Szerző szerinti böngészés "Farkas, Etelka"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 20)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A bis(3-hydroxy-4-pyridinone)-EDTA derivative as a strong chelator for M3+ hard metal ions: complexation ability and selectivity(2009) Gama, Sofia; Dron, Paul; Chaves, Silvia; Farkas, Etelka; Santos, Amélia M.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Általános és analitikai kémiai példatár(Egyetemi Kiadó, 2010) Farkas, Etelka; DE--Természettudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Általános és analitikai kémiai példatár(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2010) DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar --; Farkas, EtelkaTétel Szabadon hozzáférhető Biológiailag aktív hidroxámsavak és modelljeik kölcsönhatása kétértékű fémionokkal(2002) Enyedy, Éva Anna; Farkas, Etelka; Kémiai tudományok doktori iskolaTétel Szabadon hozzáférhető Diversity in the Interaction of Amino Acid- and Peptide-Based Hydroxamic Acids with Some Platinum Group Metals in Solution(2022) Bíró, Linda; Buglyó, Péter; Farkas, EtelkaTétel Szabadon hozzáférhető Donor Atom Preference of Organoruthenium and Organorhodium Cations on the Interaction with Novel Ambidentate (N,N) and (O,O) Chelating Ligands in Aqueous Solution(2021) Nagy, Sándor; Ozsváth, András; Bényei, Attila; Farkas, Etelka; Buglyó, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Fémkomplex alapú új, multifunkcionális, bioaktív vegyületek tervezése, előállítása és jellemzése(2022) Nagy, Imre; Farkas, Etelka; Kémiai tudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Szervetlen és Analitikai Kémiai TanszékA rákos megbetegedések gyógyítása, kezelése korunk megoldásra váró problémái közé tartozik. Az alkalmazott fémtartalmú gyógyszerek esetén a szelektivitás hiánya és a kis hatékonyság indokolja új rákellenes vegyületek fejlesztését. Ennek lehetséges kutatási iránya a több támadási pontú komplexek előállítása. Kutatómunkám során olyan új fémkomplexek szintézise, jellemzése volt a cél, melyek már ismert rákellenes hatással bíró különböző karakterű, töltésű és hidrolitikus tulajdonságú fémionokat tartalmaznak, ezek a Co(III), Ru(II), Ru(III), Os(VI) és Ga(III) fémionok voltak. A ligandumok kiválasztásánál is meghatározó volt, hogy azok önállóan is biológiai aktivitással rendelkezzenek,. A komplexek esetén a célba juttatás hatékonyságának és a szelektivitás növelését kívántuk elérni prodrug komplexek kifejlesztése révén. A két egység összekapcsolása olyan ambidentát ligandumok kifejlesztését igényelte, melyek egyaránt képesek a Co(III)-hoz koordinálódni O,O donoratomjaikkal, valamint a felsorolt fémionokhoz N,N donoratomjaikkal. Új ambidentát ligandumokat állítottunk elő, elsőként a HmaltSpiridin és a HmaltSpirrol maltol származékokat. Továbbá egy SAHA származék ambidentát ligandumot a phenhaH-t és annak egyfémes Co(III) és kétfémes Co(III)/Ru(II) komplexeit. A deferasirox esetén a kutatás első szakaszában előállítottuk új Co(III), Ru(III), Os(VI) és Ga(III) biszkomplexét, majd a deferasirox szubsztituált származékait, a H2defnaf és H2defphen új ligandumokat és azok Co(III) komplexeit. A deferasirox jobb vízoldhatósága érdekében pedig előállítottuk annak szubsztituált származékait. A termékeink jellemzésére NMR, IR, CHN, MS és egykristály röntgendiffrakciós vizsgálatokat végeztünk.Tétel Szabadon hozzáférhető Gyógyászati jelentőségű ligandumok és származékaik szelektivitásának és hatékonyságának fokozása Co(III)-komplexeik révén(2020) Kozsup, Máté; Farkas, Etelka; Kémiai tudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Kémiai Intézet, Szervetlen és Analitikai Kémiai TanszékA rákos megbetegedések és a rezisztens baktériumok okozta fertőzések jelentik korunk legjelentősebb egészségügyi fenyegetéseit. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességének leküzdése régóta megoldatlan probléma, míg a daganatos megbetegedések kezelésének legnagyobb hiányossága a megfelelő szelektivitás elérése, így a kemoterápiában jelenleg alkalmazott készítmények számos káros mellékhatással rendelkeznek. A hatékonyság és a szelektivitás növelése, valamint a rezisztencia visszaszorítása céljából is megoldást jelenthet a biológiailag aktív molekulák fémkomplexeinek alkalmazása mind az antitumor, mind az antibakteriális készítmények esetén. A Co(III) komplexek képesek lehetnek a biológiai aktivitással rendelkező molekulákat célzottan a tumorhoz juttatni, ezáltal megfelelőek lehetnek prodrugként való alkalmazásra. Ennek oka, hogy a Co(III) komplexek rendkívül inertek, így feltehetően csak a daganatos szövetekben lévő hipoxiás állapotnak köszönhetően jelenlévő reduktív környezet hatására redukálódnának Co(II)-vé. A Co(II) komplexek kinetikailag jelentősen labilisabbak, így a redukciót követően azonnal megkezdődhet a komplex disszociációja. Annak érdekében, hogy a redukció ne játszódjon le már az egészséges szövetekben, a fémion négy koordinációs helyét erősen koordinálódó N-donoratomokat tartalmazó négyfogú ligandumok (4N) foglalják el. A szabadon maradt két koordinációs helyre pedig az elsősorban O donoratomokkal rendelkező bioligandumok (O,O) köthetők, amelyek, így szelektíven a daganatos szövetekben fejthetik ki biológiai hatásukat. Az antitumor sajátságú bioligandumok mellett az antibakteriális anyagok hatékonyságának növelésére is megfelelő lehet Co(III) komplexbe kötött formájuk alkalmazása. A kemoterápiás kezelés következtében legyengült szervezet esetén ugyanis fontos lehet az antibiotikum célzott eljuttatása az érintett területre, illetve a rezisztens baktériumtörzsek ellen is megoldást jelenthet a komplexek alkalmazása. Ennek értelmében, doktori munkám során [Co(4N)(O,O)]n+ összetételű komplexek előállításával foglalkoztam és vizsgáltam a termékek analitikai, elektrokémiai és biológiai sajátságait. 4N donor ligandumként tren és tpa tripodális aminokat, O donoratomokkal rendelkező bioligandumként pedig az antibakteriális hatású kinolon és retrohitroxámsav alapú molekulákat, illetve a rákellenes hatású flavonol és quinizarin vegyületeket alkalmaztam. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy több biomolekula alkalmazásával is sikerült olyan Co(III) komplexeket előállítani, amelyek esetén a biológiai aktivitás mértéke nem változott, sőt, egyes esetekben növekedett a szabad liganduméhoz képest. Ennek értelmében a Co(III) komplexek alkalmazása valóban alternatíva lehet a rezisztencia leküzdésére és a hatékonyság növelésére, mind rákellenes, mind antibakteriális hatású készítmények esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hidroxámsav alapú sziderofórok és modelljeik mangán- és kobaltkomplexei(2013) Szabó, Orsolya; Farkas, Etelka; Szabó, Orsolya; Kémiai tudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar -- Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai TanszékA hidroxámsavak évtizedek óta a figyelem előterében vannak. Egyik jelentős biológiai hatásuk az enziminhibícióhoz köthető, mely főként a monohidroxámsavakkal van kapcsolatban. Az inhibíciós mechanizmus teljesebb megértése, új inhibítorok tervezése érdekében számos 3d átmenetifém-ion monohidroxámsavakkal való kölcsönhatását tanulmányozták. Azonban csak elvétve található olyan irodalom, amiben a Mn(II)- vagy a Co(II)-monohidroxámsav rendszereket vizsgálták. Az enziminhibíció egyik fontos lépése az inhibítor célhelyre való juttatása, amely kapcsán az utóbbi évektől kap figyelmet a kobalt(III/II)- monohidroxámsav kölcsönhatás. Az irodalom szerint Co(III)-tartalmú „prodrug”-okat fejlesztenek ki, melyekkel célzottan a rákos sejtekhez juttatják az inhibítort. A kobalt tekintetében ezen aspektus keltette fel érdeklődésünket, míg a Mn(II)komplexek vonatkozásában az esetleges kontrasztanyagként való alkalmazhatóságának lehetősége volt érdekes számunkra a trihidroxámsav alapú természetes sziderofórok tekintetében. A rendelkezésünkre álló kevés irodalom, valamint az előzőekben említett néhány érdekes aspektus miatt célunk volt egyrészt mindkét fémion +2-es oxidációs formáik mono-, di- és trihidroxámsav származékokkal való oldatbeli kölcsönhatásának feltérképezése, ami jelenti a Mn(II)- és a Co(II)- rendszerekben az egyensúlyi modell felállítását, a termodinamikai stabilitás, valamint a redox stabilitás feltérképezését. Vizsgálatainkba mindösszesen 18 ligandumot vontunk be, melyek közül 1 esetben, a γ-amino-vajsav hidroxámsav származékának (GABA-ha) esetében, a szintézis is ezen munka során történt. Ezen 18 ligandum között szerepelnek az enziminhibíció szempontjából potenciális jelentőségű egyszerű monohidroxámsavak, valamint aminohidroxámsavak. Utóbbiak RC szubsztituenseiben további koordinálódni képes donorcsoportot vagy kelátképzőt tartalmaznak, amely ligandumcsoportnál célunk annak felderítése mindkét fémion tekintetében, hogy a hidroxamát koordinációban játszott szerepét hogyan befolyásolja a tőle különböző kötéstávolságban lévő, illetőleg különféle típusú RC szubsztituensbeli donoratom vagy kelátképző csoport. Tanulmányoztuk továbbá jelen munka során az irodalomban nagyon kevéssé, illetve egyáltalán nem vizsgált 4 trihidroxámsav alapú természetes sziderofór,valamint DFB modell dihidroxámsavak Mn(II)- és Co(II)komplexeit is. A fémion-ligandum kölcsönhatás feltérképezése érdekében, szigorúan anaerob körülmények között, főként pH-potenciometriás méréseket végeztünk, melyek mellett egyéb szerkezetvizsgáló módszereket is alkalmaztunk (UV-Vis spektrofotometria, ESI-MS). A Mn(II)sziderofórokkal és két kiválasztott dihidroxámsavval alkotott rendszere esetében relaxometriás vizsgálatok is történtek. Tekintettel a Mn(II) és a Co(II) redox aktív voltára, vizsgálatainkat kiterjesztettük a levegő jelenlétében történő mérésekre is. A Co(II)-t tartalmazó rendszerek esetén hidrogén-peroxid szerepelt oxidálószerként. Az oxidáció nyomon követése spektrofotometriás módszerrel történt, és a sziderofórokkal, ahol egyértelmű volt a Mn(III)- illetve a Co(III)komplexek képződése, célunk volt a +3-as oxidációs állapotú fémiont tartalmazó komplexek stabilitási állandójának meghatározása. Ezen esetekben az UV-Vis spektrofotometriás mérések mellett ciklikus voltammetriás méréseket is végeztünk. Hydroxamic acids have been in the focus of interest for ages. One of the most important biological effects is connected to the enzyme inhibition,which is mostly in connection with monohydroxamic acids. The interaction of monohydroxamic acids with numerous 3d transition metal ions have been investigated to get a deeper understanding of the mechanism of the inhibition or to plan new inhibitor molecules. However, very few results can be found in literature which deal with the Mn(II)- or Co(II)- monohydroxamate systems. One of the most important steps of the enzyme inhibition mechanism is the transfer of the inhibitor molecule to the target cell. This is the reason why the attention have turned to the interaction of cobalt(III)/(II) and monohydroxamic acid in the past few years. According to the literature Co(III) containing prodrugs are developed that carry the inhibitor directly to the cancer cells. In the case of cobalt this aspect aroused our interest. What was so interesting for us regarding trihydroxamate based siderophores is that the Mn(II) complexes can be potential candidates for application as contrast agents in medical magnetic resonance imaging. Since there are very few data in literature on the Mn(II)- and Co(II)- hydroxamate complexes and on some of the above mentioned aspects, our aim was to investigate the interaction of numerous mono-, di,- and trihydroxamate derivatives with Mn(II) and Co(II) ions. This means the determination of the equilibrium models, the investigation of the thermodynamic and redox stability in the Mn(II) and Co(II) containing systems. In this work 18 ligands were investigated. Among them one was synthetized during this work (GABA-ha: γ-Aminobutyric acid-hydroxamic acid). These 18 investigated ligands belong to monohydroxamic- andaminohydroxamic acids, which have potential importance in the enzyme inhibition. Aminohydroxamic acids have additional donor- or chelate forming groups in the RC substituenses. With these ligands our aim was to investigate the effect of the different donor- or chelate forming group (in different position from the hydroxamate group) during the coordination. The Mn(II) and the Co(II) complexes of four trihydroxamic acid based syderophores, which are hardly or not studied at all in the literature, and DFB model dihydroxamic acids were also investigated. To get information about the metal ion - ligand interaction, strictly under anaerob circumstances, mainly pH-potentiometric and additional spectroscopic methods were carried out (UV-Vis spectrophotometry, ESIMS). Furthermore in the case of Mn(II)-siderophore and -dihydroxamic acid systems relaxometric measurements were also performed. Because both metal ions (Mn(II) and Co(II)) are redox active,measurements were carried out under aerobic conditions too. At the Co(II)containing systems the hydrogen peroxid was used as oxidazing agent. To follow the oxidation process spectrophotometric method was applied. With the siderophores, where the formation of the Mn(III) or Co(III) complexes were unambiguous, our aim was to determine the stability constans of the complexes containing metal ion in the +3 oxidation form by using cyclic voltammetry.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Imidazoltartalmú monohidroxámsavak oldatbeli kölcsönhatása Cu2+-, Ni2+- és Zn2+-ionokkal(2009) Csapó, Edit; Farkas, Etelka; Kémiai tudományok doktori iskolaA Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában már több mint két évtizede foglalkoznak hidroxámsavak fémionokkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával. A jelen doktori munka keretében 12 szintetikusan előállított monohidroxámsav fémmegkötő sajátságát térképeztük fel Cu2+-, Ni2+- és Zn2+-ionokkal. A vizsgált vegyületek a hidroxámsavcsoport mellett a molekula RC „oldalláncában” olyan potenciális donorcsoporto(ka)t tartalmaznak, melyeket egy tervezett hidroxámsav-alapú inhibítor molekula is magában foglalhat, illetve szerepük lehet a fentebb említett másodlagos kölcsönhatások kialakításában. Célunk volt tanulmányozni egyrészt, hogy ezen „oldalláncbeli” donorcsoportok típusa (amino-N és/vagy imidazol-N, peptidcsoport(ok)), száma (egy, kettő, három/négy) illetve helyzetük a hidroxámsavcsoporttól (α-, β-, γ-helyzet) hogyan befolyásolja a molekula koordinációs sajátságát egy egyszerű monohidroxámsavéhoz képest. Jól ismert korábbi irodalmakból, hogy számos esetben nemcsak a hidroxamát-oxigéneknek, hanem a hidroxamát-N-nek is, ha lehetősége van koordinálódni (RN = H), meghatározó szerep jut a fémionok megkötésében. A dolgozatban tanulmányoztuk továbbá azt is, hogy az RN csoport hidrogénről metilcsoportra történő cseréjének következtében a hidroxamát-N koordinációból való kiiktatása milyen hatással van a ligandumok koordinációs sajátságaira a vizsgált fémionok vonatkozásában. A fémion-ligandum kölcsönhatás feltérképezése céljából pH-potenciometriás és különféle szerkezetvizsgáló módszereket, többek között UV-látható spektrofotometria, 1H NMR, ESR, CD spektroszkópia valamint ESI-MS spektrometria alkalmaztunk. The complex formation behaviour of different type of hydroxamic acid molecules with numerous metal ions has been studied for ca. 20 years at the University of Debrecen. In this work the metal binding capability of 12 different synthetic hydroxamic acid molecules with Cu2+-, Ni2+- and Zn2+-ions have been investigated by pH-potentiometry, UV-visible spectrophotometry, CD, EPR, 1H NMR and ESI-MS techniques. Besides the hydroxamic acid group these molecules contain different type of potential donor atoms in RC side chain at α-, β- or γ-position to the functional group. All the studied ligands were synthesized at the University of Debrecen, or within the frame of collaborations.Tétel Szabadon hozzáférhető Interaction between [(eta(6)-p-cym)M(H2O)(3)](2+) (M-II = Ru, Os) or [(eta(5)-Cp*)M(H2O)(3)](2+) (M-III = Rh, Ir) and Phosphonate Derivatives of Iminodiacetic Acid: A Solution Equilibrium and DFT Study(2023) Bíró, Linda; Tóth, Botond; Lihi, Norbert; Farkas, Etelka; Buglyó, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Interaction of iron(III) with taste enhancers: Potential of Fe(III) salts with inosine monophosphate or guanosine monophosphate for food fortification(2023) Bijlsma, Judith; Buglyó, Péter; Farkas, Etelka; Velikov, Krassimir P.; Vincken, Jean-Paul; De Bruijn, Wouter J.C.Tétel Szabadon hozzáférhető Metal complexation of deferasirox derivatives: A solid state and equilibrium study(2020) Nagy, Imre; Ferenczik, Gergő; Bíró, Linda; Farkas, Etelka; Bényei, Attila; Buglyó, PéterTétel Korlátozottan hozzáférhető Pb(II) és Cd(II) nehézfémionok kölcsönhatása hidroxámsavakkal(2007) Bátka, Dávid; Farkas, Etelka; Kémiai tudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Relaxometric determination of binding between Mn(II)-UDP and Mn(II)-UDP-glucose in aqueous solution(2013) Farkas, Etelka; Szabó, Orsolya; Tircsó, Gyula; Somsák, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Synthesis and characterization of (Ru(II), Co(III)) heterobimetallic complexes formed with a 1,10-phenanthroline based hydroxamic acid conjugate(2020) Nagy, Imre; Farkas, Etelka; Kasparkova, Jana; Kostrhunova, Hana; Brabec, Viktor; Buglyó, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Synthesis, characterization and albumin binding capabilities of quinizarin containing ternary cobalt(III) complexes(2020) Kozsup, Máté; Dömötör, Orsolya; Nagy, Sándor; Farkas, Etelka; Enyedy, Éva Anna; Buglyó, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Synthesis, characterization and cytotoxicity studies of Co(III)-flavonolato complexes(2021) Kozsup, Máté; Zhou, XueQuan; Farkas, Etelka; Bényei, Attila; Bonnet, Sylvestre; Patonay, Tamás; Kónya, Krisztina; Buglyó, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Trends and Exceptions in the Interaction of Hydroxamic Acid Derivatives of Common Di- and Tripeptides with Some 3d and 4d Metal Ions in Aqueous Solution(2019) Ozsváth, András; Bíró, Linda; Nagy, Eszter Márta; Buglyó, Péter; Sanna, Daniele; Farkas, EtelkaTétel Szabadon hozzáférhető Tuning the redox potentials of ternary cobalt(III) complexes containing various hydroxamates(2018) Buglyó, Péter; Kacsir, István; Kozsup, Máté; Nagy, Imre; Nagy, Sándor; Bényei, Attila; Kováts, Éva; Farkas, Etelka