Szerző szerinti böngészés "Dajka, Bence"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza) akvapóniás termesztése
    Dajka, Bence; Fehér, Milán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Általánosságban elmondható, hogy a mezőgazdasági ágazatok a következő évtizedekben azonos problémával néznek szemben, a klímaváltozás negatív hatásaira mindenkinek reagálnia kell, hogyha szeretne továbbra is a termelésben maradni. Az egyik legkritikusabb pont a klímaváltozás kapcsán a csapadék egyenetlen eloszlása térben és időben, így főként a növénytermesztés szempontjából azok a technológiák fognak előtérbe kerülni, ahol biztosított a kiegészítő vízutánpótlás. Az akvapóniás növénytermesztés megoldásként szolgálhat, miután kis területen nagy hozamokat lehet ezzel a módszerrel elérni, víztakarékos módon. Az akvapónia a növénytermesztés és az akvakultúra kombinációja, ahol a vízbe került takarmányokból és a halak ürülékéből képződő ammóniát a nitrifikáló baktériumok először nitritté, majd a növények számára felvehető nitráttá alakítják. Számos projekt indult az utóbbi időben azzal a céllal, hogy az Európai Unióba bekerülő import szóját alternatív növényekkel kiváltsák, erre megoldásként szolgálhat egy világszerte elterjedt vízinövény, a békalencse. A békalencsének szárított formában magas a fehérjetartalma, aminosavösszetétele hasonlít az állati fehérjéhez. Dolgozatom témája az akvapóniás békalencsetermesztés, ahol négy kezelést állítottunk be a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-⁠, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumában. A kezelések között az eltérő mértékű betakarításban volt különbség, a kísérlet során megvizsgáltuk, hogy melyik kezelés esetén érhető el a legnagyobb békalencse biomassza, valamint, hogy a betakarítás mértéke hogyan hat a növekedési ütemre.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Does the feeding frequency influence the growth performance of European perch juveniles (Perca fluviatilis) during intensive rearing?
    (2022-05-26) Molnár, Áron; Dajka, Bence; Fehér, Milán
    The European perch (Perca fluviatilis) is a predatory fish species. Its aquaculture production is increasing worldwide. Feeding and the frequency of feeding are important elements of intensive fish rearing. The aim of our experiment was to examine the optimal distribution of the amount of feed, at the same feed rations. The experiment lasted 42 days. Three treatments were applied in 4–4 replications. The first treatment was feeding twice per day (T2), the second treatment was feeding three times a day (T3), and the third group was fed four times a day (T4). 10 European perch juveniles were stocked per tank, with an individual mean body weight of 3.93 ± 0.06 g at the start of the experiment. The survival rate (S%) was above 90% for all treatments. The T2 treatments produced the most favourable harvest weight (13.96 ± 0.14 g) and specific growth rate (SGR = 3.08 ± 0.01% day -1 ), but no significant differences were observed between groups. In terms of feed conversion ratio, the best result was obtained by (T3) (FCR =1.06 ± 0.18 g g -1 ), but no significant difference was found for this indicator neither. The results of the trial indicate that the feeding frequency does not influence the production parameters.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A ponty (Cyprinus carpio L.) szezonon kívüli szaporítása
    Dajka, Bence; Fehér, Milán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A Föld népessége az utóbbi évtizedekben megduplázódott, azonban az élelmiszer termelésre rendelkezésre álló erőforrások végesek. A lakosság megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekkel történő ellátása komoly kihívást jelent az állattenyésztési ágazatok számára is, hiszen az intenzifikáció végrehajtása során a fenntarthatósági szempontok biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír. A magyar haltermelés hagyományosan ponty centrikus. A klasszikus pontynevelés technológiája egy kiforrott és bevált eljárás, amely az 1950-es évek óta alig változott. A technológia fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ágazat képes legyen megfelni a 21. századi kihívásoknak. A hatékonyság és a fenntarthatóság növelésének egyik fontos eleme a termelés intenzifikálása, amelynek egyik lehetséges eszköze a halfaj szezonon kívüli szaporításának fejlesztése és erre alapozva egy kombinált (intenzív és tavi) termelés technológia kialakítása. A hagyományos keltetőházi technológia alkalmazkodik a halfaj természetes szaporodási időszakához, majd az így nyert ivadékot a piaci méret eléréséig, 3 évig nevelik. A zárt haltermelő rendszerekben az íváshoz szükséges környezeti tényezők mesterségesen előállíthatók, így létjogosultságot nyer az idényen kívüli szaporítás. A fogalom alatt a májusi időszakon kívüli hónapokat, leginkább a téli szezont értjük. A szezonon kívüli szaporítás a kétéves pontynevelési technológia egyik alapja. A februárban szaporított és intenzív körülmények között előnevelt hal áprilisban tógazdasági körülmények közé kihelyezhető, így a termelés időtartama lerövidül, három év helyett két év alatt előállítható a piaci méretű ponty. A dolgozatom keretében vizsgált anyaállomány intenzív körülmények között nevelkedett és egy közel egy hónapos felkészítési időszak után, februárban került szaporításra. A felkészítési protokoll sikeresnek bizonyult, miután ivarterméket mindkét nemtől tudtunk nyerni. A termékenyítést besugárzott és normál spermával végeztük, így létrehozva egy monoszex- és egy vegyes ivarú állományt. A lárvák kelését követően az ivadék állományt két hónapig intenzív körülmények között előneveltük, ezt követően a kontroll csoport tógazdasági nevelőtavakban, a monoszex állomány pedig intenzív körülmények között nevelkedett tovább. A zárt rendszerben és a tavi körülmények között nevelt halak testtömeg gyarapodását októberig követtük nyomon, annak érdekében, hogy összehasonlítsuk a különböző technológiában nevelt egyedek teljesítményét.