Szerző szerinti böngészés "Fodor, Mariann"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 53)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A conjunctivális impressziós citológia szerepe a száraz szem diagnózisában
    (2007) Módis, László; Fodor, Mariann; Berta, András
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A keratoplastica egy speciális esete
    (2011) Kolozsvári, Bence Lajos; Fodor, Mariann; Berta, András
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A könnyfilm-beszáradási teszt szerepe a száraz szem diagnosztikájában
    (2007) Fodor, Mariann; Berta, András; Módis, László
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A kontaktlencse-viselés hatása a könnyben lévő mediátorokra keratoconus esetén
    (2011) Kolozsvári, Bence Lajos; Fodor, Mariann; Szima, Georgina Zita; Kettesy, Beáta; Ujhelyi, Bernadett; Rajnavölgyi, Éva; Gogolák, Péter; Berta, András; Petrovski, Goran; Facskó, Andrea
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A leggyakoribb szemészeti fertőzések
    (2019) Fodor, Mariann
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A törvényi szabályozás hatása az átültetett szaruhártyák számára
    (2012) Fodor, Mariann; Módis, László; Berta, András
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Alterations of Tear Mediators in Patients with Keratoconus after Corneal Crosslinking Associate with Corneal Changes
    (2013) Kolozsvári, Bence Lajos; Berta, András; Petrovski, Goran; Miháltz, Kata; Gogolák, Péter; Rajnavölgyi, Éva; Hassan, Ziad; Széles, Péter; Fodor, Mariann
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Analysis of the Association between Retinal Artery Occlusion and Acute Ischaemic Stroke/ST-Elevation Myocardial Infarction and Risk Factors in Hungarian Patients
    (2023) Balla, Szabolcs; Vajas, Attila; Pásztor, Orsolya; Rentka, Anikó; Lukucz, Balázs; Kasza, Márta; Nagy, Attila Csaba; Fodor, Mariann; Nagy, Valéria
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Autokeratoplasztika kapcsán végzett citokinmeghatározások
    (2011) Fodor, Mariann; Kolozsvári, Bence Lajos; Rajnavölgyi, Éva; Gogolák, Péter; Petrovski, Goran; Berta, András
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Autológ neuroszenzoros retinatranszplantáció: esetbemutatás és maculalyukak sebészetének rövid áttekintése
    (2023) Bokor, Ádám; Makhoul, Sára; Pásztor, Orsolya; Fodor, Mariann
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Bardet-Biedl-szindróma: két BBS10 génvariánssal diagnosztizált beteg esete
    (2023) Makhoul, Sára; Szabó, Viktória; Nagy, Zoltán Zsolt; Fodor, Mariann
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A biológiai terápia új indikációs köre: a non-infekciózus uveitis
    Mácsai, Regina; Fodor, Mariann; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szemklinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Halmos, Gábor; Ujhelyi, Bernadett; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szemklinika
    Az uveitis a ritka szembetegségek közé tartozik, ugyanakkor jelentőségét az adja, hogy a fejlett országokban a vakság harmadik vezető oka. Az etiológia alapján megkülönböztetünk infekciózus és non-infekciózus uveitist és a fejlett országokban a non-infekciózus uveitis gyakoribb, melynek pontos etiológiája ismeretlen. A non-infekciózus uveitis kezelésében mai napig elsődlegesen választandó szerek a corticosteroidok. A ma már elérhető intravitreális steroid implantátumok alkalmazásával csökkenthetők a szisztémás mellékhatások, azonban a hosszú távú kezelésben az ún. „steroid-spóróló” szerek jelentősége nagy. Ide tartoznak a konvencionális immunszupresszív szerek és a non-infekciózus uveitis terápiájában is megjelenő biológiai terápiás szerek, melyek új kapukat nyitottak a refrakter uveitis gyógyításában. A non-infekciózus uveitis kezelésében a biológiai szerek közül az elsődlegesen választandó és leggyakrabban használt szer a TNF-α gátló adalimumab. Az FDA 2016-ban hagyta jóvá alkalmazását uveitisben, míg Magyarországon 2017-től egyedi méltányosságra adható felnőtteknél non-infekciózus posterior, intermedier és panuveitisben, valamint gyermekeknél krónikus non-infekciózus anterior uveitisben. A non-infekciózus uveitis terápiájában eddig használt biológiai szerek mindegyike más betegség kezelésére lett kifejlesztve, de reményeink szerint az újabb célpontú terápiák tovább fogják szolgálni a betegek érdekeit és az uveitis okozta látásvesztés gyakoriságának további csökkenését fogják eredményezni.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Citokinek meghatározása könnyből a szem elülső szegmentumának betegségeiben (különös tekintettel perforáló keratoplastica esetében)
    (2009) Fodor, Mariann; Facskó, Andrea; Berta, András; Klinikai orvostudományok doktori iskola; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar -- Szemklinika
    Kimutattuk, hogy humán könnyben az IL-6 és az IL-8 release megnövekszik a szem elülső szegmentumát érintő, általunk vizsgált betegségek és postoperativ állapotok eseteiben. Ez a két interleukin érzékeny indikátora a különböző irritatív elülső szegmentum betegségeknek, külön hangsúlyozva a szaruhártya-átültetéseket. A levett könnymintákból perforáló keratoplastica után 1 éven át hat citokin folyamatos jelenlétét tudtuk igazolni. A korai jelentős citokin válasz műtéti traumának, szöveti destrukciónak illetve a varróanyag irritáló hatásának tulajdonítható. Az eredmények a komplikációmentes szaruhártya-átültetéseket követő komplex immunológiai történésekre mutatnak rá. Cornealis transplantatum rejectio esetén a könnyben mért emelkedett IL-6 és IL-8 és az ezzel együtt járó csökkent IL-10, TNF-α és IL-12p70 szint a szaruhártya átültetést követő graft rejectio indikátora lehet. ----- The results of our experiments have shown, that the release of IL-6 and IL-8 into the tears is enhanced in various anterior segment eye diseases, including penetrating keratoplasty. This fact seems to be used as an indicator of various inflammatory reactions in the early postoperative period. We had proved the continuous release of six cytokines throughout 1 year after uncomplicated penetrating keratoplasty. The early cytokine responses could be attributed to the physical damage to the cornea, a result of tissue injury and the presence of suture material. These findings emphasise the complex immunological events after penetrating keratoplasty. The enhanced release of IL-6 and IL-8 into the tears of patients with corneal graft rejection concomitant with decreased concentrations of IL-10, TNF-α and IL-12p70 may possibly serve as an indicator of the rejection process.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Citokinek meghatározása könnyből perforáló keratoplasticát követően
    (2011) Fodor, Mariann; Facskó, Andrea; Rajnavölgyi, Éva; Gogolák, Péter; Módis, László; Berta, András
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Citokinek vizsgálata könnyből perforáló keratoplastica után
    (2009) Fodor, Mariann; Berta, András; Rajnavölgyi, Éva; Gogolák, Péter; Facskó, Andrea
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Corneális biomarkerek az autoimmunitás és a diurnalis ritmus tükrében
    (2025) Zakarné Aszalós, Zsuzsa; Fodor, Mariann; Aszalós, Zsuzsa; Petrányi Gyula Klinikai immunológiai és allergológiai doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Szemészeti Tanszék
    A disszertáció két kutatást ölel fel, melyek célja, hogy a szem – különösen a cornea – strukturális és funkcionális jellemzőin keresztül tárják fel az autoimmun és a diurnális ritmushoz kapcsolódó változásokat. Az első kutatás célja a szaruhártya diurnális ritmusának jellemzése volt egészséges felnőttek és éjszakai műszakban dolgozók körében. A vizsgálat során a cornea vastagsági és keratometriai paramétereit, felszíni egyenetlenségeit és az asztigmia napi ingadozásait elemeztük. Az eredmények azt mutatták, hogy a szaruhártya vastagsága reggel a legnagyobb, napközben csökken, majd estére ismét növekszik – függetlenül attól, hogy az alanyok az éjszakát alvással töltötték-e. Az asztigmia tengelye nem mutatott jelentős diurnális elmozdulást, viszont az ISV és keratometriai adatok napi szinten szignifikánsan ingadoztak. Az éjszakai munkát végzők szaruhártyája eltérő napi mintázatot követett: náluk kisebb mértékű vastagsági változás és kifejezettebb elülső felszíni asztigmia volt tapasztalható. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szaruhártya morfológiája érzékenyen reagál a cirkadián ritmus felborulására, ugyanakkor a szervezet hosszú távon részben képes alkalmazkodni a megváltozott alvás-ébrenlét ciklushoz. A második vizsgálat a szisztémás szklerózis szemészeti manifesztációit elemezte. A kutatás részletesen feltérképezte az SSc-ben előforduló szemészeti eltéréseket, többek között a szemhéj, kötőhártya, szaruhártya, lencse, üvegtest és retina érintettségét. A betegek közel kétharmadánál szárazszem-betegség volt kimutatható, cataracta és a retina mikrocirkulációs eltérései az esetek felében fordult elő, míg glaucoma a páciensek több mint egyötödét érintette. A szemészeti paramétereket különböző klinikai és immunológiai változókkal vetettük össze, többek között az autoantitest-profil, kapillármikroszkópiás mintázat és betegséglefolyás alapján. Az eredmények rámutattak, hogy a szem érintettsége gyakori és sokszínű az SSc-ben, és potenciálisan a betegség aktivitásának jelzője lehet. Eredményeink igazolják, hogy a szem érzékenyen reagál mind a fiziológiás, mind a megváltozott vagy kóros környezeti és szisztémás hatásokra. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a szem hogyan szolgáltathat információt a szervezetünkről illetve miképp járulhat hozzá a nem szemészeti betegségek diagnosztikájához.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Correction of irregular and induced regular corneal astigmatism with toric IOL after posterior segment surgery: a case series
    (2017) Kolozsvári, Bence Lajos; Losonczy, Gergely; Pásztor, Dorottya; Fodor, Mariann