Szerző szerinti böngészés "Hancsovszki, Zsanett"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A „Crimmigration” büntetőjogi szabályozásának történeti, szociológiai és jogelméleti aspektusaiHancsovszki, Zsanett; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban ezért visszanyúltam az úgynevezett „crimmigration” gyökereihez, amelyhez elengedhetetlen volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokat vegyem tüzetesebben szemügyre. A „crimmigration” fogalma azt a jelenséget írja le, amelynek eredménye a migrációval kapcsolatos magatartások büntetőjogi és közigazgatási jogi szabályozásának keveredése, összefonódása. Ennek következménye elsősorban az, hogy a bevándorlással kapcsolatos jogi viták rendezése vagy megoldása során rendszerszintű bizonytalanság alakul ki, amely az érintettek alapjogainak sérelméhez is vezethet. Ezért a dolgozatom első részében az Egyesült Államokban kialakult gyakorlatot mutatom be, ezen belül is a büntetőjog eljárási részére koncentrálok, mint sem az anyagi jogi részre, mivel a szakirodalmi munkák is az eljárási területre helyezik a hangsúlyt, mert ebből az aspektusból jobban érzékelhetőek a változások. Törekszem arra, hogy a történeti résznél egy összefüggő kép alakuljon ki arról, hogy hogyan jutottunk el a jelenkorig a szabályozásban. Ezt követően részletesebben tárgyalom a migrációval kapcsolatos büntetőjogi és közigazgatási szabályozás közötti hasonlóságokat és különbségeket, majd a tagsági elmélet segítségével bemutatom, hogy szociológiai szempontból milyen hatással van a crimmigration a bevándorlókra érintve az emberi méltóságot és az alkotmányjogi problémákat. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam az Egyesült Államok módszereit arra nézve, hogy a bevándorlás kriminalizálásának jogi szempontból való kikényszerítése milyen szintű hatóság hatáskörébe tartozik és vannak-e a szinteken belül átfedések. Dolgozatom második felében az európai viszonyokat vizsgálom, hasonló módszerek alapján, mint az Amerikai Egyesült Államokról szóló részben. Elöször is az Európai Unió irányelveit veszem szemügyre, amelyek a bevándorlás kriminalizálására néhol teret engednek, néhol pedig határt szabnak neki. Ahhoz, hogy az olvasó számára érthetőbb legyen, próbálom jogeseteken keresztül bemutatni a szabályozást. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy az irányelveket szükséges a tagállamok nemzeti jogával párhuzamba állítani, viszont felmerülhet az a kérdés, hogy a tagállamok szuverenitása milyen fokban marad meg a bevándorlás kriminalizálását illetően, illetve természetesen ebben a szakaszban is fontosnak tartottam szociológiai szempontból az Európa-szerte kialakulóban levő xenofóbiát és a bevándorlókról kialakult társadalmi képet bemutatni. Az európai szint vizsgálata után Magyarországra helyeztem a hangsúlyt, ezen belül is az országot érintő 2015 migrációs válságot követően kialakult jogalkotást. A magyar büntetőtörvénykönyv büntetőjogi tényállásait vettem szemügyre, amelyben helyet foglalnak a klasszikus bűncselekmények a bevándorlással kapcsolatban és az újonnan bekerült tényállások is. Végezetül a harmadik fejezet próbálja a „crimmigration” intézményét a büntetőjog klasszikus alapelveivel összehasonlítani, többféle jogelméleti problémákat vizsgál, azt, hogy a „crimmigration” milyen hatással lehet a jogállamiságra, a kiszámíthatóság intézményére és milyen problémákat idézhet elő a „crimmigration” ún. ad hoc instumentalizmusként való alkalmazása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női és férfi labdarúgók fizetésbeli különbsége - a diszkrimináció tilalma -kitekintéssel az Amerikai Egyesült ÁllamokraHancsovszki, Zsanett; Bencze, Mátyás; DE--Állam- és Jogtudományi KarVilágszinten az elmúlt évszázadban a munkaerőpiac jelentősen átalakult. Régebben elképzelhetetlen volt az, hogy egy nő a munkaerőpiacon megjelenjen, ma már ez szinte magától értetődő, pár ország kivételével. Manapság ugyan magától értetődőnek tűnik az, hogy egy nő a munkaerőpiacon megjelenjen, valamint az, hogy a női és férfi nem szerepe egyenlő a munkaerőpiacon, azonban még a mai napig vannak olyan területek, ahol ezt nem lehet elmondani. A sportvilág az egyik ilyen terület, ahol mai napig érzékelni lehet a különbséget. Vélhetően ezen különbség abban rejlik, hogy a sport világa a kezdetekben egy férfias közeg volt. Még mindig vannak olyan sportágak, ahol csekély mértékben vagy egyáltalán nincsenek elismerve a női sportolók. A labdarúgás szolgálhat a legjobb példának erre, amely az egyik legnépszerűbb sportág a világon, kézzelfogható hatása van annak, hogy nagyon hosszú éveken keresztül szenvedtek hátrányt a nők ezen sportágban. Említést érdemel azonban néhány nő, akik célul tűzték ki azt, hogy mindezeken változtassanak, ezek a nők az Amerikai Egyesült Államok labdarúgói. Nem lehet meglepő, ugyanis évekről évekre sikert halmoznak, világbajnokságokat nyernek, szembetűnő sikerek és eredményeik vannak. Velük szemben az Amerikai Egyesült Államok férfi labdarúgó válogatottjáról mindezek nem mondhatóak el, a legjobb eredményük egy világbajnoki harmadik helyezés. Mindezek ellenére fizetésbeli különbségek tapasztalhatóak a két nem között, ennek okán az Amerikai Egyesült Államok női labdarúgó válogatottjának 28 tagja keresetet nyújtott be a Szövetséggel szemben arra hivatkozva, hogy a Szövetség megsértette az Equal Pay Actet és a Civil Rights Act hetedik fejezetét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanú a büntetőeljárásbanHancsovszki, Zsanett; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témája a tanú a büntetőeljárásban. Bemutatja a tanú szerepét egy büntetőeljárás során, tisztázza a tanú fogalmát, jogait és kötelezetségeit, valamint a tanúvallomásra mint bizonyítási eszközre összpontosít, továbbá felsorakoztatja a tanúzási akadályokat. A dolgozat kitér a tanúvédelemre a hazai jogban, majd bemutatja a tanúvédelmi program kialakulásának történetét az Amerikai Egyesült Államokban.