Az érvényben lévő Európai Uniós szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az élelmiszerbiztonságra, a „talajtól a tányérig” elv alapján mind a tagállamokban előállított, mind az importált termékek összetételét követhetővé kell tenni és folyamatosan monitorozni. A már kis koncentrációban mérgező arzén és higany hagyományos atomspektrometriai módszerekkel történő mennyiségi meghatározása kihívás elé állítja a szakembereket. Megoldást jelenthet az induktív csatolású plazma technika tömegspektrométerrel összekapcsolva (ICP-MS), amely hatékony, nagy érzékenységű elemzést tesz lehetővé, azonban a módszer bekerülési- és fenntartási költsége is nagyon drága, és megfelelő szaktudást igényel. Ezért a munkám során visszanyúltam az arzén meghatározásánál a hidridképzésen alapuló, a higany esetén pedig a hideggőz technikákhoz. A célom az volt, hogy a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén működő Novo-Lab Atomspektroszkópiai Partner Laboratóriumban ezen elemek elemzéséhez tömegspektrométer használatát elkerülő alternatívákat fejlesszek, amelyek olcsóbb és egyszerűbb, szabvány szerinti mérést tehetnek lehetővé. A hidrokultúrában termesztett rizs kiemelt kockázattal rendelkezik az arzén- és higanytartalmú vegyületek akkumulálása szempontjából, amelyek károsak az emberi egészségre. A különböző mérési paraméterek optimalizálását és a kidolgozott módszer teljesítményjellemzőinek meghatározását követően rizsmintákat és rizstartalmú élelmiszermintákat vizsgáltam. Célom volt egy olyan minta-előkészítési és elemanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a rizsek As-tartalmának kvantitatív meghatározására, a vonatkozó szabványoknak megfelelően. Az arzén mellett azonban más elemi szennyezők vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy a rizsben található toxikus fémek mennyiségét feltérképezzük. Higanyanalizátort használva bonyolult minta-előkészítési lépés nélkül meghatározható a különböző eredetű és minőségű rizsmintákban, élelmiszermintákban található higany koncentrációja.