Szerző szerinti böngészés "Lajtos, Linda"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Autizmus spektrumzavarral élő gyerekek szüleinek családi-élettörténeti narratíváinak elemzéseFarkas, Attila; Fekete, Zita; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Kenyhercz, Flóra; Lajtos, Linda; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Karutatásomban két kérdésre kerestem a választ: 1) az autizmus megjelenése, jelenléte hogyan hat a szülők szülői szerepeivel kapcsolatos jelentéstulajdonítására a családi kapcsolatrendszer kontextusában? 2) diagnózis megkapásának narratívájában milyen egyéni és családi szinten értelmezhető motívumok jelennek meg a családi kapcsolatrendszer kontextusában? Az adatgyűjtés során 7 interjút vettem autizmussal élő gyermeket nevelő párokkal, majd ezeket elemeztem kódolással, ill. különböző fajtájú jelentési egységek együttes előfordulási mintázatainak feltárásával. Eredmények: A szülők történetként (nem eseményként) beszélik el az autizmus belépést családjuk életébe. A diagnózis körüli feszültség és a követő időszak egyszerre hozza el a szülői narratíva és a családstruktúra változása a szülők adaptív vagy a helyzet konzerválódását eredményező megküzdését eredményezi. Megjelenik az anya/feleség izolációja és az alrendszerek határainak rigiditása, ami a férj/apa kizáródásával és az anya és a gyermek közötti alrendszerhatárok egybeolvadásával jár együtt. A külső határok átjárhatóbbak lesznek: míg a férj az anyagi biztonságot igyekszik megteremteni, felesége, leginkább anyaszerepében különféle intézményekhez, szakemberekhez fordul segítségért. Különlétükben az feltöltődést esélyét nyújtó, önmagukért végzett cselekvés azonban alig jelenik meg: mindenki külön küzd az adott célért. Javaslatok: fontos a megfelelő egészségpszichológiai tevékenység, amely egyrészt a szupportív légkörben történő korrekt informálást jelenti, másrészt szupportív konzultációt, amely a konstruktív jelentésadást célozhatja meg. Hasznos lehet, ha mindez családi ülések formájában történik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Klasszikus balettosok és modern táncosok vizsgálata az elhárító mechanizmusok és a szomatizáció tükrébenLajtos, Linda; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatban bemutatott kutatás a balett táncosok és a modern táncosok közötti különbségeket vizsgálja, az elhárító mechanizmusok és a szomatizáció kérdéskörére vonatkozóan. A kutatás fő kérdési közé tartozik az érett és éretlen elhárító mechanizmusok használatában való eltérések, a testi tünetek megnyilvánulásainak, valamint a két jelenség együttjárásának feltárása. Feltételezéseimet a két táncműfaj különbözőségéből eredeztettem, hiszen míg a balett szigorú, kötött szabályrendszerrel rendelkezik, addig a modern tánc sokkal nagyobb szabadságot enged a táncosoknak, mind formailag, mind pedig a saját élményvilág, érzések, gondolatok megjelenítésében. A modern tánc gyógyító hatása bizonyított, hiszen számos mozgás- és táncterápiás eljárás használja fel technikáit. Ezen technikák alkalmazása lehetőséget nyújt a széles rétegeket érintő pszichoszomatikus betegségek gyógyítására, így a téma kutatása szükségesnek tekinthető, figyelembe véve a szomatizáló betegek növekvő számát. Jelen kutatás eredményei illeszkednek a szakirodalomban áttekintett elméletekre és korábbi kutatásokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mentősök pszichés terhelésének és megküzdésének vizsgálata a pandémia idejénCseke, Zsófia Flóra; Lajtos, Linda; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi KarEbben a kutatásban a magyar mentősök koronavírussal kapcsolatos szorongásait, az azokkal való megküzdést, és az általuk észlelt társas támogatást vizsgáltuk, valamint azt, hogy ezek milyen összefüggésben állnak a mentális egészséggel. A vizsgálatban 98 mentős vett részt, akiknek egy öt kérdőívből összeállított kérdőívcsomagot kellet kitölteniük. A kutatás során felállított hat hipotézisből négy teljesült. Ezekből megállapítható többek között, hogy akik nagyobb mértékű szorongást mutattak a koronavírussal kapcsolatban, azok körében a mentális egészségzavarok kockázata is magasabb volt. Továbbá az eredmények azt is igazolták, hogy a magasabb társas támogatást észlelő mentősök jobb mentális egészséggel, alacsonyabb aktuális distresszel rendelkeznek. A kutatás eredményei több korábbi vizsgálattal is egybehangzóak, de lényeges kiemelni a további kutatások fontosságát is ezen témakörben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Migrénes fejfájásban szenvedők vizsgálata a szorongás, a harag és düh kifejezésmódja, valamint az észlelt stressz vonatkozásábanMolnár, Júlia; Lajtos, Linda; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ötvös, Dóra Kata; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai IntézetA felnőtt népesség körülbelül 40%-a küzd olyan jellegű, gyakoriságú és intenzitású fejfájással, amely már túlmutat a normálisnak tekinthetőn és jelentősen befolyásolja munkaképességüket vagy életminőségüket, így hatalmas terhet ró a fejfájásban szenvedőkre, azok környezetére és a társadalomra egyaránt. A fejfájással kapcsolatos kutatások nagyrészt a biológiai tényezőkre fókuszálnak, a pszichológiai vonatkozások általában csak jelentős pszichopatológia jelenléte esetén kerülnek előtérbe annak ellenére, hogy az elsődleges fejfájások pontos patomechanizmusa nem ismert és korábbi vizsgálatok alapján kapcsolatba hozhatók számos pszichés tényezővel. Primer kutatásom során migrénes fejfájásban szenvedők és egy fejfájásmentes kontrollcsoport közötti különbségeket vizsgáltam, a vonás- és állapotszorongás, a harag és düh kifejezésmódja és az észlelt stressz tekintetében, majd a fejfájással élők csoportján belül kerestem az összefüggéseket ezen tényezők és a fejfájásos rohamok gyakorisága között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nőgyógyászati daganatban érintett nők pszichológiai vizsgálataTar, Petra; Horváth-Labancz, Eszter; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lajtos, Linda; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetA nőgyógyászati daganatos megbetegedések komoly lelki terhet jelentenek az érintett nők számára, gyakran küzdenek tehetetlenséggel, reménytelenséggel, szorongással, depresszióval, emiatt pszichológiai ellátásuk kiemelt jelentőségű. A vizsgálat célja a nőgyógyászati daganatban érintett nők depresszió- és a szorongás szintjének a felmérése, valamint ezen tényezőknek a betegségreprezentációval, a társas támasszal és a vallásossággal mutatott kapcsolatának a vizsgálata állt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szülés utáni depresszív tünetek rizikótényezőiPethő, Ágota; Lajtos, Linda; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarA szülés utáni depresszió hazánkban, mint világszerte is egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen folyamatosan növekvő tendenciát figyelhetünk meg előfordulásukban. A hangulatzavar nem csupán az anya mentális és fizikai jóllétére van hatással, hanem az anya-gyermek kapcsolatra, a gyermek fejlődésére és a házastárssal való kapcsolatra is negatív hatással bír. Az elsődleges prevenció nagyon fontos, a szülésznő, védőnő szerepe kiemelkedően fontos, hiszen ők azok a szakemberek, akik már a várandósság elejétől kapcsolatban állnak az édesanyával és családjával, az ő szerepük a várandósság elején nagyon meghatározó, hiszen támogatást, hiteles információkat tudnak adni a családoknak, és már a kezdeti tünetek megjelenésére is felhívhatják a figyelmet. Az elemzés mintáját 629 édesanyja adja, 16 és 49 év közöttiek, akik egy 20 percet igénybe vevő online kérdőívet töltöttek ki, amely állt demográfiai kérdőívből, szülés előtti, várandósság alatti és szülés utáni állapot felmérésből és kérdésekből, Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) kérdőívből, valamint Multidimenzionális Észlelt Támogatás kérdőívből. Eredményem során számos magas kockázatú rizikótényezőre derült fény, ilyenek a nem megfelelő anyagi helyzet és a hangulatzavar családon belüli halmozódása, a kis mértékű társas támogatás, a nem tervezett terhesség, az előzetesen is megjelenő hangulatzavar, lelkileg megterhelő életesemény, közeli hozzátartozó támogató attitűdjének a hiánya, a várandóssággal való elégedetlenség, várandósságot befolyásoló betegség fennállása, súlyosnak ítélt ideges panaszok megléte, vagy akár az önértékelési problémák megjelenése is. A szülés és annak a körülményei is számos rizikófaktort tartogatnak, mint a szülési komplikáció miatti császármetszéssel való szülés, avagy a fogadott szakemberek jelenlétének a hiánya, avagy a kórházban szülés (összehasonlítva az otthonszüléssel). Javaslatom az lenne, hogy a várandósság alatt felhívjuk a nők figyelmét a lehetséges rizikófaktorokra, és a tünetekre, hogy amennyiben a hangulatzavar kialakul, a nő és család már a korai szakaszban hatékony segítséget tudjon kérni, ezzel megakadályozva a későbbi súlyosabb tünetek kialakulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Várandóság alatti depresszív és szorongásos tünetek felmérése, valamint demográfiai tényezőkkel mutatott kapcsolatuk vizsgálataLajtos, Linda; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Labancz, Eszter; Hanvay, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA szakirodalom felhívja a figyelmet arra, hogy a terhesség alatt megjelenő depresszív és szorongásos tünetek jelentős negatív hatással bírnak mind az anya, mind a gyermek pszichés jóllétére, valamint az anya-gyermek kapcsolat alakulására egyaránt. Mivel a depresszív tünetek felmérése mellett a szorongásos tünetek szűrése gyakran háttérbe szorul, kiemelt jelentőséggel bír ezen állapotok külön történő felmérése, a megelőzés és intervenció szempontjából pedig egyes rizikótényezőik feltárása. Kutatásunk célja a terhesség alatt jelentkező szorongásos és depresszív tünetek mérése, valamint azok komorbiditásának vizsgálata hazai mintán. A kutatás fő kérdései közé tartozik továbbá egyes demográfiai rizikótényezők és a társas támogatottság szerepének felmérése a fenti tünetekkel kapcsolatban. A vizsgálati mintát 128 nő alkotta, akik egy öt kérdőívből álló kérdőívcsomagot töltöttek ki online, illetve papír alapon. A tesztbattéria a következő kérdőívekből állt: demográfiai kérdőív, melyet kiegészítettünk a terhesség rizikótényezőire vonatkozó kérdésekkel; a terhes mintán is alkalmazható Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) kérdőív; a Zung Önértékelő Depresszió Skála; a Spielberger-féle Állapot-Vonásszorongás kérdőív Állapotszorongás skálája, valamint a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív. A kapott eredmények összefüggést mutatnak mind hazai, mind nemzetközi kutatások eredményeivel. A kismamák 20% mutatott kóros depresszív tüneteket, 38%-uk pedig az átlagnál magasabb szorongási szintet. A depresszív és a szorongásos tünetek komorbiditása egyértelműen kirajzolódott, azonban az is igazolást nyert, hogy klinikai mértékű szorongás depresszív tünetek nélkül is fennállhat. A társas támasz hiánya jelentős összefüggést mutatott a kóros mértékű depresszív és szorongásos tünetek megjelenésével. További rizikótényezőnek bizonyult a gyermekszám, az elmúlt egy évben történt lelkileg jelentősen megterhelő események megléte, valamint a terhesség tervezettségével, lefolyásával kapcsolatos szubjektív értékelések minősége. Az eredmények felhívják a figyelmet a depresszív és szorongásos tünetek megfelelő szűrésének és kezelésének szükségességére a várandósság időszakában.