Szerző szerinti böngészés "Fige, Hajnalka"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Élelmiszerek elemi szennyezőinek kvantitatív vizsgálatára vonatkozó elemanalitikai módszerek fejlesztése
    Fige, Hajnalka; Baranyai, Edina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Az érvényben lévő Európai Uniós szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az élelmiszerbiztonságra, a „talajtól a tányérig” elv alapján mind a tagállamokban előállított, mind az importált termékek összetételét követhetővé kell tenni és folyamatosan monitorozni. A már kis koncentrációban mérgező arzén és higany hagyományos atomspektrometriai módszerekkel történő mennyiségi meghatározása kihívás elé állítja a szakembereket. Megoldást jelenthet az induktív csatolású plazma technika tömegspektrométerrel összekapcsolva (ICP-MS), amely hatékony, nagy érzékenységű elemzést tesz lehetővé, azonban a módszer bekerülési- és fenntartási költsége is nagyon drága, és megfelelő szaktudást igényel. Ezért a munkám során visszanyúltam az arzén meghatározásánál a hidridképzésen alapuló, a higany esetén pedig a hideggőz technikákhoz. A célom az volt, hogy a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén működő Novo-Lab Atomspektroszkópiai Partner Laboratóriumban ezen elemek elemzéséhez tömegspektrométer használatát elkerülő alternatívákat fejlesszek, amelyek olcsóbb és egyszerűbb, szabvány szerinti mérést tehetnek lehetővé. A hidrokultúrában termesztett rizs kiemelt kockázattal rendelkezik az arzén- és higanytartalmú vegyületek akkumulálása szempontjából, amelyek károsak az emberi egészségre. A különböző mérési paraméterek optimalizálását és a kidolgozott módszer teljesítményjellemzőinek meghatározását követően rizsmintákat és rizstartalmú élelmiszermintákat vizsgáltam. Célom volt egy olyan minta-előkészítési és elemanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a rizsek As-tartalmának kvantitatív meghatározására, a vonatkozó szabványoknak megfelelően. Az arzén mellett azonban más elemi szennyezők vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy a rizsben található toxikus fémek mennyiségét feltérképezzük. Higanyanalizátort használva bonyolult minta-előkészítési lépés nélkül meghatározható a különböző eredetű és minőségű rizsmintákban, élelmiszermintákban található higany koncentrációja.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mérési paraméterek optimalizálása arzén lángatomabszorpciós spektrometriás meghatározásához
    Fige, Hajnalka; Baranyai, Edina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A szakdolgozatom során láng- és hidridfejlesztő egységgel kiegészített atomabszorpciós spektrométer működését tanulmányoztam, vizes közegű arzén oldatra érzékenységet, kimutatási határt határoztam meg, majd ezekre alapozva rizsminták arzéntartalmát mértem.Az arzén biológiai és kémiai tulajdonságai, a szervezetre gyakorolt hatásai, valamint a világszerte különböző határértékek miatt a vizsgálandó minták száma folyamatosan növekszik, ezért minél gyorsabb és hatékonyabb analízisre van szükség, ami akár rutinszerűen is alkalmazható. A kalibráló oldatsorozatok készítésével azokat az adatsorokat figyelembe véve végeztem el a kiértékelést, ahol az abszorbancia-koncentráció viszony lineáris egyenest eredményezett, melyek eredményei alapján bátran kijelenthető, hogy a lángatomabszorpció a hidridképzés segítségével nagyon kis koncentrációban is képes a vizes közegben jelenlévő arzént kimutatni. A lángatomabszorpciós technika arzén kimutatási határa 2,0 mg/l, míg a hidridfejlesztő módszer esetén a kimutatási határ már 0,14 μg/l, tehát a jelenlegi jogszabályokban szereplő határértéket (10 μg/l) nagy biztonsággal meg lehet határozni. A készülék teljesítmény jellemzőinek meghatározása után valódi minták arzén koncentrációját határoztam meg. A rizsminták feltárását követően redukciós lépést alkalmazva a teljes arzéntartalom meghatározható. Mátrix illesztett kalibrációt használva a LOD 0,32 μg/l az általam használt készülékre vonatkozóan. A különböző rizsminták arzéntartalma fehér rizs esetén 166,91 ± 30,50 µg/kg, barna rizs esetén 229,15 ± 23,65 µg/kg, ami az Európai Bizottság 1881/2006 és 2015/1006 rendeletében foglaltaknak megfelel (0,1 - 0,3 mg/kg arzéntartalom), tehát a vizsgált minták arzéntartalma nem veszélyes az emberi szervezetre.