Szerző szerinti böngészés "Lantos, Zsuzsa"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az éghajlat-növény modellek módszertani alapjaiVarga-Haszonits, Zoltán; Lantos, Zsuzsa; Szakál, Tamás; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz éghajlat gazdasági növényekre gyakorolt hatását a folyamatosan változó légköri tényezők hosszabb időszakra meghatározott értékeinek a produktivitást befolyásoló tevékenysége jelenti. Ez bonyolult összetevőkből álló rendszer. Ezt a rendszert holland kutatók három produktivitási szintre egyszerűsítették le. Az első szint a potenciális produktivitás szintje, amikor minden hatótényező optimális. A második szint az elérhető produktivitás szintje, amikor vagy a víz vagy a tápanyag ellátás vagy mindkettő korlátozott mértékben áll rendelkezésre. A harmadik szint a tényleges produktivitás szintje, amely magába foglalja nemcsak az optimális és korlátozó produktivitási tényezőket, hanem a produktivitást redukáló tényezőket (gyomok, betegségek, járványok) is. Ezt a rendszert kell modellezni oly módon, hogy kiválasztjuk a hatótényezőket. A hatótényezők kiválasztásának egyik lehetséges módja az érzékenység elemzés. Ennek alapján a modell felépíthető, majd kalibrálni, végül verifikálni kell. Vannak statisztikai modellek, dinamikus modellek és vegyes modellek. Ebben a munkában a modellépítést az éghajlati elemek őszi búza terméshozamára gyakorolt hatását vizsgáló vegyes modellen mutattuk be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A FAO-Penman-Monteith egyenlettel számított referencia evapotranszspiráció érzékenységi vizsgálata mosonmagyaróvári adatokonVarga-Haszonits, Zoltán; Lantos, Zsuzsa; Varga, Zoltán; Szakál, Tamás; Kalocsai, Renátó; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA növényekre gyakorolt agro- és hidrometeorológiai hatásokat meghatározó összefüggések létrehozása során fontos feladat annak megismerése is, hogy az egyes hatótényezők változásai milyen mértékben befolyásolják az eredményt. A párolgást vizsgálva tehát, célszerű tudni, mely tényezőkre a legérzékenyebb. A vizsgálatot a FAO-Penman-Monteith egyenletre vonatkozóan végeztük el Mosonmagyaróvári adatokon.Megállapítható volt, hogy a párolgás a rendelkezésre álló sugárzási energiára és a telítési hiányra a legérzékenyebb. Ugyanakkor a szélsebesség hatására nem mutat érzékenységet. A sugárzási egyenleg és a telítési hiány napi érzékenységi koefficiensei pedig az évszakok változása során követik a besugárzás és a légnedvesség évi menetét. Ezért a párolgás a meleg időszakban a besugárzásra, a hűvös időszakban pedig a légnedvességre a legérzékenyebb.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezettudományi modellvizsgálat módszertani alapjaiLantos, Zsuzsa; Varga-Haszonits, Zoltán; egyetemi oktató, kutatóA környezetünkben lejátszódó folyamatok megismerése során modelleket alkotunk. A modellek létrehozása minden tudományterületen, így az agrártudományokban is fontos szerepet tölt be. A jelenlegi munkánkkal a mezőgazdasági területen dolgozó kutatóknak, hallgatóknak szeretnénk olyan elvi-módszertani segítséget adni, amelyet a modellek kidolgozásánál és megbízhatósági vizsgálatánál hasznosíthatnak. A modellalkotás legfontosabb lépései közé tartozik a kalibráció: a paraméterek optimális beállítása, a verifikáció: a modell ellenőrzése, illetve a validáció: annak igazolása, hogy a modell nagyszámú alkalmazás során megfelelőnek bizonyult. Mivel a szakirodalomban a validáció és a verifikáció fogalma sokszor nem egyértelmű, ezért megadtuk ezeknek a lépéseknek a pontos értelmezését, valamint kivitelezésük legfontosabb matematikai, statisztikai eszközeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A párolgás fogalma, formái és meghatározásukVarga-Haszonits, Zoltán; Lantos, Zsuzsa; Kalocsai, Renátó; Szakál, Tamás; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA víz nemcsak nélkülözhetetlen eleme az életnek hanem a népesség fokozatos növekedése, valamint a mezőgazdasági és ipari termelés fejlődése miatt a víz iránti igény még fokozódik is. A rendelkezésre álló vízmennyiség egyik alapvető befolyásoló tényezője a párolgás. A párolgás (evaporáció) a víz folyékony halmazállapotból gőzállapotba történő átmenetét jelenti. A növényeken keresztül történő párolgás a transzspiráció. A növényállományról történő párolgás, ahol a talaj és a növény együttes párologtatása valósul meg, az evapotranszspiráció. A különböző felszínekről történő párolgás intenzitását a meteorológiai viszonyok és a párologtató felszínek adottságai befolyásolják. Ha meg tudunk határozni egy olyan felszínt, amely különböző meteorológiai viszonyok között is azonos marad, akkor egy adott helyen az e felszínre meghatározott összefüggés, kizárólag a légköri viszonyok párolgásra gyakorolt hatását mutatja. Ezt a célt szolgálja a hipotetikus referencia felszín, amelyre vonatkozóan a légkör párologtató képessége a fizikailag megalapozott Penman-Monteith formulával számítható. A formulával kapott értékeket az adott helyen elhelyezett, a párolgást közvetlenül vagy közvetve mérő műszerek adataival össze kell hasonlítani. Ezt az eljárást nevezik validációnak vagy verifikációnak. E folyamat során a párolgásszámítás céljára kidolgozott formulával kapott értékek és a mért értékek közötti kapcsolat szorosságát és az értékek közötti eltérések nagyságát, a hibát kell meghatározni. A számítási módszer akkor jó, ha az összefüggés szoros, a hiba pedig kicsi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A referencia evapotranszspiráció meghatározása a FAO-Penman-Monteith módszerrelVarga-Haszonits, Zoltán; Lantos, Zsuzsa; Vámos, Ottilia; Szalka, Éva; Kalocsai, Renátó; Szakál, Tamás; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA referencia evapotranszspiráció egy hipotetikus referencia felszínre vonatkozóan határozza meg az evapotranszspiráció értékét. Ez a referencia felszín minden éghajlat alatt ugyanaz. Ezért a referencia felszínre egy standardizált módszerrel meghatározott evapotranszspiráció az adott hely éghajlati viszonyainak a párolgásra gyakorolt hatását fejezi ki. Standardizált módszerként egy nemzetközi bizottság a fizikailag megalapozott Penman-Monteith módszert javasolta. A referencia evapotranszspiráció ezzel az eljárással történő meghatározása széleskörűen elfogadottá vált. Ezért meghatároztuk hazánk 2 meteorológiai megfigyelőhelyére vonatkozóan a FAO Penman-Monteith formulával a referencia evapotranszspirációt, ahl Szarvason liziméterrel mért adatokkal, Mosonmagyaróváron pedig A-káddal mért adatokkal hasonlítottuk össze. A kapcsolat mind a liziméterrel mért adatokkal, mind az A-káddal mért adatokkal nagyon szoros volt. A fűfelszínre vonatkozóan a számított és mért értékek közötti hiba 10% alatt volt. A területi eloszlás azt mutatja, hogy az ország középső és déli területein a legnagyobb a párolgás évi összege, az északibb fekvésű megfigyelőhelyeken pedig a legkevesebb.