Szerző szerinti böngészés "Labancz, Eszter"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1-es típusú cukorbetegséggel élők normál és patológiás személyiségvonásainak vizsgálata kontroll csoport bevonásávalKomár, Éva Emőke; Kuritárné Szabó, Ildikó; Labancz, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarA dolgozatban az 1-es típusú cukorbetegséggel élők személyiségvonásait vizsgáltuk kontrollcsoport bevonásával a BFI-H és a PID-5 kérdőívek segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Álomjellemzők vizsgálata személyiségvonások és érzelemszabályozási nehézségek tükrébenAlbrecht, Lilla; Labancz, Eszter; DE--Népegészségügyi KarKutatásunk fő témája a rémálmok és az álomszorongás, amely a rémálmoktól való szorongást, és azok által okozott negatív érzelmi, szociális, kognitív és fiziológiai hatásokat foglalja magában (Simor és mtsai, 2009). Kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a rémálmok megjelenése összefüggést mutat olyan pszichopatológiai jellemzőkkel, mint a depresszív munkamód és a szorongás, vonás jellegű érzelmi sérülékenységgel, valamint érzelemszabályozási nehézségekkel (Simor és mtsai, 2009; Balog és mtsai, 2012). Ezen eredményeket alapul véve kutatásunk célkitűzése az álomszorongás, a patológiás személyiségvonások és az érzelemszabályozási nehézségek kapcsolatának vizsgálata volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felsőoktatásban tanuló elsőéves hallgatók mentális egészségének vizsgálata a Covid-19 járvány idején a digitális és a jelenléti oktatás időszakábanSzikszai, Alexandra Kitti; Labancz, Eszter; DE--Népegészségügyi KarA COVID-19 pandémia megjelenése és elterjedése az egész világot új kihívások elé állította. A digitális oktatás bevezetése számos újfajta nehézséget idézett elő. Kutatásunk a felsőoktatásban elsőéves hallgatók mentális egészségének változását vizsgálta a jelenléti és a digitális oktatás idején. Jelen elemzés a járvány második hulláma alatt a depresszió és az észlelt stressz mértékét tárta fel a társas támogatottság és a rendszeres sportolás, mint protektív tényezők függvényében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hanghallás és hanghalló csoportKarácsonyi, Anikó; Andrejkovics, Mónika; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Labancz, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarSzakdolgozatomban a hanghallás és hanghalló csoportbeli élményeket vizsgáltam a hanghallók szemszögéből, elmondásaik alapján. Hipotéziseimet korábbi kutatások alapján állítottam fel, melyek a felvett interjúk elemzése alapján beigazolódtak. A résztvevők pszichiátriai diagnózissal rendelkező személyek, akik általuk negatívnak vagy pozitívnak tartott hanghallási élményeket is tapasztaltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A humorstílusok, a humor-coping, az egyes megküzdési módok és az érzelmi intelligencia összefüggéseinek vizsgálata(2014-05-03T14:04:10Z) Labancz, Eszter; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarAz általam vizsgált tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a mindennapi életben helyt tudjunk állni, és a felmerülő nehézségek pedig ne vessenek lényegesen vissza bennünket. Kutatásom célja tehát az volt, hogy az egyes humorstílusok, a humor-coping, a különböző megküzdési módok és az érzelmi intelligencia kapcsolati rendszerét feltárjam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A maladaptív álmodozás etiológiájának vizsgálata átlagpopulációban gyermekkori traumatizáció és disszociatív hajlam tükrébenNagy, Nikolett; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Labancz, Eszter; Hiczó, Nikoletta; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarAz álmodozás az emberi élet természetes velejárója, fontos és hasznos tevékenység, túlzott formában azonban károsítja a személy kapcsolatait, szakmai és mindennapos feladatait. A maladaptív álmodozás etiológiája kevéssé ismert, így jelen kutatásunkban ennek feltárását tűztük ki célul. A jelenség kialakulásának pontosabb megértése hozzájárulhat a megfelelő prevenciós és terápiás módszerek kidolgozásához. Célkitűzésünk a maladaptív álmodozás gyermekkori traumatizációval és disszociatív hajlammal mutatott kapcsolatának vizsgálata felnőtt átlagpopulációban. Vizsgálati mintánk 221 főből áll, melyből 39 fő bizonyult maladaptív, 182 fő normál álmodozónak a szűrőkérdőív alapján. A vizsgálati személyek hólabda módszerrel, online felületen kerültek toborzásra. A vizsgálathoz használt kérdőívcsomagunk tartalmazott egy demográfiai kérdéssort, a maladaptív álmodozás szűrésére a Maladaptív Álmodozás Skálát (MDS-16-HU), a gyermekkori ártalmas élmények vizsgálatára a Traumatikus Előzmények Kérdőívet (TAQ), valamint a disszociatív hajlam felmérésére a Magyar Disszociáció Kérdőívet (DISQ-H). Eredményeink alapján elmondható, hogy a TAQ kérdőív által felmért, gyermekkorban (0-12 év) átélt nyolc averzív élményből hét (elhanyagolás, szeparáció, érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazás, a szemtanúság és egyéb traumák) szignifikánsan gyakoribbnak mutatkozott a maladaptív álmodozók csoportjában, szemben a normál mértékben álmodozókkal, mely megerősíti a nemzetközi kutatások eredményeit hazai mintán. Vizsgálatunk alapján elmondható továbbá, hogy a maladaptív álmodozók szignifikánsan nagyobb hajlammal rendelkeznek disszociatív élmények megtapasztalására (identitászavar, kontrollvesztés, amnézia), szemben a normál mértékben álmodozókkal. Vizsgálatunk fő következtetése, hogy a gyermekkori traumatizáció és a disszociációra való fokozott hajlam figyelmet érdemlő tényezők a maladaptív álmodozás etiológiájában. A patomechanizmus pontos feltárása hozzásegíthet a jelenség mélyebb megértéséhez, mely által hasznos beavatkozások dolgozhatók ki a prevenció, korai felismerés, továbbá a maladaptív álmodozás kezelési lehetőségeinek tekintetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szomatoform Disszociáció Kérdőív (SDQ-20) hazai adaptációja és a szomatoform disszociáció vizsgálata pszichiátriai mintábanKovács, Tímea; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet::Klinikai és Egészségpszichológiai Nem Önálló Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Fenyvesi, Dávid; Labancz, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet::Klinikai és Egészségpszichológiai Nem Önálló TanszékA disszociáció kutatásának az utóbbi évtizedben jelentős figyelmet szenteltek, különösen azon a klinikai területen, ahol a trauma-eredetű disszociáció megértésével és terápiás lehetőségeivel foglalkoznak.Van der Hart és munkatársai elméletükben megfogalmazzák, hogy a disszociatív tünetek típusait illetően megkülönböztethetünk pszichoform (például amnézia vagy elidegenedés) és szomatoform (például bénulás vagy anesztézia) disszociatív tüneteket. Felhívják a figyelmet arra, hogy a szomatoform disszociatív tünetek sok éven át elkerülték a szakemberek figyelmét, illetve azok a szakirodalomban sem kaptak megfelelő hangsúlyt (van der Hart, Nijenhuis, Steele és Brown, 2004). A szomatoform disszociáció elhanyagolt státusza akadályozhatja azonban, hogy a betegek megfelelő kezelésben részesüljenek, mivel a szomatoform disszociáció tüneteit sok esetben sorolják a konverziós vagy szomatizációs zavarokhoz. A félrediagnosztizálás következtében a disszociáció és annak traumatikus háttere rejtve maradhat a szakemberek előtt, ami azonban súlyos következményekkel járhat. A disszociatív zavarok diagnosztizálásban és kezelésében elengedhetetlen a disszociáció széleskörű ismerete (Kuritárné, Molnár és Nagy, 2018), azonban a disszociáció, különösen a szomatoform disszociáció mérése korlátozott, hiszen magyar nyelven jelenleg nem érhető el egyetlen olyan mérőeszköz sem, amely képes lenne a szomatoform disszociáció mérésére.Diplomaunkám fő célja a külföldön már használatban lévő Szomatoform Disszociáció Kérdőív (SDQ-20) adaptálásának elindítása hazánkban, ezáltal Magyarországon is elérhetővé válna az első olyan diagnosztikus eszköz, amely alkalmas a szomatoform disszociáció mérésére. Mindezek mellett a szomatoform és pszichoform disszociáció gyakoriságát szeretnénk megvizsgálni pszichiátriai betegek körében, illetve kapcsolatukat a gyermekkori ártalmas élményekkel és az érzelemszabályozási nehézségekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Várandóság alatti depresszív és szorongásos tünetek felmérése, valamint demográfiai tényezőkkel mutatott kapcsolatuk vizsgálataLajtos, Linda; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Labancz, Eszter; Hanvay, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA szakirodalom felhívja a figyelmet arra, hogy a terhesség alatt megjelenő depresszív és szorongásos tünetek jelentős negatív hatással bírnak mind az anya, mind a gyermek pszichés jóllétére, valamint az anya-gyermek kapcsolat alakulására egyaránt. Mivel a depresszív tünetek felmérése mellett a szorongásos tünetek szűrése gyakran háttérbe szorul, kiemelt jelentőséggel bír ezen állapotok külön történő felmérése, a megelőzés és intervenció szempontjából pedig egyes rizikótényezőik feltárása. Kutatásunk célja a terhesség alatt jelentkező szorongásos és depresszív tünetek mérése, valamint azok komorbiditásának vizsgálata hazai mintán. A kutatás fő kérdései közé tartozik továbbá egyes demográfiai rizikótényezők és a társas támogatottság szerepének felmérése a fenti tünetekkel kapcsolatban. A vizsgálati mintát 128 nő alkotta, akik egy öt kérdőívből álló kérdőívcsomagot töltöttek ki online, illetve papír alapon. A tesztbattéria a következő kérdőívekből állt: demográfiai kérdőív, melyet kiegészítettünk a terhesség rizikótényezőire vonatkozó kérdésekkel; a terhes mintán is alkalmazható Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) kérdőív; a Zung Önértékelő Depresszió Skála; a Spielberger-féle Állapot-Vonásszorongás kérdőív Állapotszorongás skálája, valamint a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív. A kapott eredmények összefüggést mutatnak mind hazai, mind nemzetközi kutatások eredményeivel. A kismamák 20% mutatott kóros depresszív tüneteket, 38%-uk pedig az átlagnál magasabb szorongási szintet. A depresszív és a szorongásos tünetek komorbiditása egyértelműen kirajzolódott, azonban az is igazolást nyert, hogy klinikai mértékű szorongás depresszív tünetek nélkül is fennállhat. A társas támasz hiánya jelentős összefüggést mutatott a kóros mértékű depresszív és szorongásos tünetek megjelenésével. További rizikótényezőnek bizonyult a gyermekszám, az elmúlt egy évben történt lelkileg jelentősen megterhelő események megléte, valamint a terhesség tervezettségével, lefolyásával kapcsolatos szubjektív értékelések minősége. Az eredmények felhívják a figyelmet a depresszív és szorongásos tünetek megfelelő szűrésének és kezelésének szükségességére a várandósság időszakában.