azonban felmerült egy olyan probléma, hogy sok eseteben Gd(III)-ionok felhalmozódtak a szervezetben, ezáltal komoly egészségügyi betegséget, a nefrogén szisztémás fibrózist okozva. Az előbb említett probléma megoldása érdekében számos kutatás folyik olyan új kontrasztanyagok előállítására és vizsgálatára, amelyek vagy a Gd(III)-iontól eltérő ionokat tartalmaznak vagy stabilabb szerkezettel rendelkeznek, ezáltal minimalizálva a bomlás esélyét. A kutatócsoport által korábban előállított OPMMA ligandum továbbgondolásaként egy új ligandum, az OPDMA ligandum szintézise és Gd(III)-komplexének koordinációs kémiai vizsgálata volt a fő cél. A vizsgálatok és mérések alapján elmondható, hogy a [Gd(OPDMA)]-komplex akár alkalmas lehet in vivo felhasználásra.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egy Cu(II)-ion megkötésére alkalmas biciklusos acetátszármazék ligandum szintézise és koordinációs kémiai vizsgálata
    Molnár, Dávid; Bunda, Szilvia; Kálmán, Ferenc Krisztián; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A Pozitron Emissziós tomográfia segítségével funkcionális információk nyerhetők az élő szervezetről, melyet leggyakrabban rákos megbetegedések korai diagnosztizálására, vagy terápiatervezésre tudnak felhasználni (például melanoma). Alkalmazásához kontrasztanyag használata elengedhetetlen. Egy ilyen kontrasztanyaghoz szükséges ligandumjelölt előállítását tűztük ki célul. Továbbá a ligandum és rézkomplexe termodinamikai, kinetikai és in vivo tulajdonságait is meghatároztuk. Összeségében véve a komplex kellő in vitro és in vivo stabilitással rendelkezik további vizsgálatok folytatásához.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egy Cu(II)-ion megkötésére alkalmas ligandum szintézise és koordinációs kémiai vizsgálata
    Szaniszló , Zsófia; Kálmán, Ferenc Krisztián; Bunda, Szilvia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A mai napig a modern rákgyógyítás alapját a prevenció és a korai diagnosztika adja. Hiába a több évtizedes kutatás, a tumoros betegségek változatossága megnehezíti és tulajdonképpen lehetetlenné teszi egy egységes terápiás módszer kialakítását. A korai diagnosztika egyik hatásos eszköze a pozitron emissziós tomográfia (PET, amely a tumoros elváltozásokat, már korai stádiumban képes kimutatni. A PET legelterjedtebben alkalmazott radiodiagnosztikuma az FDG (fluoro-deoxi-glükóz), amely a 18F-izotópot tartalmazza kovalensen kötött formában. Értelemszerűen egy szerves kémiai reakciót is magában foglaló kontrasztanyag előállításnál kedvezőbb lenne olyan diagnosztikumokat fejleszteni, amelyekben például komplexképzéssel megoldható az izotóp megkötése. Erre a célra alkalmasak a pozitron sugárzó fémionok, például a réz 64Cu-izotópja is, amelyet a megfelelő kelátorral komplexálva nemcsak diagnosztikai, de terápiás célból is alkalmazni lehet. A radioizotópok (főleg a rövid felezési idejűek) komplexálása még savas közegben is gyors kell hogy legyen a diagnosztikai és terápiás hatás megörzése érdekében. Korábban részletesen tanulmányozták a biciklusos 1,4,7,10,13-pentaazabiciklo{8.5.2}heptadekán ligandumot és bifunkciós para-nitrobenzil linkerrel ellátott származékát és azt találták, hogy azok megfelelő tulajdonságokkal rendelkeznek a klinikai alkalmazás szempontjából. Az in vivo kísérletek kapcsán azonban kiderült, hogy a nitrobenzilcsoport redukciója, amely a targetáláshoz elengedhetetlen, nehezen kivitelezhető, így azt benzoesav csoporttal helyettesítettük. Az így kapott ligandum Cu(II)-komplexe is hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkezik, valamint az in vivo kísérletek bebizonyították, hogy diagnosztikai potenciálja is kiváló.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nemesfém tartalmú átmenetifém komplex előállítása és alkalmazása vizes közegű hidrogéntárolásban
    Horváth, Sándor; Papp, Gábor Csaba; Bunda, Szilvia; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A vizes közegű hidrogéntárolást egy munkaanyag segítségével, ami lehet hangyasav, ammónia-borán, oldhatjuk meg. A hidrogén ezekből való kinyeréséhez egy katalizátorra van szükség. A munkám során egy nemesfém tartalmú átmentifém komplexet állítottam elő. Majd e komplex katalitikus tulajdonságát vizsgáltam ammónia-borán dehidrogénezési reakciója során. A reackiót több szempontból is megvizsgáltam. Az előállított komplex sikeresen katalizálta az ammónia-borán dehidrogénezését, magasabb hőmérsékleteken sem vesztette el aktivitását.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Palladium (II)-Salan Complexes as Catalysts for Suzuki-Miyaura C-C Cross-Coupling in Water and Air. Effect of the Various Bridging Units within the Diamine Moieties on the Catalytic Performance
    (2020) Bunda, Szilvia; Voronova, Krisztina; Kathó, Ágnes; Udvardy, Antal; Joó, Ferenc
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Új Pd-szalán katalizátorok alkalmazása vizes közegű Suzuki-kapcsolásban
    (2014-05-05T06:08:58Z) Bunda, Szilvia; Joó, Ferenc; Voronova, Krisztina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Új vízoldható Pd-szalán típusú katalizátorokat állítottam elő. A legsokoldalúbb keresztkapcsolási reakció, a Suzuki-reakció. Ezen kapcsolás vizsgálatát végeztem el.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vízoldható Pd(II)-komplexek alkalmazása katalitikus folyamatokban
    Kiss, Tímea; Bunda, Szilvia; Udvardy, Antal; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Előállítása vízben és gólyós-malomban és kinyerése a Pd(II)- bikinolin vízoldható katalizátor komplexnek és alkalmazása a Suzuki-reakció katalízisében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vízoldható Pd(II)-szalán katalizátorok alkalmazása Suzuki kapcsolási reakcióban
    Bunda, Szilvia; Joó, Ferenc; Udvardy, Antal; Voronova, Krisztina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Vízoldható Pd(II)-szalán komplexeket alkalmaztam Suzuki kapcsolási reakcióban. Különböző boronsav származékokkal és különféle aril halogeniddel.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Vízoldható tetrahidroszalén komplexek előállítása és egyes katalitikus sajátságaik
    (2022) Bunda, Szilvia; Joó, Ferenc; Kémiai Tudományok Doktori Iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Kémia Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék
    Kutatásaink során hatékony homogén katalitikus reakciók és a hozzájuk alkalmazható új, vízoldható katalizátorok tervezésével és szintézisével foglalkozunk. Az általunk előállított szulfoszalán ligandumok és azok átmenetifém-komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata (pH-potenciometria, 1H-NMR és 13C-NMR-titrálás, UV-VIS és ESR spektroszkópia) nagyban elősegíti katalitikus tulajdonságaik megértését, valamint a reakciók mechanizmusának vizsgálatát (pl, hidrogénezés, redox izomerizáció, C-C keresztkapcsolás).
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó