Szerző szerinti böngészés "Farkas, Csaba"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Comparative Examination of the Roundworm (Ascaris suum, Goeze, 1782) and Giant Thorny-Headed Worm (Macracanthorynchus hirudinaceus Pallas, 1781) Infestations of Free-Ranging (Living in Game-Preserve) and Free Living Wild Boar-Stocks in Midwest HungaryFarkas, Csaba; Fekete, Balázs; Egri, Borisz; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóWe determined the level of roundworm (Ascaris suum, Goeze, 1782), and giant thorny head worm (Macracanthorynchus hirudinaceus Pallas, 1781) infestations of free ranging (living in game preserve) and free-living wild boars. Location of our investigations was an 11,893-hectare plot in Midwest Hungary, of which 248 hectares were treated closed as Wildlife Park (preserve). A total of 76 wild boars were shot during six hunting season from June 2015 to April 2020 and examined post mortem. Among of 33 free living and 43 free ranging wild boars the parasitological infestation rate was: 45.45% and 69.77%). As a result of identification, the incidence of 2 gastrointestinal species was established: Ascaris suum were found occur in 58.82% and Macracanthorhynchus hirudinaceus in 41.18% of wild boars. The 120 Ascaris suum (Goeze, 1782) were found occur in 30.0% (36) of free living, while 70.0% (84) in free ranging wild boar stocks. The 84 Macracanthorynchus hirudinaceus (Pallas, 1781) were found to occur in 3.57% (3) of free living, while 96.43% (81) in free ranging wild boar stocks.Tétel Szabadon hozzáférhető Estimation of parameters for a humidity-dependent compartmental model of the COVID-19 outbreak(2021) Farkas, Csaba; Iclanzan, David; Olteán-Péter, Boróka; Vekov, Géza KárolyTétel Korlátozottan hozzáférhető Kápia paprika intenzív termesztésének technológiájaFarkas, Csaba; Takácsné Hájos, Mária; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat elkészítésével a Hajdufleur Kft.-nél töltött néhány év során szerzett dolgozói tapasztalatomat kívánom közreadni az intenzív szabadföldi kápia paprika termesztés technológiai fejlesztésének bemutatásával.Hazánkban a paprikatermesztés jelentőségét jelzi, kb. húsz féle paprikafajta van köztermesztésben. Magyarországon a legtöbb esetben alkalmazott szaporítási mód a palántanevelés. Kevés területen termesztenek már csak helyrevetéssel. Korábbi évekhez képest egyre kevesebb területen termesztenek szabadföldön paprikát. Sajnos ennek oka a technológiai lemaradás. Ennek javítására szolgál az intenzív technológiai elemek alkalmazása szabadföldön. A tanulmányom során arra a következtetésre jutottam, hogy a kápia paprika talajtakarásos és fátyolfóliás rendszerben történő termesztése és az ehhez kapcsolódó automatizált öntözés és tápoldatozási rendszer kiépítésével, egy jövedelmező és gazdaságos termesztési rendszer hozható létre. Fontos feladat, hogy Magyarországon a paprikatermesztés újra versenyképessé váljon. Ez hagyományos technológiával nem lehetséges.Tétel Szabadon hozzáférhető A symptomaticus mediopatellaris plicaFarkas, Csaba; Szepesi, Kálmán; DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- Ortopédiai Klinika; Klinikai orvostudományok doktori iskolaAz elülső térdfájdalomnak egyik oka lehet a symptomaticus mediopatellaris plica, a leginkább elfogadott vélemények szerint az izületen belüli mechanikus károsító hatásai és annak következményei révén. Tanulmányunkban a symptomaticus mediopatellaris plicákat az asymptomaticus plicákkal összehasonlítva, olyan kóros szövettani elváltozásokat kerestünk, amelyek a plicak okozta fájdalmakért felelőssé tehetők. 21 symptomaticus mediopatellaris plicából arthroscopia során nyert szövetmintát hematoxilin-eozin és van Gieson festést követően fénymikroszkóppal és polarizációs mikroszkóppal vizsgáltunk. A plicában található idegelemek számát - semiquantitativ módon, okulár mikrométer alkalmazásával határoztuk meg, - az idegelemeket immunhisztokémiai módszerrel: synaptophysin, neurofilament savó segítségével tüntetve fel. Kontrollként 11 egyéb ok (meniscus szakadás, ACL szakadás) miatt arthroscopiára került beteg panaszokat nem okozó mediopatellaris plicájának szöveti mintája szolgált. A két csoport az átlagéletkor, a panaszok kezdete és a mütét között eltelt idő, az arthrosis súlyosságát illetően, az érintett térdek oldalisága illetve a nemek közötti megoszlás tekintetében nem mutatott szignifikáns különbséget. Megállapítottuk, hogy a symptomaticus plica szöveti szerkezete gyakran eltér az asymptomaticus plicáétól: felszínén a synovialis hártya hyperplasias és az alatta elhelyezkedő capillárisokban szegény rostos kötőszövetes réteg rostkötegei tömöttebbek, orientációjuk szabálytalanná válik, míg a kontroll csoportban a plicát borító synovialis hártya hámja szabályos, alatta a kollagén rostok lefutása rendezett. Neurofilament savóval idegi elemeket sikerült kimutatnunk a plica állományában mindkét csoportban. A symptomaticus csoportban szignifikánsan több idegi elemet észleltünk. Azonos nagyságú látótérben, a symptomaticus csoportban átlagosan 6,9 (SD: ± 2,9), idegelemet láttunk, míg a kontroll csoportban, szignifikánsan kevesebbet, átlag 3-at (SD: ± 1,2). Több idegi elemet találtunk a plicak állományában azoknál a betegeknél, akiknél a műtéti eredmény, a fájdalom megszűnése egyértelműen meggyőző volt. Azokban az esetekben, melyeknek az anamnézisében trauma szerepelt, ugyancsak szignifikánsan több idegi elemet láttunk. Vizsgálataink alapján a plica feszüléséből adódó mechanikai irritáció, a chondromalatia, és a synovitis mellett, a symptomaticus mediopatellaris plica okozta térdfájdalom közvetlen kiváltásáért felelőssé tehetők a plicaban nagyobb számban jelenlévő, a fájdalomingerek vezetésére alkalmas idegi elemek is. Ezek számának fokozódása az anamnézisben szereplő traumák következménye lehet, így a nagyszámban jelenlevő idegelemek okoznák a symptomaticus plicák fokozott érzékenységét.