Szerző szerinti böngészés "Hajek, Zsuzsa"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatása a tinédzserkorúak körébenHajek, Zsuzsa; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA mai kamaszok, vagyis az Alfa és Z generációk életének már szerves részét képezi a digitalizáció, ezzel pedig a közösségi média oldalak rendszeres használata. Ezek az oldalak rendkívüli módon megkönnyítik az egymással való kapcsolódást, a kapcsolattartást és a távolságok leküzdését. Azonban fontos szem előtt tartani a tényt, hogy a számos előny mellett a problémás használatuk kockázatokat is hordozhat magában. Egy kiszolgáltatott, énképében és énhatáraiban még bizonytalanul lavírozó kamasz számára ezen oldalak kontroll és tudatosság nélküli használata okozhat további mentális problémákat. Mivel ezek az oldalak úgy lettek megalkotva, hogy felhasználójukat minél hosszabb ideig a képernyő elé láncolják, a fiataloknak olyan kihívásokat kell leküzdeniük, amikkel nem minden esetben vannak tisztában, ezért a mi felelősségünk erre felhívni a figyelmüket. A függőség a közösségi média oldalak használatakor is hasonló módon alakul ki, mint az egyéb viselkedésfüggőségek esetében. A függőséggel összefüggésbe hozható, közösségi média oldalakra is jellemző jelenség a FOMO, ami a fiatal korosztály körében gyakran megjelenik. Sok tizenéves attól tart, hogy ha nem figyeli folyamatosan a hír folyamat, akkor lemarad valamiről, ez pedig még jobban megnehezíti a készüléktől történő elszakadást. A folyamatos online jelenlét fokozza a megosztási kényszert, ami miatt kialakul az érzelmi inkontinencia, tehát azonnali megosztási kényszere lesz az illetőnek. Az érzelemszabályozás nehezen, vagy egyáltalán nem alakul ki abban a korban, amikor ez kulcsfontosságú lenne. A folytonos vizuális stimuláció és nyomatékosított tökéletesség miatt a fiatalok rendszeresen hasonlítják magukat társaikhoz, egyfajta belső versengés történik, ami testképzavar kialakulásához is vezethet, ez pedig hosszabb távon szorongás, vagy súlyosabb esetben akár depresszió okozójává is válhat. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amit ezeken az oldalakon látnak, az sok esetben nem felel meg a valóságnak, és azoknak az influenszereknek is vannak rosszabb napjaik, akikért rajonganak. Az illúzió, hogy a kedvenc híresség egy közeli jó barát, félrevezető lehet. Szerencsére ma már egyre több szakember és szervezet foglalkozik azzal, hogy ezeket a negatív hatásokat csökkentse a tinédzserek hétköznapjaiban. A mentálhigiénés tervem célja is az, hogy a kamaszok életébe tudatosságot csempésszen, segítsen felismerni a közösségi oldalak veszélyeit és függőség esetén hatékonyabban kontrollálni azt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Eetcultuur in de zeventiende eeuw(2014-05-16T09:51:05Z) Hajek, Zsuzsa; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témájának a tizenhetedik századi holland és magyar gasztronómia összehasonlítását választottam. Ez a téma magába foglalja az étkezési szokások, korabeli konyha, terített asztal összevetését, milyen hasonlóságok, illetve különbségek voltak az adott országok konyhakultúrájában. A 17. század különleges időszak volt mind Hollandia, mind Magyarország történelme szempontjából. Hollandiának ez az időszak volt az úgynevezett “arany évszázada”, amely egyenlő volt a jóléttel, virágzó gazdasággal, illetve fellendüléssel. Magyarország ekkor már túl volt a saját “arany évszázadán”, számára az említett század egy nehezebb, ám rendkívül különleges időszakot hozott. Az ország három részre szakadt: a Királyi Magyarországra, az Erdélyi Fejedelemségre, illetve a Török Hódoltságra. A különböző kívülről érkező hatások nagyban hozzájárultak az akkori gasztronómia kialakulásához. Az összehasonlításnál fontos szempont, hogy a társadalomnak nem ugyanazon rétegeinek szokásait vetettem össze, ugyanis Magyarországon ezidőtájt a nemesség, Hollandiában pedig a polgárság volt nagyobb lélekszámú. Ebből következik, hogy természetesen az adott társadalmi réteg étkezési szokásairól maradt ránk a legtöbb írásos adat. Az ebből a korból fennmaradt szakácskönyvekből sok információt megtudhatunk a korabeli konyhákról. Hollandiában a leghíresebb ilyen szakácsköny a De verstandige kock volt, Magyarországon pedig a Szakácstudomány, illetve Bornemisza Anna szakácskönyve. A terített asztalokat összehasonlítva több hasonlóságot, mint különbséget lehet felfedezni a két ország étkezési szokásai között. Mindkét országra jellemző, hogy kezdetben egy darab száraz kenyeret használtak tányér gyanánt, amely az megváltozott az idők folyamán és a 17. századtól áttértek a hagyományos tányér használatára. Az evőeszközök “evolúcióját” szintén figyelemmel kísérhetjük. A meglévő adatok alapján elmondhatjuk, hogy a korabeli konyhák szintén nagyon hasonlóak voltak a két országban. A kandallót több célra is használták: a tűz fölé függesztett bográcsban főztek, illetve nyársra húzva, a tűz fölött húsokat sütöttek. Az eszközök, illetve berendezések már kezdtek hasonlítani a ma is használatos eszközökre, azonban azoknak még a kezdetleges változatait használták. 25 Az étkezést illetően a legnagyobb különbség talán a húsfogyasztásban fedezhető fel. Magyarországon a lakosság sokkal több húst fogyasztott, ezzel szemben Hollandiában inkább a halfogyasztás került előtérbe. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarország területi adottságai lehetővé tették a vadállomány nagymértékű elszaporodását, Hollandiában pedig a tenger biztosította az élelmet a népnek. Az italfogyasztási szokások is eltérőek voltak ebben a korban: a magyarok a melegebb éghajlatnak köszönhetően finom szőlőket termeltek, amiből bort készítettek, így a bor volt az elsődleges ital. Hollandiában nem volt alkalmas az éghajlat a szőlőtermesztésre, ők a rossz vízminőség miatt sörrel, vagy vízzel higított sörrel helyettesítették a vizet. A 17. század egy történelmileg meghatározó korszak volt mind Hollandia, mind Magyarország szempontjából. A konyhakultúrával kapcsolatos fejlődések és történések nagy jelentőséggel bírtak az adott korban, ezzel kihatva a mai étkezési kultúra, étkezési szokások kialakulására.