Szerző szerinti böngészés "Ficsor, Krisztina"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 41)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bírói döntési folyamat az amerikai jog tükrébenPoczkodi , Diána; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a bíráskodás jelensége köré épül fel, a vele kapcsolatos kérdéseket, egyedi és általános jellemzőket használ, és célja a bíráskodás során a döntési folyamat amerikai jogi realizmus segítségével történő leírása összevetve a hazai bírói gyakorlattal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A feminista jogelmélet hatása az egyenlőség-felfogásokra, különös tekintettel a pozitív diszkriminációraVig, Szabina; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom átfogó elemzést nyújt a feminizmus jelenlegi állapotáról és hatásáról a nők helyzetére a mai társadalmunkban. Részletesen kifejtem benne az egyenlőség különböző felfogásait, melyeket a feminista elméletek és mozgalmak formáltak és formálnak napjainkban. Ezen túlmenően még vizsgálom a diszkrimináció különböző formáit, amelyek még mindig jelen vannak a társadalmunkban, és az ezekkel szembeni küzdelem kihívásait. A dolgozat rávilágít a nemek közötti egyenlőség elérésének útjaira és lehetséges megoldásaira, miközben hangsúlyozza a társadalmi és jogi változás fontosságát az igazságosabb társadalomért. Továbbá szót ejtek a dolgozatban a nők és férfiak közötti biológiai különbségekről és részletesen vizsgálom az egyenlőség fogalmát is különböző aspektusok alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jog és az erkölcs kapcsolata Gusztav Radbruch munkásságábanKozák, Karolina; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomat a jogpozitivista és a természetjogi felfogás történeti áttekintésével kezdem, hiszen a dilemma megértéséhez először a két uralkodó jogelméleti irányzatot kell megérteni. A természetjogtan kapcsán kitérek a klasszikus természetjogi gondolkodásra, a modern természetjogira és annak megújítási kísérleteire és röviden a neoklasszikus természetjogtanra is. A jogpozitivizmus kapcsán kiemelem Jeremy Bentham-et és John Austint, Hans Kelsent, Herbert Hartot és Joseph Raz munkásságát. A két jogelméleti irányzat bemutatása után Radbruch munkásságában vizsgálom a jog és az erkölcs kapcsolatát, először Radbruch korai korszakában ennek alapja Gustav Radbruch Jogfilozófiája majd a náci diktatúra utáni munkásságában a Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog című és Öt perc jogfilozófia című munkái alapján ezt követően radbruchi formulával és elemzésével folytatom. Végezetül a visszamenőleges igazságtételre térek ki Takács Péter Jog és Igazságosság mű munkája alapján, és ehhez kapcsolódóan mutatok be két esetet az 1990-es években az NDK-ban híressé vált esetben történt felelősségre vonás problémáját, azaz a Mauerschützen-pereket és a 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban a visszamenőleges igazságtétel kérdésére adott hazai jogi álláspontot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogállamiság elvének tartalma általában és a büntetőjogbanUrsz, Máté; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban arra törekedtem, hogy bemutassam, a jogállamiságot, mint fogalmat sok bizonytalanság övezi, azzal kapcsolatban számtalan kétség merül fel, továbbá, hogy tartalmilag mennyire sokrétű, annak jelentését és értelmét nehéz, vagy szinte lehetetlen egyértelműen definiálni. A dolgozat következő részében a jogállamiságról általánosságban esett szó, amelyben többek között négy gondolkodó látásmódja alapján indultam el, amelyekben ketten a jog uralmát egyfajta erkölcsi biztosítékként értelmezik az állami önkénnyel szemben. Ezekkel szembe állítva a következő kettő a jog uralmát inkább eszközként látja az emberek életének jogi korlátok között tartására, az erkölcsi megvalósulás helyett, inkább az egyéneket a jogi normák uralma alá rendelné. Ezt követően bemutatásra került a jogállamiság definiálása az angol „rule of law”, a francia konstitucionalizmus és a német „Rechtsstaat” megoldásainak felvázolásával. Bemutatásra került a jogállamiság kialakulása Magyarországon, valamint a demokrácia, mint „a nép hatalma” és a jogállamiság demokráciával való kapcsolata is. Dolgozatom következő részében a nullum crimen sine lege elvének történeti hátterét, lényegét, valamint az Ember Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában betöltött szerepét mutattam be. Az elv, amely előírja, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásnak törvényen alapulónak kell lennie. Feltétele a visszaható hatályú törvények alkalmazásának tilalma. Végül két jogesetet dolgoztam fel az Alkotmánybíróság gyakorlatából, amelyek közül az egyik bírói döntés elleni panaszt mutat be, a másik pedig a jogállamiság érvényesülésével szembeni panaszt. Összességében legjobb tudásom szerint szándékoztam körvonalazni, hogy a jog alkalmazása mind a törvényhozásban, mind a jogalkalmazásban rendkívül összetett dolog. Számtalan kritériumnak kell megfelelni jogászi, valamint társadalmi szempontból is. Szem előtt kell tartani, hogy az egyének bizalmát a jog ne veszítse el, ezáltal alapjogaikat biztonságban tudhassák a jog láthatatlan kezeiben, azonban ezzel párhuzamosan a jognak megfelelő mértékben szilárdnak is kell lennie ahhoz, hogy az alapjogok sérelme nélkül, ám de kétséget kizáróan fel tudjon lépni a bűncselekmények elkövetőivel szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogállamiság elvének tartalma általában és a büntetőjogbanUrsz, Máté; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban arra törekedtem, hogy bemutassam, a jogállamiságot, mint fogalmat sok bizonytalanság övezi, azzal kapcsolatban számtalan kétség merül fel, továbbá, hogy tartalmilag mennyire sokrétű, annak jelentését és értelmét nehéz, vagy szinte lehetetlen egyértelműen definiálni. A dolgozat következő részében a jogállamiságról általánosságban esett szó, amelyben többek között négy gondolkodó látásmódja alapján indultam el, amelyekben ketten a jog uralmát egyfajta erkölcsi biztosítékként értelmezik az állami önkénnyel szemben. Ezekkel szembe állítva a következő kettő a jog uralmát inkább eszközként látja az emberek életének jogi korlátok között tartására, az erkölcsi megvalósulás helyett, inkább az egyéneket a jogi normák uralma alá rendelné. Ezt követően bemutatásra került a jogállamiság definiálása az angol „rule of law”, a francia konstitucionalizmus és a német „Rechtsstaat” megoldásainak felvázolásával. Bemutatásra került a jogállamiság kialakulása Magyarországon, valamint a demokrácia, mint „a nép hatalma” és a jogállamiság demokráciával való kapcsolata is. Dolgozatom következő részében a nullum crimen sine lege elvének történeti hátterét, lényegét, valamint az Ember Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában betöltött szerepét mutattam be. Az elv, amely előírja, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásnak törvényen alapulónak kell lennie. Feltétele a visszaható hatályú törvények alkalmazásának tilalma. Végül két jogesetet dolgoztam fel az Alkotmánybíróság gyakorlatából, amelyek közül az egyik bírói döntés elleni panaszt mutat be, a másik pedig a jogállamiság érvényesülésével szembeni panaszt. Összességében legjobb tudásom szerint szándékoztam körvonalazni, hogy a jog alkalmazása mind a törvényhozásban, mind a jogalkalmazásban rendkívül összetett dolog. Számtalan kritériumnak kell megfelelni jogászi, valamint társadalmi szempontból is. Szem előtt kell tartani, hogy az egyének bizalmát a jog ne veszítse el, ezáltal alapjogaikat biztonságban tudhassák a jog láthatatlan kezeiben, azonban ezzel párhuzamosan a jognak megfelelő mértékben szilárdnak is kell lennie ahhoz, hogy az alapjogok sérelme nélkül, ám de kétséget kizáróan fel tudjon lépni a bűncselekmények elkövetőivel szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogtudat-kutatás jelentősége általában és egy helyi közösség tagjainak körébenSzilágyi , Dávid; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban elsősorban a jogtudat, jogismeret fogalmi elemzésével foglalkozom, majd a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak jogismeretének sajátosságait elemzem. Főként a környezetemben élő roma származású, többnyire hátrányos helyzetű emberek jogismeretének problémájával foglalkozom. A helyi közösség tagjai meghatározásakor elsősorban a lakóhelyemen, Nyírbátorban élő hátrányos helyzetű emberekre gondolok. A dolgozatban megjelölt régióban a tapasztalatok szerint gyakoriak a bűncselekmények, szabálysértések. Erőszakos cselekmények, többnyire súlyos testi sértések, családok közötti viszályok, egyet nem értések, ami később tettlegessé fajul. E tapasztalatok vezettek ahhoz a célkitűzésemhez, hogy megvizsgáljam azt a kérdést, hogy a jogrend által meghatározott jogosultságok és kötelezettségek laikus állampolgárok általi ismerete vagy nem ismerete hogyan járul hozzá a jog érvényesüléséhez általában.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szövegempirizmus elméleti és gyakorlati kérdései(2014) Bencze, Mátyás; Kovács, Ágnes; Sólyom, Péter; Ficsor, KrisztinaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az állami hatalom igazolásának kérdései Thomas Hobbes elméletébenSamu, László; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarÖsszegzés Tehát hazánkban demokrácia van a nép akarata teljesül és jut érvényre választott vezetői útján. Természetesen a Leviatánnak ez nem tetszene, Hobbes szerint a hatalommegosztás elve nem vezethet, jóra szükség van egy erőskezű vezetőre, nos, ezt eddig nem látom, bizonyítottnak viszont megcáfolni sem tudom. A Parlamentáris Köztársaság ahol a nép a választott vezetői útján gyakorolja hatalmát és az állam ezzel igazolja. Felmerül a 2/3 többség, mint esetleges probléma, ha ez egy párt kezébe kerül vajon átfordulhat a demokrácia diktatúrába. Platón szerint igen, Hobbes is életképtelennek tartja, kinek van és lesz, igaza kit igazol majd a jövő. Igyekeztem történelmünket és annak alakulását befolyásoló tényezőket bemutatni, hiszen történelmünk korszakai nagyban befolyásolták az államformáink kialakulását illetve annak létjogosultságát. Hobbes államelmélete a mai napig hatással van, az emberi társadalomra abban egyetértek vele, hogy sajnos az emberben bele van kódolva a korlátlan hatalom utáni vágy. Hatalmunk igazolását sokszor abban látjuk, ami csak a mi képzeletünk, fantáziánk szülötte. Tökéletes államforma társadalmi berendezkedés véleményem szerint nem létezik, mint ahogyan két egyforma ember, sem hiszen mindenkinek más és más eszmét, gondolkodást-államformát tart jónak, megfelelőnek. Mindennapjainkban alávetjük magunk az úgynevezett többség akaratának és az általuk elfogadott törvények határozzák meg az életünket. De vigyáznunk kell a Leviatán mindig „lesben” áll várva az alkalomra, hogy mikor ölthet újra testet az, hogy ez ne következhessen be mindannyiunk felelőssége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állam semlegességének érvényesülése Magyarországon a kereszténység és az állam viszonyának vizsgálatán keresztülLakó, Pálma Ildikó; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a mai, 2020-as évek Magyarországának és alkotmányának, Magyarország Alaptörvényének vonatkozásában vizsgálja az állam semlegességének elvét. Központi vezérfonala a Magyar Ateista Társaság azon nyilatkozata, amelyben arra hívja fel Magyarország kormányát, hogy ne hivatkozzanak a magyar államra keresztény államként, mert ez sérti az ő világnézeti meggyőződésüket, és ellentétes az állam vallási- és világnézeti semlegességének elvével. Értekezésemben igyekeztem megvizsgálni, milyen egyes elemek hordozzák a mai magyar jogrendben a kereszténység nyomait, milyen szempontból nevezhetjük Magyarországot keresztény államnak, ha nevezhetjük egyáltalán? Kitérek arra, történelmi fejlődésünk során hogyan alakult itthon az állam vallással való viszonya, illetve hogy milyen hatással volt erre a rendszerváltás. Legvégül arra próbáltam választ találni, hogy miképpen egyeztethető össze az állam semlegességének elvével az, hogy egy állam alkotmányos norma szintjére emel bizonyos vallási eredetű értékeket, egy bizonyos vallást elsődlegesnek, uralkodónak definiál saját maga működésére, pluralista társadalma ellenére.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ítélkezést befolyásoló tényezőkKelemen, Anita; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a bírói döntéseket befolyásoló tényezők bemutatását tűztem ki célul. A téma aktualitását az adja, hogy az emberek nap mint nap szembesülnek hírekkel arról, milyen ítéletek születnek különböző ügyekben, és ezekről gyakran azonnali véleményt alkotnak. Sok esetben kifejezik, hogy egyetértenek-e az adott döntéssel, vagy épp ellenkezőleg, igazságtalannak tartják azt. Éppen ezért a jogalkalmazói döntések megítélése napjainkban is kiemelten fontos kérdés. A véleményalkotás során azonban sokszor nem veszik figyelembe, hogy egy bírói határozat megszületésében számos tényező játszik szerepet. Például egy sokak által vitatott ítélet esetén a közvélemény hajlamos kizárólag a jogszabályokat hibáztatni, és azt gondolni, hogy csak ezek alapján történik az ítélkezés. De vajon valóban csak a jogszabályok befolyásolják a döntést?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntetés igazolásának elméleti alapjai, különös tekintettel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésreRáczné Alacs, Beatrix; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban a büntetőjogi büntetés elméleti igazolásával foglalkozom. A téma választásának indoka, hogy a büntetőjog azon jogágak egyike, amely a legerősebb eszközökkel avatkozik be az állampolgárok cselekvési szabadságába. A jogellenes cselekvésekre szankciókkal reagál, amely az egyének szabadságától való megfosztását is eredményezheti. A büntetés mindig kényszer formájában jelentkezik, hátrányosan érinti az elítélt életét. Ebből következően a büntetés jogintézménye erkölcsi igazolásra szorul, az államnak racionális igazolást kell nyújtania, hogy milyen indokok alapján jogosult az egyénekkel szembeni súlyos szankciók alkalmazására. Napjainkban a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés a legsúlyosabb büntetés, amelyet az állam alkalmazhat az elítéltekkel szemben. Ez lehetőséget ad az államnak arra, hogy bizonyos elítéltekkel szemben, a megfelelő jogi feltételek fennállása esetén örökre megfossza szabadságától az egyént. Az elméletben vitatott, hogy melyek lehetnek ennek a büntetésnek az igazolási alapjai, a dolgozat második részében ezzel a kérdéssel foglalkozom. A jogelméleti irodalomban számos munka van, amely a büntetések erkölcsi igazolását tárgyalja, azonban mindezek hátterében is a felvilágosodás két jelentős alakjának, Jeremy Bentham-nek és Immanuel Kantnak az elképzelései húzódnak meg. Bentham az utilitárius filozófia képviselőjeként azzal foglalkozott, hogy a büntetőjog haszonelvű igazolását nyújtsa, míg Kant a megtorló elmélet képviselőjeként a büntetőjog fejlődéséhez a felvilágosodás emberképének és az erkölcsi kötelezettségek tudományos alapjainak kidolgozásával járult hozzá. Mindkét elmélet jelentős hatással van a büntetőjog-tudomány alakulására a 21. században is. Dolgozatomban ezekre az elméletekre koncentrálok, kifejtem, hogy milyen elvi alapokra helyezik a büntetés igazolását, és hogyan lehet ezeket az elméleteket a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés problémájára alkalmazni. Ezek mellett a büntetés kialakulásának és a mögötte meghúzódó felfogások változásának történeti hátterét is megvilágítom. Megvizsgálom a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rabokra gyakorolt hatását, és ennek a szabályozásnak a mellette és ellene szóló érveit. Végezetül, összefoglalom, hogy a kutatásom során, milyen következtetésekre jutottam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntetőjog határai Joel Feinberg elméletébenNagy, László; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz ember társas lény, ebből kifolyólag a társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. A társadalmi rend biztosítása a jogrend feladata, amely a rögzített parancsok és tilalmak betartását szükség esetén akár kényszer útján is garantálja. A kényszer célja a rend fenntartása mellett egyben az is, hogy a társadalom tagjai számára is világossá tegye azon következményeket, amelyek a szabályok megsértéséhez társulnak.A büntetőjogi jogalkotás egyik legfontosabb kérdése, hogy a jogalkotó mely magatartásokat kriminalizálja, vagyis mely cselekményeket nyilvánítja büntetendővé. Ezt a folyamatot számos tényező irányítja, mint például a nemzetközi jogi standardok, illetve az államnak az egyes alapjogokra vonatkozó jogvédelmi kötelezettsége, továbbá a szükségesség és arányosság alkotmányos zsinórmértéke.Dolgozatomban fő szerepet a kár és a sérelem elve fogja kapni. A kár elv szerint az egyén szabadságába az állam csak akkor avatkozhat be, ha ezáltal a további károkozástól óv. Az ilyen esetekben egyértelmű a kár bekövetkezte, ezért indokolt is az intervenció. Léteznek azonban olyan magatartások, amelyek egyértelmű kárt nem okoznak, mégis igazolt lehet a büntetésük. Ilyenkor sérelem éri az embert, ami megnyilvánulhat félelemben, megbotránkozásban, vagy a lelki nyugalom megzavarásában. Az ilyen magatartásoknál vitatottá válhat, hogy a büntetőjog eszközeivel milyen súlyú cselekményeket indokolt büntetni, valamint az, hogy meddig terjedhet a büntetőjog határa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntetőjog ultima ratio jellegének tartalma és érvényesülése a büntetőjogbanTurbucz, Balázs; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy megpróbáljak egy olyan elvvel foglalkozni, ami a mái napig vitatott. Szeretnék egy átfogó képet adni arról, hogy az ultima ratio elv, hogyan jut szerephez a jogunkban és az európai unós jogban. A témámban több elismert professzor tanulmányait felhasználva mutatom be, hogyan érvényesül elv. Mivel ez a téma elég tág teret foglal magában és széles kört érint, nem utolsó sorban a szubszidiaritás elvét is, fontosnak találtam, hogy egy összekapcsolt elemzést is adjak a kettőjük viszonyáról. Mivel ez az elv jóformán a társadalomra veszélyesség határait keresi így nem volt kérdés, hogy a témámnak egy kulcsfontosságú szerepe a társadalomra veszélyesség is szerepet fog kapni ebben a fejezetben több elismert jogtudós egymástól független és más-más oldalról való fogalmi megközelítését is vizsgálni fogom. Mert nem mindenki azonos szemmel látja a társadalomra veszélyesség fogalmát és azt a határt ahol pontosan alkalmazni kéne egy végső eszközt.Tétel Szabadon hozzáférhető Certainty and uncertainty in criminal law and the 'clarity of norms' doctrine(2018) Ficsor, KrisztinaTétel Korlátozottan hozzáférhető A „Crimmigration” büntetőjogi szabályozásának történeti, szociológiai és jogelméleti aspektusaiHancsovszki, Zsanett; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban ezért visszanyúltam az úgynevezett „crimmigration” gyökereihez, amelyhez elengedhetetlen volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokat vegyem tüzetesebben szemügyre. A „crimmigration” fogalma azt a jelenséget írja le, amelynek eredménye a migrációval kapcsolatos magatartások büntetőjogi és közigazgatási jogi szabályozásának keveredése, összefonódása. Ennek következménye elsősorban az, hogy a bevándorlással kapcsolatos jogi viták rendezése vagy megoldása során rendszerszintű bizonytalanság alakul ki, amely az érintettek alapjogainak sérelméhez is vezethet. Ezért a dolgozatom első részében az Egyesült Államokban kialakult gyakorlatot mutatom be, ezen belül is a büntetőjog eljárási részére koncentrálok, mint sem az anyagi jogi részre, mivel a szakirodalmi munkák is az eljárási területre helyezik a hangsúlyt, mert ebből az aspektusból jobban érzékelhetőek a változások. Törekszem arra, hogy a történeti résznél egy összefüggő kép alakuljon ki arról, hogy hogyan jutottunk el a jelenkorig a szabályozásban. Ezt követően részletesebben tárgyalom a migrációval kapcsolatos büntetőjogi és közigazgatási szabályozás közötti hasonlóságokat és különbségeket, majd a tagsági elmélet segítségével bemutatom, hogy szociológiai szempontból milyen hatással van a crimmigration a bevándorlókra érintve az emberi méltóságot és az alkotmányjogi problémákat. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam az Egyesült Államok módszereit arra nézve, hogy a bevándorlás kriminalizálásának jogi szempontból való kikényszerítése milyen szintű hatóság hatáskörébe tartozik és vannak-e a szinteken belül átfedések. Dolgozatom második felében az európai viszonyokat vizsgálom, hasonló módszerek alapján, mint az Amerikai Egyesült Államokról szóló részben. Elöször is az Európai Unió irányelveit veszem szemügyre, amelyek a bevándorlás kriminalizálására néhol teret engednek, néhol pedig határt szabnak neki. Ahhoz, hogy az olvasó számára érthetőbb legyen, próbálom jogeseteken keresztül bemutatni a szabályozást. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy az irányelveket szükséges a tagállamok nemzeti jogával párhuzamba állítani, viszont felmerülhet az a kérdés, hogy a tagállamok szuverenitása milyen fokban marad meg a bevándorlás kriminalizálását illetően, illetve természetesen ebben a szakaszban is fontosnak tartottam szociológiai szempontból az Európa-szerte kialakulóban levő xenofóbiát és a bevándorlókról kialakult társadalmi képet bemutatni. Az európai szint vizsgálata után Magyarországra helyeztem a hangsúlyt, ezen belül is az országot érintő 2015 migrációs válságot követően kialakult jogalkotást. A magyar büntetőtörvénykönyv büntetőjogi tényállásait vettem szemügyre, amelyben helyet foglalnak a klasszikus bűncselekmények a bevándorlással kapcsolatban és az újonnan bekerült tényállások is. Végezetül a harmadik fejezet próbálja a „crimmigration” intézményét a büntetőjog klasszikus alapelveivel összehasonlítani, többféle jogelméleti problémákat vizsgál, azt, hogy a „crimmigration” milyen hatással lehet a jogállamiságra, a kiszámíthatóság intézményére és milyen problémákat idézhet elő a „crimmigration” ún. ad hoc instumentalizmusként való alkalmazása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy elzárt világ, avagy Észak-Korea, mint totalitárius állam létezése a XXI.századbanSánta, Eszter; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat az önkényuralmi rendszerek jellemzőit mutatja be, a totalitarizmus joghoz és alkotmányossághoz való viszonyát, valamint a totalitárius és autoritárius rendszer közötti különbségeket. A XX. században létrejött totalitárius állmokat, részletesebben a sztálini Szovjetuniót ismerteti. Ehhez kapcsolódóan pedig a sztálini rendszerre épülő Észak-Korea államszervezetét és alkotmányos alapjait mutatja be, mint az egyik utolsó képviselőjét a totalitárius diktatúráknak a XXI. században.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Erkölcsi érvek szerepe a bírói érvelésbenGulyás, Anita; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a jogelméleti vizsgálódások egyik legösszetettebb és legérdekesebb részével, a bírók által hozott döntések igazolásával foglalkozik. Számos olyan jogesettel találkozhatunk, amelyben a jogesetek azonosságának vagy hasonlóságának ellenére mégis teljesen eltérő ítéletek születnek. Az eltérő ítéletek létezésének ténye nem vonja kétségbe azok jogszerűségét, azonban lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálhassuk, hogy az adott esetre vonatozó jogszabályokon túl milyen egyéb más érv, indok figyelembevételével hoznak eltérő döntéseket a bírák. A dolgozatom első részében a hatalommegosztást, a hatalmi ágak szétválasztását mutatom be, kitérek az igazságszolgáltatásra, mint hatalmi ágra, a jelenlegi bírósági szervezet felépítésére, az igazságszolgáltatás alapelveire, melyek közül a bírói függetlenség elvét mutatom be részletesen. Ezeken a kiválasztott témákon keresztül szemléltem a bírói döntésekkel szembeni elvárások azon alapjait, melyek arra szolgálnak, hogy a bírói döntések elismert jogforrásokból következzenek, hasonló esetekben hasonló módon történjen a jogszabály értelmezése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztóvédelmi jog elméleti alapjaiLigeti, Csaba Attila; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarMindennapjaink meghatározó része a vásárlás, ez a modern gazdaságok motorja és a mai világunk működésben tartó fő „alkatrész” is. Az ipari forradalmak vezették társadalmunkat arra a szintre, hogy ma már elképzelhetetlen a tömegtermelés és a globalizációs illetve a Föld népessége növekedésének következményeként a mindennapi élet biztosítéka is - értsük ezt akar pozitív akár negatív környezetben. A dolgozatban a fogyasztóvédelmi jog elméletének bemutatására teszek kísérletet, gyakorlati példák felhasználásával.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »