Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Erdei, Annamária"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 45)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    65 év feletti betegek pajzsmirigy műtéteinek statisztikai elemzése
    Jónás, Noémi; Andrási, Mónika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kovács, Dávid Ágoston; Erdei, Annamária; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endokrinológiai Tanszék
    Diplomamunkám első fejezeteiben áttekintettem a legnagyobb endokrin szervünk, a glandula thyreoidea anatómiai és élettani sajátosságait. A pajzsmirigy betegségeinek kialakulásában több, egymástól függetlenül jelentkező, ugyanakkor egymás hatását szorosan befolyásoló tényező szerepel. Az etiológiai faktorok közül a legjelentősebbek a világnépesség csaknem egyharmadát érintő jódhiány, a női nem, az időskor és a goitrogén étrend. Az életkor előrehaladtával a pajzsmirigy funkciója, hasonlóan a többi endokrin szervhez - csökken. Az agyalapi mirigy érzékenységének megváltozása és az időskorban jellemző lassuló alapanyagcsere jelentősen befolyásolják a T3 és T4 szinteket. A 65 év felett jelentkező pajzsmirigybetegségek esetében a kórképekre jellemző klasszikus tünetek nem annyira kifejezettek, mint a fiatalabb korcsoportokban. A 65 év feletti betegek esetében a pajzsmirigy túlműködése gyakran úgynevezett apátiás hyperthyreosis képében jelenik meg, mivel kevésbé vannak jelen a hyperthyreosisra jellemző fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitásra utaló jelek, helyette inkább fáradtság, étvágytalanság és fogyás jelentkezik. Differenciáldiagnosztikai szempontból fontos, hogy a súlyvesztés hátterében időskorban gyakran állhatnak a gastrointestinalis-tractus daganatai, melyek közül a vastagbél és végbél daganatok előfordulása a legjellemzőbb. Az idősebb korosztályban gyakori lehet a pajzsmirigy diszfunkció szubklinikus formája - ezen tények mind megnehezíthetik a korai diagnózist. Ezzel szemben fiatalabb életkorban pajzsmirigy túlműködés esetén a klasszikus klinikai tünetegyüttes figyelhető meg – idegesség, ingerlékenység, hiperhidrózis, hiperaktivitás, tachycardia. Diplomamunkámban a DE KK Sebészeti Klinikáján, a 65 év feletti pajzsmirigy műtéten átesett betegek rendelkezésre álló adatainak rendszerezését és elemzését végeztem el. A betegadatok kritériumok szerinti csoportosításával, az általam kapott értékek ábrázolásával és elemzésével következtetéseket vontam le és vetettem össze a szakirodalomban szereplő megállapításokkal.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A 99mTc-pertechnetát- és 99mTc-MIBI-szcintigráfia szerepe a pajzsmirigygöbök diagnosztikájában.
    Budai, Ádám Rudolf; Sántha, Orsolya; ScanoMed Kft. Debreceni Központ; DE--Általános Orvostudományi Kar; Erdei, Annamária; Barna, Sándor Kristóf; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Scanomed Debrecen
    Vizsgáltuk a 99mTc-pertechnetát illetve 99mTc-MIBI radiofarmakonok használatával történt pajzsmirigy szcintigráfiák diagnosztikai jelentőségét a pajzsmirigy malignus valamint benignus elváltozásainak elkülönítésében általánosságban, illetve a kor és a nem vonatkozásában egyaránt. A vizsgált betegpopuláció szcintigráfiái alapján felállított véleményt citológiai és/vagy szövettani eredményekkel vetettük össze. Az így kapott eredményeket statisztikai analízist követően releváns témájú publikációk eredményeivel hasonlítottuk össze.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A felnőttkori növekedésihormon-hiány szív- és érrendszeri szövődményei
    (2023) Ratku, Balázs; Borbásné Sebestyén, Veronika; Szelesné Árokszállási, Andrea; Erdei, Annamária; Berta, Eszter; Szabó, Zoltán; Bodor, Miklós; Nagy, Endre V.; Somodi, Sándor
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A multiplex endokrin neoplasia-2A szindrómáról egy család kapcsán
    (2020) Hircsu, Ildikó; Gazdag, Annamária; Bodor, Miklós; Berta, Eszter; Andrási, Mónika; Kanyári, Zsolt; Győry, Ferenc; Barna, Sándor; Bhattoa, Harjit Pal; Nagy, Béla Jr.; Nagy, Endre V.; Erdei, Annamária
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az acromegalia kezelése
    Farkas, Réka; Erdei, Annamária; DE KK Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Juhász, Éva; Gaál, Krisztina; DE KK Gyermekgyógyászati Klinika; DE KK Belgyógyászati Intézet
    A dolgozat témája egy ritka endokrinológiai kórkép, az acromegalia, valamint annak kezelési lehetőségei. A betegség fokozott növekedési hormon (GH) termelődéssel jár, hátterében pedig leggyakrabban egy benignus hypophysis daganat áll. A kialakuló tünetek és a diagnosztikus lépések ismertetése után a dolgozat a lehetséges kezelési eljárásokat mutatja be részletesen. Az aktuálisan elfogadott terápiás protokolloknak megfelelően részletesen tárgyalja a daganat eltávolítását célzó sebészi technikákat, a korszerű (főként gamma-késsel végzett) radioterápiát, és a gyógyszeres kezelési lehetőséget is. Ezen eljárások sikerességét klinikai kutatások által alátámasztott adatokkal mutatja be.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az acromegália korszerű gyógyszeres kezelési lehetőségei
    Deák, Zsófia; Bodor, Miklós; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endokrinológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Erdei, Annamária; Felszeghy, Enikő; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet
    Az acromegalia egy ritka endokrinológiai betegség, aminek a hátterében legtöbb esetben egy GH-termelő hypophysis adenoma áll. Jellegzetes tünetei évek alatt alakulnak ki, de kezelés nélkül a betegek várható élettartama jóval rövidebb, mint az egészséges átlagpopulációé. Diplomamunkámban a korszerű gyógyszeres kezelési lehetőségeket – és a kutatás alatt álló jövő gyógyszereit vettem sorra. A legújabb 2018-as Consensus ajánlását figyelembe véve nagy változások történtek az acromegalia kezelési protokolljában. A primer terápiás eljárást még mindig a műtét és a daganat eltávolítása jelenti az arra alkalmas betegekben, majd első vonalbeli kezelésként az első generációs szomatosztatin receptor ligandokat, az octreotid LAR-t és a lanreotid Autogelt alkalmazzuk, havi egyszeri injekciós formában. Ha ezekkel nem a készítményekkel nem értünk el megfelelő biokémiai kontrollt emelnünk kell a havi dózisokon vagy gyakrabban kell alkalmaznunk őket, de ha így sem megfelelő a várt eredmény akkor áttérünk a második generációs szerre a pasireotid LAR-ra, ami ugyanúgy havi egyszeri injekciót jelent a betegnek, bár e mellett a készítmény mellett igen csak figyelemmel kell kísérni a beteg cukor-anagycsere háztartását és ez a kezelés felfüggesztésével járhat. Enyhe betegség esetén szóba jöhetnek még a dopamin agonisták, a bromocriptin, a quinagolid és a cabergolin bár ezen gyógyszerek hatása nem kielégítő az acromegalia kezelésében. A növekedési receptor antagonista pegvisomant megjelenése kiszorítani látszott az eddigi gyógyszereket a piacról, de a tumorméretre gyakorolt kedvezőtlen hatása, illetve az, hogy a betegeknek naponta kell szúrniuk magukat nem a legmegfelelőbbek a betegadherencia szempontjából, habár biokémiailag eddig ezzel a szerrel lehetett a legmegfelelőbb eredményeket elérni, második vonalbeli szerként szerepel az ajánlásban. Harmadvonalban, ha a gyógyszeres kezelés nem hatásos hozzányúlhatunk még a reoperatio és az SRS nyújtotta kezeléshez is. A legújabb gyógyszerfejlesztések főleg arra irányulnak, hogy az injekciós készítményeket felváltsák. Összességében elmondható, hogy a műtéti terápia után az SRL-ek és a pegvisomant nyújtják főként a gyógyszeres terápiát, a folyamatban lévő gyógyszerfejlesztések ígéretesnek mutatkoznak.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Alcohol consumption affects the late endocrine consequences of mild traumatic brain injury
    (2022) Frendl, István; Erdei, Annamária; Zsíros, Noémi; Katkó, Mónika; Galgóczi, Erika; Németi, Zoltán; Bhattoa, Harjit Pal; Kappelmayer, János; Posta, János; Turchányi, Béla; Urbán, Ferenc; Nagy, Endre V.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Alterations of lipoprotein subfractions in GH-deficient adults
    (2025) Ratku, Balázs; Lőrincz, Hajnalka; Csiha, Sára; Biró, Lajos; Erdei, Annamária; Berta, Eszter; Ujvárosy, Dóra; Bodor, Miklós; Nagy, Endre V.; Szabó, Zoltán; Harangi, Mariann; Somodi, Sándor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az anti-müllerian hormon méréssel szerzett tapasztalataink
    Magyar, Zsuzsanna Édua; Molnár, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Erdei, Annamária; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
    Az anti-müllerian hormon (AMH) mérés a jelenleg rendelkezésre álló fertilitási markerek közül a legpontosabb az ovárium rezerv kapacitásának megállapítására. A gyermekvállalás időpontjának kitolódása évek óta növekvő tendenciát mutat, ezért nagy az igény a biológiai, élettani határok megismerésére. Az AMH mérés többféle klinikai állapotban is segítséget nyújthat a meddőség kivizsgálásában. Diplomadolgozatomban elsődleges célom volt az anti-müllerian hormon mérésére alkalmas Elecsys AMH immunkémiai vizsgálat módszerbevezetése Roche Cobas® 6000 rendszer e602 immunkémiai modulján. Ezt követően különböző csoportokban (kontroll csoport, korai petefészek kimerüléses (POF)- és policisztás ovárium szindrómás (PCOS) betegcsoportok) mért AMH- és FSH koncentrációk statisztikai elemzésével foglalkoztam az AMH mérés klinikai hasznosságának megítélése céljából. Eredményeink szerint az AMH mérésére alkalmas módszer analitikai paraméterei alapján alkalmazható vizsgálat a diagnosztikai laboratóriumi gyakorlatban. Klinikai hasznosságát tükrözi, hogy POF betegcsoportban szignifikánsan alacsonyabb, míg PCOS betegcsoportban szignifikánsan magasabb AMH koncentrációkat mértünk, mint kontroll csoportban. Az AMH szoros korrelációt mutat az életkorral, korai jelzője a csökkenő reprodukciós képességnek és rendkívül nagy előnye, hogy nem függ a menstruációs ciklustól. Mindezek teszik az AMH-t könnyen használhatóvá a klinikai gyakorlatban, szemben a többi jelenleg elérhető petefészek vizsgálatra alkalmas markerrel.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Aortic stiffness and left ventricular function in patients with differentiated thyroid cancer
    (2015) Gazdag, Annamária; Nagy, Endre V.; Erdei, Annamária; Bodor, Miklós; Berta, Eszter; Szabó, Zoltán; Jenei, Zoltán
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az endokrin orbitopathia differenciáldiagnosztikája
    Pataki, Lajos; Erdei, Annamária; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Steiber, Zita; Sztanek, Ferenc; Általános Orvostudományi Kar::Szemészeti Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék
    A diplomamunka az endokrin orbitopathia differenciáldiagnosztikájában szóba jövő legfontosabb kórképekkel fogalkozik. A diplomamunka a Graves-Basedow kór teljes körű ismertetésével kezdődik, amelynek megértése elengedhetetlen a többi, hasonló tüneteket okozó kórkép elkülönítésében. A differenciáldiagnosztikában felmerülő kórképek részletesen bemutatásra kerülnek, külön kiemelve a szem érintettségét és az ebből következő tüneteket. Az összefoglaló táblázat tartalmazza az egyes kórképek felismerésében használt legfontosabb diagnosztikai eszközöket és lépéseket. A munka rávilágít a multidiszciplináris szemlélet és az alapos, pontos diagnózis felállításának fontosságára.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az immunellenőrzőpont-gátló kezelés mellett kialakuló endokrin mellékhatásokra hajlamosító tényezők és prognosztikai faktorként betöltött szerepük vizsgálata
    Lupócz, Evelin; Erdei, Annamária; Emri, Gabriella; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI: immune checkpoint inhibitor) az onkológiai terápia fontos elemeivé váltak az elmúlt években. Hatásuk az immunellenőrzőpontok specifikus gátlásán alapul, ezáltal aktiválva a tumorellenes immunválaszt. Az ICI terápia mellett immuneredetű mellékhatások alakulhatnak ki, gyakori az endokrin szervek érintettsége. Irodalmi adatok alapján az endokrin mellékhatás megjelenése előre jelezheti az ICI kezelésre adott jó terápiás választ. Módszer: Munkánk során a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján 2023. július és 2024. november között melanoma malignum miatt indított ICI kezelés mellett kialakult endokrin mellékhatásokat, a kialakulásukra hajlamosító tényezőket, prognosztikai faktorként betöltött szerepüket vizsgáltuk. Eredmények: 64 beteg (30 férfi, 34 nő) adatait dolgoztuk fel, az átlagéletkoruk 63,05 (±13,20) év volt. Endokrin mellékhatás 35 esetben, a betegek 54,7%-ánál jelentkezett. Ezeknek a betegeknek 42,9%-a volt férfi, 57,1%-a nő, az átlagéletkoruk 64,7 (±12,7) év volt. Az endokrin mellékhatások 77,1%-ban érintették csak a pajzsmirigyet, 11,4%-ban a hypophysist, 14,3%-ban autoimmun diabetes mellitus alakult ki. A betegek 17,1%-ánál több endokrin szerv is érintett volt. A kezelés előtt mért anti-thyreoidea peroxidáz ellenes (anti-TPO) antitest szint szignifikánsan magasabb volt azoknál a betegeknél (n=33 fő), akiknél thyreoiditis alakult ki, azokhoz képest, akiknél (n=31 fő) nem volt pajzsmirigy mellékhatás (7,20 IU/mL [2,98; 18,10] vs. 3,00 IU/mL [2,20; 6,10], p=0,01). A követés során a betegeket 5 csoportba osztottuk a betegség lefolyása/kezelésre adott válasz szempontjából (1: halál; 2: progresszió; 3: stabil betegség; 4: részleges regresszió; 5: teljes regresszió). A hormonpótlást igénylő thyreoiditises betegek (n=16) prognózisa szignifikánsabb jobb volt a kezelést nem igénylő thyreoiditises betegcsoporthoz (n=17) képest (5,00 [4,00; 5,00] vs. 3,00 [2,00; 5,00], p=0,02). Következtetések: A vizsgált betegcsoportban az ICI kezelés mellett kialakult endokrin mellékhatások gyakoribbak voltak az irodalmi és a saját korábbi adatokhoz képest, aminek a betegek szorosabb követése is oka lehet. A leggyakoribb endokrin mellékhatás a thyreoiditis volt, ennek megjelenése a kezelés előtt mért anti-TPO szinttel szignifikáns összefüggést mutatott. Eredményeink megerősítették, hogy az anti-TPO szint az ICI kezelésre adott terápiás válasz szempontjából prognosztikai marker lehet.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Cell density dependent stimulation of PAI-1 and hyaluronan synthesis by TGF-[béta] in orbital fibroblasts
    (2016) Galgóczi, Erika; Jeney, Florence; Gazdag, Annamária; Erdei, Annamária; Katkó, Mónika; M. Nagy, Domonkos; Ujhelyi, Bernadett; Steiber, Zita; Győry, Ferenc; Berta, Eszter; Nagy, Endre V.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Characteristics of Hyaluronan Metabolism During Myofibroblast Differentiation in Orbital Fibroblasts
    (2024) Papp, Fruzsina Réka; Katkó, Mónika; Csiki, Róbert; Galgóczi, Erika; Molnár, Zsanett; Erdei, Annamária; Bodor, Miklós; Steiber, Zita; Ujhelyi, Bernadett; Nagy, Endre V.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Characteristics of Hyaluronan Synthesis Inhibition by 4-Methylumbelliferone in Orbital Fibroblasts
    (2020) Galgóczi, Erika; Jeney, Florence; Katkó, Mónika; Erdei, Annamária; Gazdag, Annamária; Sira, Lívia; Bodor, Miklós; Berta, Eszter; Ujhelyi, Bernadett; Steiber, Zita; Győry, Ferenc; Nagy, Endre V.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Different Effects of Cigarette Smoke, Heated Tobacco Product and E-Cigarette Vapour on Orbital Fibroblasts in Graves' Orbitopathy; a Study by Real Time Cell Electronic Sensing
    (2022) Aranyosi, János K.; Galgóczi, Erika; Erdei, Annamária; Katkó, Mónika; Fodor, Mariann; Ujhelyi, Zoltán; Bácskay, Ildikó; Nagy, Endre V.; Ujhelyi, Bernadett
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A direkt renin és a renin aktivitás használhatósága a diagnosztikában
    Lőcseyné Varga, Aranka; Molnár, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Erdei, Annamária; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
    Bevezetés: A renin-aldoszteron rendszer vizsgálata során a laboratóriumok nagy jelentőséget tulajdonítanak az in vitro izotópdiagnosztikai módszereknek. A diagnosztikai hasznosság szempontjából ezen tesztek eredményeit összevetettem az egyre inkább tért hódító direkt renin meghatározást lehetővé tévő kemilumineszcens módszer eredményeivel, különös tekintettel a primer aldoszteronizmus diagnosztikájában használatos szérum aldoszteronrenin hányados vizsgálatára. Célkitűzés: Legfontosabb kérdések, hogy a renin enzim aktivitásának mérés helyett klinikailag megfelelő információt ad-e a renin koncentráció meghatározása. Az automatizáció adta előnyöket kihasználóteszt háttérbe szoríthatja-e a rutinban alkalmazott manuális tesztet, az eredmények megfelelően korrelálnak-e, illetve diagnosztikailag mennyire hasznosak. Módszerek: Összesen 51 betegnél történt radioimmunoassay-vel plazma renin aktivitás és szérum aldoszteron koncentráció, továbbá kemilumineszcens módszerrel plazma renin koncentráció meghatározása. Eredmények: A plazmarenin aktivitás és a renin koncentráció között erős korrelációt találtunk (r=0,908), amely még a klinikailag nagy jelentőségű, alacsony mérési tartományban is elfogadhatónak mondható (r = 0,905). A meghatározott szérum aldoszteron-renin aktivitás hányados, valamint a szérum aldoszteron-renin koncentráció az 51 betegből mindössze 3 esetben adott diszkrepáns eredményt (6 %). Következtetések: Eredményeink alapján a renin aktivitás mérés eredménye jól korrelál a renin koncentráció meghatározás eredményeivel. A két módszer nem feleltethető meg teljes mértékben egymásnak, mivel nem ugyanazt a klinikai paramétert határozza meg, továbbá különböző preanalitikai tényezők eltérő mértékben és módon hatnak rájuk. Az aldoszetron renin hányados hatékonysága között viszonylag kis különbséget találtunk. Fontos a módszer specifikus cut off értékek használata.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    DTPA SPECT vizsgálat szerepe az endocrin orbitopathia immunológiai aktivitásának megítélésében
    (2010) Ujhelyi, Bernadett; Erdei, Annamária; Szabados, Lajos; Balázs, Erzsébet; Karányi, Zsolt; Galuska, László; Nagy, Endre V.; Berta, András
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effects of adult growth hormone deficiency and replacement therapy on the cardiometabolic risk profile
    (2022) Ratku, Balázs; Borbásné Sebestyén, Veronika; Erdei, Annamária; Nagy, Endre V.; Szabó, Zoltán; Somodi, Sándor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Exophthalmos in a young woman with no Graves' disease: a case report of IgG4-related orbitopathy
    (2018) Erdei, Annamária; Steiber, Zita; Molnár, Csaba; Berényi, Ervin; Nagy, Endre V.
  • «
  • 1 (current)
  • 2
  • 3
  • »
  • DSpace software copyright © 2002-2025
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó