Szerző szerinti böngészés "Deme, Zsanett"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az atipikus foglalkoztatás, különös tekintettel a távmunkára és home office-ra
    Deme, Zsanett; Sipka, Péter Máté; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A modern ipari termelési módszerek megjelenésével, az informatika, a technika egyre farsúlyosabbá válásával, a gazdálkodó szervezetek igényeinek módosulásával, valamint a szolgáltató tevékenységek előtérbe kerülésével a hagyományos, tipikus munkaszerveződési formák idejemúlttá váltak. A mindennapjainkat kísérő folyamatos innováció hatására elengedhetetlenné vált egy olyan új munkaszervezési forma megjelenése, amely korunk új igényeit kielégíti, rugalmasabban alakítható. A foglalkoztatás és munkavégzés megszokott formáinak áttörésével, az új, atipikus foglalkoztatási forma megjelenése nagyobb teret ad a HR világának modernizációjához, amely az új típusú gazdaság működésének nélkülözhetetlen velejárója. Egy gyorsan változó világban, ahol a változásokra szükséges az azonnali reakció, illetve megoldás, a korábbi tipikus foglalkoztatási formák nem voltak elégségesek rugalmatlanságuk miatt. A munkavállalók is érzékelik a fejlődést, hiszen a munkakörök nagy része a szellemi irányba tolódik, egyre csak információs és kommunikációs technológiai eszközökkel történik a munkavégzés, valamint a munkafolyamatok is egyre automatizálódnak, amelyeket csupán ellenőrizni és vezérelni szükséges. Láthatjuk, hogy a modern munkavégzésekhez egy újszerű, rugalmas foglalkoztatás illeszkedik, amelyek a hagyományos formától sokkal kedvezőbb lehetőségeket adnak a munkáltatóknak, hogy a szükséges mértékben vegyék igénybe a munkavállalókat. Megfigyelhető, hogy ezáltal két tényező találkozik, az emberi tényező figyelembevételének igénye, valamint a költséghatékonyság igénye. A témaválasztásom okaként az aktualitást jelölném, ugyanis a koronavírus globális szintű terjedése miatt világszerte visszaszorultak a személyes kapcsolattartási szokások, ezáltal megnőtt a digitális kommunikáció jelentősége. Az online kapcsolattartás nem csak az oktatásban, szabadidős tevékenységekben, hanem a munkavégzésben is nagy szerephez jutott, ugyanis a nap bármely időszakában könnyedén kontaktba kerülhetünk kollegáinkkal, barátainkkal, illetve iskolatársainkkal akár egy meeting, vagy vizsga alkalmával is. Kijelenthetjük, hogy az otthoni munkavégzés egyre elterjedtebbé válik, mely nagy hatást gyakorol hazai szinten is az ezzel összefüggő munkajogi szabályozás alakulására is. Fontos megjegyeznünk, hogy a home office nem a veszélyhelyzet alatt született, ám annak hatására vált népszerűvé. A napjainkban végbemenő dinamikus változásoknak okán, a home office jelenleg nem rendelkezik pontos definícióval. Ennek oka, hogy a jogalkotás sem tudta követni a gyakori, új igényeknek köszönhető változásokat. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni az atipikus foglalkoztatási forma jellemzőit, térnyerését mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten, annak előnyeit, illetve hátrányait, valamint az esetlegesen felmerülő jogi problémákat. Ezt követően a távmunka és a home office ismertetésére vállalkozom, azok egymástól való elhatárolását, közös jegyeit, az európai és hazai szintű elterjedését, illetve szabályozását, előnyeit és árnyoldalait, valamint az előforduló problémákat mutatom be.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A munkaidő fejlődése és szabályozása
    Deme, Zsanett; Sipka, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A munka fontos szerepet tölt be az emberek életében, hiszen amellett, hogy a megélhetésünket biztosítja, hétköznapjaink jelentős részét is felöleli az ilyen irányú tevékenységgel töltött órák száma. A munkaidő egy rendkívül fontos, ám konfliktusokban gazdag jogintézmény, ugyanis a rendszerében, a munkáltató, illetve a munkavállaló érdekei is egyaránt érvényesülni kívánnak, ennek okán, a szabályozása is központi szerepet tölt be, melynek eredeti célja, a munkavállalók egészségének és biztonságának garantálása, továbbá azok kizsákmányolásának kizárása. Közismert, hogy a munkaviszony alanyai között, az erőviszonyok, így az érdekérvényesítés szempontjából egyensúlyeltolódás mutatható ki, a munkavállalók mindig gyengébb félként jelennek meg. Ebből adódóan a szabályozás célja, egyrészt, hogy védelemben részesítse a kiszolgáltatottabb felet, másrészt, hogy határt szabjon a munkáltatók szabadságának, a munkaidővel való rendelkezés kapcsán. A történelmi korokon átívelő törekvések iránya, hogy fokozatosan egyensúlyba kerüljön egymással a munka és pihenés, valamint a modern társadalmakban az egészséges munkakörülmények biztosítása.