Szerző szerinti böngészés "Gergely, Lajos"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 69)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A fül-orr-gégészek szerepe a lymphomák diagnosztizálásában(2013) Bodnár, Gabriella Zsuzsa; Kiss, Attila; Illés, Árpád; Gergely, Lajos; Sziklai, István; Tóth, ÁgnesTétel Szabadon hozzáférhető A székletmikrobiota-transzplantáció technológiájának és minőségirányítási hátterének újragondolása a SARS-CoV-2 víruspandémia kapcsán(2020) Nagy, Gergely György; Tudlik, Zsuzsa; Gergely, Lajos; Kónya, József; Orosi, Piroska; Rákóczi, Éva; Szabó, Judit; Várvölgyi, Csaba; Vitális, Eszter; Paragh, GyörgyTétel Szabadon hozzáférhető Activation of Src, Fyn and Yes non-receptor tyrosine kinases in keratinocytes expressing human papillomavirus (HPV) type 16 E7 oncoprotein(2013) Szalmás, Anita; Gyöngyösi, Eszter; Ferenczi, Annamária; László, Brigitta; Karosi, Tamás; Csomor, Péter; Gergely, Lajos; Veress, György; Kónya, JózsefTétel Szabadon hozzáférhető Acute Erythroid Leukemia Post-Chemo-Radiotherapy and Autologous Stem Cell Transplantation Due to Multiple Myeloma: tracing the Paths to Leukemic Transformation(2024) Méhes, Gábor; Mokánszki, Attila; Ujfalusi, Anikó; Hevessy, Zsuzsanna; Miltényi, Zsófia; Gergely, Lajos; Bedekovics, JuditTétel Szabadon hozzáférhető Additional human papillomavirus types detected by the hybrid capture tube test among samples from women with cytological and colposcopical atypia(2000) Kónya, József; Veress, György; Juhász, Attila; Szarka, Krisztina; Sápy, Tamás; Hernádi, Zoltán; Gergely, LajosTétel Korlátozottan hozzáférhető Az antimikrobiális hatású RNase7/Fc fúziós protein funkcionális vizsgálataVida, Eszter; Antal-Szalmás, Péter; Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gergely, Lajos; Pénzes-Daku, Krisztina; Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet; Klinikai Laboratóriumi Kutató TanszékBevezetés: Az elmúlt évtizedekben az antibiotikum rezisztencia elterjedése globális méretű problémává vált, a rezisztens kórokozók ellen nyújtott kezelési lehetőségek egyre inkább kimerülőben vannak. Az antimikrobiális kutatások új irányvonalát jelenthetik a PRR/Fc fúziós proteinek létrehozása. Ezek a mintázatfelismerő receptor (PRR) doménnal rendelkező, a humán IgG1 Fc részével fuzionáltatott mesterséges antitestek képesek felismerni a patogének konzervatív struktúráit, és opszoninként működve immunológiai funkciókat modulálhatnak. Munkacsoportunk egy RNase7/Fc fúziós fehérjét hozott létre, és ennek vizsgáltuk meg a biológiai aktivitását. Módszerek: Az új fúziós fehérje tesztelése során először kötődési vizsgálatokat végeztünk. Különböző baktériumokat inkubáltunk az RNase7/Fc fúziós proteinnel, majd egy fluoreszcensen jelölt (PE) anti-humán IgG antitesttel vizsgáltuk a kötődés mértékét áramlási citométer segítségével. Egy másik kísérlet során az opszonizált baktériumokhoz Protein A/G-sepharose beadeket adtunk és fluoreszcens mikroszkóp alatt vizsgáltuk a gyöngyökhöz kötődött baktériumokat. Az RNase7/Fc opszonizáló hatását áramlási citometriás fagocitózis kísérletekkel vizsgáltuk, FITC-cel jelölt baktériumokat és makrofágokat, dendritikus sejteket és perifériás vérből izolált neutrofil granulocitákat tesztelve. A baktériumok internalizációját konfokális pásztázó lézer mikroszkóppal ellenőriztük. Eredmények: Az RNase7/Fc fehérje a Gram-negatív baktériumokhoz kötődött erősen, különösen a rövid LPS (Re) mutánsok esetében, és jellegzetes koncentráció és inkubációs idő függést mutatott. A maximális kötődés 5-10 μg/ml RNase7/Fc és 2-4 óra inkubálás után jelentkezett. A fúziós fehérje kötődése a Gram-negatív baktériumokhoz gátolható volt LPS-sel, de peptidoglikán vagy muramil-dipeptid molekulákkal nem. Az opszonizált baktériumok jól kötődtek a Protein A/G-sepharose beadekhez is. A fagocitózis kísérletek során az RNase7/Fc fokozta a Gram-negatív baktériumok fagocitózisát és internalizációját a vizsgált sejtek esetében. Következtetések: Az expresszált RNase7/Fc fúziós fehérje opszoninként viselkedik, kötődik Gram-negatív baktériumokhoz, és fokozza azok fagocitózisát.Tétel Szabadon hozzáférhető Autologous Transplantation May Still Effectively Treat Relapsed Diffuse Large B-Cell Lymphoma in Selected Patients(2023) Bicskó, Réka Ráhel; Antal, Lili; Magyari, Ferenc; Szász, Róbert; Udvardy, Miklós; Illés, Árpád; Gergely, LajosTétel Szabadon hozzáférhető Az autológ hemopoetikus őssejt-transzplantáció szerepe onkohematológiai betegségekben(2025) Bicskó, Réka Ráhel; Gergely, Lajos; Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola; Általános Orvostudományi KarA diffúz nagy B-sejtes limfóma és a plazmasejtes mielóma két nagyon gyakori malignus hematológiai kórkép. Patogenezisükben genetikai prediszpozíció és környezeti tényezők együttes hatása áll. Prevalenciájuk folyamatosan nő, ami a diagnosztika és a terápiás lehetőségek fejlődésének köszönhető javuló túlélési eredményekkel magyarázható. Napjainkra ugyan jól kezelhető betegségekké váltak, de a relabáló és refrakter esetek kezelése továbbra is igen nagy kihívást jelent. Ezekben az esetekben az autológ hemopoetikus őssejt-transzplantáció az elmúlt évtizedekben fundamentális terápiás modalitás volt, de az mmunterápiák megjelenésével megkérdőjeleződött a szerepe. Munkánk során DLBCL-es betegek körében vizsgáltuk a konszolidáló autológ transzplantáció, és MM-s betegcsoportban a második autológ transzplantáció hatékonyságát és biztonságosságát, az immunterápiákkal elérhető eredményekkel összehasonlítva. Továbbá olyan klinikai paramétereket kerestünk, amelyek fennállása vagy hiánya befolyásolja a transzplantáció kimenetelét. Az autológ hemopoetikus őssejt-transzplantáció mindkét kórkép esetében biztonságos beavatkozásnak bizonyult alacsony szövődményrátával, a második malignus megbetegedések előfordulási gyakorisága közel nulla volt. A transzplantációt megelőző mentőkezelések száma nem, de az azokkal elért terápiás válasz mélysége szignifikáns meghatározója volt a túlélésnek. A mentőkezelésre kevésbé reagáló betegek túlélése alulmaradt a komplett remissziót elérő alcsoportokhoz képest. Mindkét betegségben mind a progressziómentes-, mind a teljes túlélési eredmények közel ekvivalensek a CART kezelésekkel közölt adatokkal. Összefoglalva minden törekvés és a bővülő terápiás lehetőségek ellenére a relabáló és refrakter hematológiai betegek kezelése továbbra sem megoldott. A rendelkezésre álló terápiás modalitások között a célunk a lehető legoptimálisabb terápiás válasz elérése mellett a toxicitás redukálása és az életminőség javítása, melyben az autológ őssejt-transzplantáció biztonsággal és jó hatékonysággal alkalmazható terápiás eszköz. Diffuse large B-cell lymphoma and plasma cell myeloma are two very common hematologic malignancies. The pathogenesis is a multistep process entailing the accumulation of multiple genetic lesions due to genetic predisposition and environmental factors. The prevalence is constantly increasing, which is due to the improved survival results due to the development of diagnostics and therapeutic options. Nowadays, DLBCL have become a highly curable, and multiple myeloma have become a well-treatable disease, but the management of relapsed and refractory cases still remains a challenge. In these cases, autologous hematopoietic stem cell transplantation has been a fundamental therapeutic modality in recent decades, but its role has been questioned with the introduction of novel immunotherapies. Our study aimed to define the efficacy and safety of autologous transplantation among DLBCL patients and of the second autologous transplantation in the MM patient group, comparing them with the results achieved with immunotherapies. Furthermore, we aimed to identify clinical parameters whose presence or absence affects the outcome after the transplant. Autologous hematopoietic stem cell transplantation proved to be a well-tolerated and effective treatment option with low toxicity even in a heavily pretreated cohort. The frequency of second malignant diseases was insignificant. The number of salvage treatments before transplantation was not, but the depth of therapeutic response achieved with them, was a significant determinant of survival. The survival of patients less responsive to salvage treatment was inferior compared to the subgroups that achieved complete remission. In both diseases, both the progression-free and overall survival results are nearly equivalent to the data reported with CART treatments. In summary, despite all efforts and expanding therapeutic options, the treatment of relapsed and refractory hematology patients is still challenging. Among the available therapeutic modalities, our goal is to achieve the best therapeutic response, reduce toxicity and improve the quality of life, in which autologous stem cell transplantation appears to be a safe and effective therapeutic tool.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi ellátás visszautasításának jogaGergely, Lajos; Pribula , László; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatban azt vizsgálom miként alakultak ki a betegjogok, mikor és miért került az önrendelkezési jog, mint az emberi méltósághoz való jog legfontosabb eleme az érdeklődés középpontjába. Kiemelem, hogy az önrendelkezési jog az egészségügyi törvényben meghatározott betegjogok mindegyikét érinti, mintegy alapját képezi. Az ellátás visszautasításának joga az önrendelkezési jog negatív oldala, szemben a beleegyezés jogával. Alapja az úgynevezett tájékozott beleegyezés, amelynek megtörténte és pontos dokumentálása a perek egyik kulcsmomentuma. Külön vizsgálom az egészségügyi ellátás visszautasítása jogát a cselekvőképesek, illetve a cselekvőképességükben korlátozottak és a cselekvőképtelenek esetében.Tétel Szabadon hozzáférhető Az immunrendszer vizsgálata a malignus lymphomák kezelése közben(2005) Gergely, Lajos; Szegedi, Gyula; DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- Belgyógyászati Intézet -- III. sz. Belgyógyászati Klinika; Klinikai orvostudományok doktori iskolaA malignus lymphomák kezelése az utóbbi 15 évben sokat fejlődött, ma már rutisnzerűen alkalmazhatunk immunterápiát mint a rituximab, alemtuzumab vagy ibritumomab tixetan. Rendelkezésre áll az autológ és allogén perifériás őssejtszupportáció nagydózisú kezeléssel. A fejlett szupportív kezelés mellett a kemoterápia mellékhatásai jól kivédhetőek. Mindezek ellenére nem tudunk minden beteget meggyógyítani. Minden eddigi kezelési próbálkozás során a saját immunrendszert nem igazán figyelték a terápia közben, holott annak változása, reagálása kulcsfontosságú lehet, különösen a mai immunterápiák esetén, ahol aktív részvételére is számítunk sok esetben. A munkámban 1996-2004 köztött kezelt 238 non-Hodgkin lymphomás betegek kezeléséről számolok be. Bemutatom, hogy mind agresszív és mind indolens lymphomák kezelésével nemzetközi összehasonlítással azonos adatokat értünk el. Rávilágítok, hogy agresszív lymphomák esetén a betegek 22%-át egy éven belül elveszítjük, ennek okai csak részben ismertek. Egy esetet ismertetve beszámolok B-CLL-hez társuló paraneoplastikus pemphigus kezelési problémáiról, majd a betegség sikeres cyclosporin A kezeléséről. Tartósan, 36 hónapon keresztül alkalmazva a cyclosporin A-t a B-CLL remisszióban volt, ami elsősorban T-sejt és B-sejt interakciók gátlásán keresztül volt elérhető. Intracelluláris cytokinprofil meghatározást végeztünk betegeinken. Intracelluláris IL-4 és IFN-gamma meghatározásával elkülönítettem a Th0-Th1-Th2 és Tc0-Tc1-Tc2 T sejteket és meghatároztam ezek arányát. Kezeletlen lymphomás betegek esetén szignifikánsan magasabb Th1 sejtarány ( 28,83% vs. 21,83%) volt a kontrollhoz képest. Remisszióban levő betegeken is hasonló magas értéket kaptunk (30,1% vs. 21,83%). Ugyanakkor a Th2 sejtek aránya jelentősen csökkent a kezelés végére (0,31%), de már a kezelés előtt is szignifikánsan alacsonyabb volt mint az egészséges kontroll csoportban (0,96% vs 1,19%). A Tc0 sejtek esetén kezeletlen betegekben jelentős emelkedést észleltünk (1,3% vs 0,47%). Az emelkedett Th1/Th2 aránya az immunrendszer aktiváltságát, polarizáltságát jelzi, de ennek ellenére nem volt képes a lymphomát eliminálni. Ezt követően ELISA módszerrel meghatároztuk anti-ENA antitestek jelenlétét lymphomás betegekben. Igazoltam, hogy magasabb értékkel rendelkeznek, mint a kontroll csoport (1,85 U/l vs 0,68 U/l). Az emelkedést a kezelés során végig detektáltam. Az emelkedés oka lehet fokozott spontán apoptózis és az autoreaktív klónok eliminálásának csökkent effektivitása. Külön vizsgálva a kemoterápiára jól és rosszul reagáló eseteket nem szignifikáns különbség igazolható. A jól reagáló esetekben fokozatos emelkedést, míg a rosszul reagáló esetekben lassú csökkenést észleltem. A fokozatos emelekdés jelezhet egy kifejezettebb immunválaszt a lymphoma ellen. ELISA módszerrel vizsgálva az anti-kardiolipin antitesteket kezelés előtt a lymphomás betegek esetén mind az IgM és az IgG izotípus esetén emelekedett értékek igazolhatók, melyek csökkennek a kezelés hatására. Külön vizsgálva itt is a jól és rosszul reagáló csoportot, az IgG izotípusú antitest esetén a kezelés végén jelentős emelkedés volt detektálható a rosszul reagáló esetekben. Végül immunterápiát alkalmazva bemutatom egy follicularis lymphomás beteg esetén a kezelés során hogyan csökken, majd emelkedik a B-sejtarány. Ezt összevetem az aktivált T-sejtek arányával. Rávilágítok, hogy a rituximab alkalmazásának időzítése nem feltétlenül volt optimális. Mindezen kisérleti adatok igyekeznek vizsgálni, hogy az immunrendszerben milyen folyamatok zajlanak a kemoterápia vagy immunterápia alkalmazása során. Arra kerestem a választ, hogy rendelkezünk-e olyan mérhető paraméterrel, mely esetleg segíthet minket a terápia vezetése során. A kérdésre a választ csak részben tudom megadni, tekintettel a rendkívüli bonyolultságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Baromfipatogén Pasteurella multocida és Riemerella anatipestifer nyomon követése molekuláris epidemiológiai módszerekkel(2007) Kardos, Gábor Attila; Kiss, István; Gergely, Lajos; Gyógyszertudományok doktori iskola; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar -- Orvosi Mikrobiológiai IntézetJelen munkában a modern molekuláris epidemiológia módszerek első alkalmazásáról számolok be a hazai állategészségügyi diagnosztikában. Két fontos baromfikórokozó baktérium, a Pasteurella multocida és a Riemerella anatipestifer vizsgálatát tűztük ki célul irodalomból adaptált és saját fejlesztésű módszerek segítségével. Az izolátumok azonosítását PCR alapú módszerekkel és rDNS szekvenálással erősítettük meg, a R. anatipestifer azonosítására alkalmas PCR módszert dolgoztunk ki. Az izolátumok genetikai rokonságának vizsgálatára különböző PCR-alapú (RAPD, rep-PCR) tipizáló módszereket és PFGE módszert vezettünk be, a R. anatipestifer tipizálására szolgáló PFGE módszer saját magunk dolgoztuk ki a P. multocida tipizálására alkalmas irodalmi módszer felhasználásával. A módszerek segítségével három baromfikolera járványsorozatot dolgoztunk fel retrospektív módon, illetve felmértük a hazai, kelet-magyarországi R. anatipestifer izolátumok genetikai diverzitását. Igazoltuk, hogy a három járványsorozat egy P. multocida törzs perzisztenciájára volt visszavezethető, a harmadik esetben a vakcina hatástalanságának okát is megvizsgáltuk. A módszerek valós időben (nem retrospektív módon) történő alkalmazása kulcsinformációt szolgáltathatott volna a járványsorozat jelentős részének megelőzéséhez, így a munka bemutatja a módszerek potenciális hasznosíthatóságát az állatorvosi diagnosztikában. A R. anatipestifer törzsekkel kapcsolatos eredmények alapján a törzsek eloszlása sem térben, sem időben nem volt homogén, tehát a kórokozó endémiás jelenlétét valószínűsítettük. A munka bemutatja a molekuláris tipizáló módszerek alkalmazhatóságát az állategészségügyi diagnosztikában, és modellként szolgálhat további állategészségüggyel kapcsolatos felhasználási területekhez. Így például a módszerek rendkívül hasznos információkat szolgáltathatnak a zoonózist okozó, valamint a bioterrorizmus szempontjából fontos baktériumok elleni megelőző/védekező eszközök kidolgozásához is. Ezek közül kiemelt fontosságúak az élelmiszer-biztonsághoz kapcsolódó vizsgálatok, ahol a bemutatottakhoz hasonlóan a fertőzés forrásának azonosításában és terjedésének felderítésében hasznosíthatóak ezek a módszerek. (Egy ilyen, a leggyakoribb Salmonella szerovariánsok és a termotoleráns Camyplobacter fajok farmtól a fogyasztóig történő nyomon követésére irányuló modellvizsgálat jelenleg is folyik.) ----- Present work reports the application of modern molecular epidemiology methods for typing of bacteria. The aim was to study two important fowl-pathogenic bacteria Pasteurella multocida and Riemerella anatipestifer using methods adapted from the literature as well as developed during the present work. Isolates were identified using specific PCR assays and rDNA sequencing, a PCR assay specific for R. anatipestifer was developed. To assess genetic relatedness of isolates different PCR-based (repetitive element based PCR, randomly amplified polymorphic DNA) typing methods and pulsed-field gel electrophoresis were applied, the pulsed-field gel electrophoresis protocol used for typing of R. anatipestifer was developed during this work on the basis of a protocol described to type P. multocida. We examined three series of fowl cholera outbreaks and investigated the genetic deiversity in a collection of Eastern-Hungarian R. anatipestifer isolates by means of the abovementioned method. We proved that all three outbreak series originated in the persistence of a P. multocida strain, in case of the third series we also examined the possible causes of the failure of the vaccine applied. By employing these methods in real time (in a non-retrospective manner) key information may have become available which could have been a powerful aid int he prevention of recurrences. The work represents a potential application of molecular epidemiology in veterinary diagnostics. Investigation of R. anatipestifer isolates revealed a spatially and temporally inhomogeneous pattern of strains, thus indicating the endemic presence of the pathogen in the area. Present work demostrates the applicability of molecular typing methods in veterinary diagnostic investigations, and may serve as a model to other application fields connected to veterinary sciences. These methods, for example, may provide useful data for the development of prevention programs against zoonotic bacteria or bacteria used as potential agents in bioterrorism. Food safety investigations bear emphasized importance in the EU, where these methods aid in microbial source tracking. (Such an investigation following Salmonellae and thermotolerant Campylobacter spp. From farm to fork is currently under way.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A CAR T-sejt kezelés az onkohematológiábanNémeth, Réka; Gergely, Lajos; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Haematológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szegedi, István; Jóna, Ádám; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Haematológiai TanszékA dolgozat egy új innovatív T-sejtes terápiát, nevezetesen a CAR T-sejt terápiát mutatja be, főként a DLBCL és az ALL területére fókuszálva. Ismerteti a CAR T-sejtek előállítását, generációit, mellékhatásait, illetve az eddig a DLBCL és az ALL területén elért eredményeket, törzskönyvezett készítményeket. Kitér továbbá a CAR T-sejtek egyik altípusára, az allogén CAR T-sejt terápiára is.Tétel Szabadon hozzáférhető CAR-T-sejtes kezelések a hematológiai betegségekben(2023) Gergely, LajosTétel Szabadon hozzáférhető Cell-Free Total Nucleic Acid-Based Genotyping of Aggressive Lymphoma: comprehensive Analysis of Gene Fusions and Nucleotide Variants by Next-Generation Sequencing(2021) Mokánszki, Attila; Bicskó, Réka Ráhel; Gergely, Lajos; Méhes, GáborTétel Korlátozottan hozzáférhető Changes in clinicopathological features in hodgkin-lymphoma: (1652)(2009) Illés, Árpád; Gergely, Lajos; Váróczy, László; Simon, Zsófia; Miltényi, ZsófiaTétel Szabadon hozzáférhető Changing patterns in the clinical pathological features of hodgkin lymphoma: a report from Debrecen, Hungary(2011) Miltényi, Zsófia; Simon, Zsófia; Páyer, Edit; Váróczy, László; Gergely, Lajos; Jóna, Ádám; Illés, ÁrpádTétel Korlátozottan hozzáférhető CLL sejtek ozmotikus rezisztencia és apoptózis vizsgálataKiss, Alexandra; Szánthó, Eszter; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gergely, Lajos; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetAbsztrakt Bevezetés: A krónikus lymphocytás leukémia (CLL) a leggyakoribb felnőttkori leukémia típus. Megfigyelték, hogy a betegek lymphocyta citoszkeletonja egyénenként jelentős heterogenitást mutat. Ennek hátterében feltételezetően a lymphocyták citoszkeletonját felépítő egyik fehérje, a vimentin, eltérő mennyisége állhat. Célunk volt, hogy munkánk során CLL-es betegek és kontrollok esetén megvizsgáljuk a vimentin és CD45 expressziókat natív (frissen vett, semmiféle hatásnak ki nem tett), ozmotikus stresszen átesett és apoptózis-indukált (24 óráig médiumban tárolt) minták esetén, és a kapott eredményeket egymással összehasonlítsuk, és a vérkenetben számolt Gumprechtrög aránnyal összevessük. Módszerek: Munkám során áramlási citometriai analízis segítségével Annexinjelöléssel a kialakuló apoptózist vizsgáltam, ozmotikus stressz eljárást végeztem, CD45 és vimentin expressziókat határoztam meg, majd a perifériás vérkenetből 200 lymphocyta megszámolásával Gumprecht-rögök arányát állapítottam meg. Eredmények: A kezelt betegekben az ozmotikus stresszt követően épen maradt sejtekben magasabb vimentin MFI értékeket mértünk, ez a statisztikai szignifikanciahatáron volt (p=0,065). A kezelt és a nem kezelt betegek kóros B-sejtjei kevésbé voltak apoptózis-érzékenyek, mint a kontrollcsoport normál B-sejtjei (p=0,0016 ill. p=0,065 a natív, p=0,0025 ill. p=0,0013 a 24 órás mintákban). A kezelt és nem kezelt betegekben a T-sejteken a vimentin MFI értékek az ozmotikus stresszt követően alacsonyabbak voltak, mint a natív mintában, bár ez a különbség nem adódott statisztikailag szignifikánsnak. Következtetés: A kezelt betegekben ozmotikus stresszt követően a B-sejteken mért magasabb vimentin MFI értékek hátterében a magasabb vimentin-tartalommal rendelkező B-sejtek jobb stressztűrő képessége állhat. Az apoptotikus sejtek arányában a kontrollcsopottól való eltérés hátterében a CLL sejtek ismerten kisebb apoptózis- érzékenysége állhat. A T-sejteken észlelt ellentétes tendencia háttere még nem tisztázott, további vizsgálatok szükségesek.Tétel Szabadon hozzáférhető Coeliakia és splenopulpoma együttes előfordulása anaemia hátterében(2005) Mekkel, Gabriella; Barta, Zsolt; Kovács, Judit; Tóth, László; Buris, László; Ress, Zsuzsa; Gergely, Lajos; Zeher, MargitTétel Szabadon hozzáférhető Cutaneous cryptococcosis mimicking basal cell carcinoma in a patient with Sézary syndrome(2012) Töröcsik, Dániel; Gergely, Lajos; Veres, Imre; Remenyik, Éva; Bégány, ÁgnesTétel Szabadon hozzáférhető Dermatomyositishez társuló, késői megjelenésű extranodalis follicularis lymphoma(2004) Váncsa, Andrea; Ponyi, Andrea; Constantin, Tamás; Gergely, Lajos; Dankó, Katalin