Szerző szerinti böngészés "Lieber, Attila"
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A tüdőrák kezelése és a fájdalom csillapítása(2021) Lieber, Attila; Bittner, NóraTétel Korlátozottan hozzáférhető Carboxypeptidase-M-et és EGFR-t expresszáló tüdő adenocarcinomák vizsgálata és lehetséges összefüggése a daganat EGFR és KRAS-ra vonatkozó molekuláris pathológiai státuszávalLégrády, Bálint; Dezső, Balázs; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tóth, László; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaDaganat-epidemiológiai szempontból a tüdőrák az egyik legmagasabb incidenciával rendelkező malignóma, világszerte magas halálozási rátával. Ez a tény különösen érvényes Magyarországra, mivel százezer főre vetítve 109 fölötti prevalenciával bír (1), az EU országok között a legmagasabb érték. A tüdőrákok döntő többsége az un. nem-kis-sejtes tüdőrákok (NSCLC -Non-Small-Cell Lung Carcinoma) csoportjába tartozik, melyhez a tüdő adenokarcinóma is tartozik, ami jelen vizsgálat tárgyát képezte. A DE KK Pathologia Intézetében végzett és publikált korábbi vizsgálatokkal immunhisztokémiailag kimutatták, hogy a carboxypeptidase-M (CPM) enzim-fehérje a tüdő adenokarcinómák egy részében jelentős mennyiségben termelődik a neoplasztikus sejtekben (is), és a CPM pozitivitás az EGFR-rel együtt kb. 80%-os prevalenciával közösen expresszálódik a daganatsejt-membránon, azaz koexpresszálódik (5). Klinikopatológiai követéses (follow up) vizsgálatok arra utaltak továbbá, hogy a CPM+ -EGFR+ (dupla pozitív) daganatos betegek túlélése jelentősen alacsonyabb, mint a fenti fehérjéket nem termelő (dupla negatív) daganattal rendelkező betegeké (5). Bár a CPM enzimatikus működése az EGFR egyik ligandján, az EGF-en (epidermális növekedési faktoron) ismert, ami elősegíti a stabil kötődést a receptorhoz, mégis a tüdő adenoarcinómákban tapasztalt CPM-EGFR koexpressziónak, ill. a vele kapcsolatban kimutatott alacsony túlélésnek molekuláris patomechanizmusa pontosan nem tisztázott. Így indokolt volt ezt a kérdéskört tovább vizsgálni. Bár a fent citált közlemény publikálása idejében már felvetődött az EGFR fehérjét kódoló gén amplifikációja vagy funkciónyerő mutációjának patogenetikai elvi lehetősége ezekben az esetekben, technikailag akkor erre nem volt lehetőség ilyen irányú nagy tömegű vizsgálatra. Jelen vizsgálattal arra kerestünk választ, hogy van-e kimutatható összefüggés a tüdő adenokarcinómák CPM és/vagy EGFR fehérjék immunhisztokémiai pozitivitása és a daganat EGFR-re, valamint KRAS-ra vonatkozó rutin molekuláris patológiai módszerekkel meghatározott génstátusza között.Jelen kis esetszámon végzett vizsgálatokból származó eredmények azt mutatják, hogy lényegében nincs kimutatható szoros összefüggés az immunhisztokémiailag detektálható EGFR, CPM fehérjék, ill. az EGFR-CPM együttes kifejeződése és az EGFR, valamint a KRAS gének molekuláris patológiai státusza között. Ez alapján további vizsgálatok szükségesek az EGFR-CPM koexpressziót mutató tüdő adenokarcinómákban észlelt kedvezőtlen kórlefolyást eredményező folyamatok e-fehérjékkel esetlegesen összefüggő prediktív szerepének feltárása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Clinical benefits of mepolizumab in the therapy of severe eosinophilic asthma bronchialeHandke, Tobias; Brugós, László; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fülöp, Péter; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati TanszékThis Thesis analyses the effect of add-on mepolizumab therapy compared to the traditional therapy plan for patients with severe eosinophilic asthma bronchiale. Mepolizumab is an Anti-Interleukin 5 (Anti IL-5) Antibody. From the Department of Pulmonology, University of Debrecen, 13 patients were investigated. Eosinophil cell count, tiffeneau index (FEV1%), Quality-of-Life as well as oral corticosteroid requirement and number of acute exacerbations were compared. Mepolizumab showed significant benefits compared to traditional therapy alone.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elhízás és az emlőrákJakab, András Áron; Kocsis, Judit; DE KK Onkológia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; András, Csilla; Lieber, Attila; DE KK Onkológia Tanszék; De KK Tüdőgyógyászati KlinikaAz emlőrák a nők körében az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat, amely a daganatos halálozás jelentős részéért felel világszerte, tehát súlyos egészségügyi problémát jelent mind az állam, az egészségügyi ellátórendszer, valamint az egész társadalom számára. Az elhízás a postmenopausális korú nőkben olyan kockázati állapotnak tekinthető, amely emelkedett rizikót jelent az emlőrák tekintetében. Az obezitás egy,az emlőrákra hajlamosító, módosítható rizikófaktorok közül, éppen ezért a kezelése, megelőzése segít a posztmenopauzális mellrákot kivédeni.Kutatásomban emlőrákos betegek csoportját vizsgáltam és keresetem a választ arra, hogy vajon tényleg emelkedett lesz-e száma a túlsúlyosaknak, valamint az elhízottaknak az emlőrákos betegek között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A G-CSF hatásának vizsgálata a tüdődaganatos betegek körébenKincses, Adél; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Varga, Enikő; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Intézet::Onkológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaBevezetés: Az onkológiai terápia kapcsán fellépő hematológiai toxicitás egyik lehetséges következménye a keringő neutrofil granulocyták számának csökkenése. A neutropéniás történések legveszélyesebb formája a febrilis neutropénia (továbbiakban FN), amely nemcsak a fertőzések okozta morbiditást és mortalitást növeli, hanem a daganatgátló kezelést is akadályozza. Bizonyított, hogy a granulocyta-kolónia stimuláló faktor (továbbiakban G-CSF) készítmények profilaxisként történő alkalmazásával csökkenthető a lázas neutropéniás események száma. Célkitűzés: Kutatásom fő célja volt kideríteni, hogy milyen arányban alakul ki annak ellenére súlyos fokú neutropénia, hogy követve a nemzetközi ellátási stratégiákat, a beteg részesült G-CSF profilaxisban. Az alkalmazott kemoterápiás protokollok és betegekkel kapcsolatos rizikótényezők összesítésével elemeztem a lázas neutropénia vizsgált beteganyagra vonatkozó kockázatát, hogy azonosíthassam a legnagyobb jelentősékkel bíró kockázati tényezőket. Végül szerettem volna alátámasztani, hogy a nemzetközi ajánlások algoritmusának követése valóban kedvezően befolyásolja-e a daganatterápia sikerét. Módszertan: Az adatgyűjtés a MedSolution adatbázisból történt és a 2016-os időszakra vonatkozik. Vizsgálatomba a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának 111 tüdőrák miatt kemoterápiában részesült betegét vontam be. Eredmények: A profilaxisban nem részesült betegek 85%-a, a megelőzésben részesült betegeknek pedig a 15%-a szenvedett el neutropéniás eseményt. Nőbetegek esetén az előrehaladott betegség és a társbetegségek szerepe, férfiaknál pedig ezek mellett a rossz PS, anorexia-cachexia szindróma vagy alultápláltság és az 120 g/l-nél alacsonyabb hemoglobinszint is meghatározó tényezőnek bizonyult a neutropéniás szövődmények kialakulásában. Következtetés: Kutatásommal megerősíthetem, hogy a szakmai ajánlások követése mindenképpen fontos az FN profilaxisban, mivel a G-CSF-terápiában részesült és nem részesült betegek között a neutropéniás események száma között szignifikáns eltérést tapasztaltam. Adott betegcsoport legnagyobb jelentőséggel bíró rizikótényezőinek felismerése még inkább segíthetné a neutropéniás szövődmények hatékonyabb megelőzését.Tétel Szabadon hozzáférhető Malignant pleural effusions for cancer genotyping: a matter of trans-pleural traffic of cell-free tumor DNA(2022) Méhes, Gábor; Mokánszki, Attila; Tóth, László; Csoma, Szilvia Lilla; Lieber, Attila; Bittner, NóraTétel Korlátozottan hozzáférhető Mellkasi betegségek korszerű képalkotó vizsgálataiPásztor, Antal Tibor; Varga, Imre; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lieber, Attila; Endes, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai TanszékA képalkotás az orvostudománynak egy igen komplex és rohamosan fejlődő területe, amely számos pontenciált tartogat magában. A diplomamunka során kifejtésre kerültek a mindennapi klinikai rutinban legelterjettebben használt eljárások a mellkasi képalkotás során. Részletes leírásra kerültek az egyes eljárások, ismertetve azok fizikai alapjait, felhasználási technikáit a mellkasi vonatkozásukban, illetve egyes kórképek hogyan ábrázolódnak a vizsgálatokkal. Kifejtésre került a röntgen vizsgálat, az átvilágítás, az ernyőképszűrés, az ultrahangos vizsgálat, a számítógépes rétegvizsgálat, a mágneses rezonancián alapuló vizsgálat és az izotópdiagnosztika is. Adott eljárások leírásánál néhány példa betegség került kifejtésre, legfőképp amire azt a vizsgálómódszert alkalmazzák. Ugyanakkor nem került megemlítésre minden betegség amelyek diagnosztizására az egyes eljárásokat alkalmazzák. Fontos részét képezte a munkának a 2019 óta jelenlévő koronavírus okozta megbetegedések lehetséges képalkotó vizsgálatainak ismertetése is. Leírásra került néhány új, jelenleg is fejlesztés alatt álló vizsgálati technika is, mint például az úgynevezett CAD rendszerek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Minimál invazív beavatkozások - LISA helye a ygermekgyógyászatbanVas, Felícia Emese; Kovács-Pászthy, Balázs; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lieber, Attila; Polonkai, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetAz extrém alacsony gesztációs korban született koraszülöttek esetében az elmúlt évtizedek vizsgálatai igazolták a CPAP-on történő stabilizálás hatékonyságát és biztonságosságát. Az is egyértelművé vált, hogy a surfactant adásával az RDS jól gyógyítható, a koraszülöttek túlélése javult, mind morbiditásukat mind mortalitásukat a felületaktív anyag alkalmazása csökkentette. Az elmúlt időszakban e két módszer (t.i. CPAP és surfactant) együttes alkalmazásának előnyeire épülő stratégiák megalkotására került a hangsúly. Ennek részeként jelent meg és terjedt el egyre szélesebb körben a LISA módszer alkalmazása a klinikai gyakorlatban. Diplomamunkám során ennek a módszernek az alkalmazását, eredményeit vizsgáltam a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet Neonatológiai Tanszékén, a bevezetésének évében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető New Perspective in Treatment of Community-Acquired PneumoniaCheng, Yu-Fan; Brugós, László; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lieber, Attila; Timea, Durzak; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai és Gyermekimmunológiai TanszékPneumonia has been one of the top contenders for the leading cause of death for decades. Due to vague symptoms and unreliable laboratory examinations, treatment of community-acquired pneumonia relies on empiric use of antibiotics more than any other diseases. However, the high demand for antibiotics lead to the rise of multidrug-resistant pathogens; thus, increasing the difficulty of treatment of pneumonia. Future of treatment of community-acquired pneumonia will be dependent on two things. First, current restriction and regulation of antibiotics to slow down the development of microbial drug resistance. Second, encourage development of new medical and laboratory technologies and their applications. These new technologies can provide not only new methods of microbial termination, but also aid the diagnosis of pneumonia to gain earlier and with more precise drug treatment.Tétel Korlátozottan hozzáférhető New Perspective in Treatment of Community-Acquired PneumoniaCheng, Yu-Fan; Brugós, László; Department of Pulmonology; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lieber, Attila; Timea, Durzak; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai és Gyermekimmunológiai TanszékPneumonia has been one of the top contenders for the leading cause of death for decades. Due to vague symptoms and unreliable laboratory examinations, treatment of community-acquired pneumonia relies on empiric use of antibiotics more than any other diseases. However, the high demand for antibiotics lead to the rise of multidrug-resistant pathogens; thus, increasing the difficulty of treatment of pneumonia. Future of treatment of community-acquired pneumonia will be dependent on two things. First, current restriction and regulation of antibiotics to slow down the development of microbial drug resistance. Second, encourage development of new medical and laboratory technologies and their applications. These new technologies can provide not only new methods of microbial termination, but also aid the diagnosis of pneumonia to gain earlier and with more precise drug treatment.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A PD-L1 expresszió vizsgálata a nem kissejtes tüdődaganatokbanTakács, Bettina; Balázs, Lídia; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tóth, László József; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaAz NSCLC többségét kitevő adenocarcinomák kezelésében a 2000-es években jelentek meg a célzott terápiák. Ennek következtében a molekuláris pathologiai vizsgálatok a klinikai gyakorlat részévé váltak, azonban előrehaladott esetekben ezek a terápiás szerek sem hoztak kielégítő eredményt. Mind adenocarcinomák, mind laphám carcinomák esetén az immunellenőrzőpont-gátlók – köztük a PD-1/PD-L1 célpontú kezelés – kezdeti sikerei bizakodásra adnak okot. A DE KK archivumából összegyűjtöttük a 2016-2020 között NSCLC esetekben végzett PD-L1 meghatározásokat. 581 eset állt rendelkezésünkre, melyeknek klinikopathologiai jellemzőit vizsgáltuk a PD-L1 expressziós státusszal való összefüggést keresve. Az adenocarcinomás esetekben a molekuláris pathologiai tulajdonságok és a PD-L1 expressziós státusz összefüggését vizsgáltuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A transzthoracalis tűbiopszia eredményei a Debreceni Egyetem Klinikai KözpontbanCsubák, Dávid; Nagy, Edit Boglárka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Endes, Gábor; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaKépalkotó vizsgálatokkal talált nem egyértelmű benignus elváltozásoknál legtöbbször elengedhetetlen annak hisztológiai meghatározása. Transzthoracalis tűbiopszia során szövettani mintavétel történik CT vezérléssel. Diplomamunkám megírásához 2 év beteganyagát használtam fel, mely 300 beteg és 307 TTTB. Elsődleges cél volt retrospektíven meghatározni a Debreceni Klinikán 18 G-s biopsziás tűvel történt TTTB-k diagnosztikus teljesítményét és szövődményeinek gyakoriságát. Igyekeztem minél több fontosabb szempont alapján vizsgálni a talált adatokat és a betegekről készült felvételeket. Ezek a következők voltak: dohányzási anamnézis, spirometria, beteg pozíciója a mintavétel alatt, laesio, tűúthossz, repositio, emphysema a tüdőben és a tűútban, tüdővérzés, légembólia, PTX, vérköpés és mellkascsövezés. A szövődményekre hajlamosító tényezők korreláltak az irodalomban közölt adatokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tüdőgyógyászat(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2016) Adamecz, Zsolt; Brúgós, László; Fodor, Andrea; Lieber, Attila; Mikáczó, Angéla; Ördög, Csilla; Papp, Zsuzsa; Sárközi, Anna; Szilasi, Mária; Szűcs, Ildikó; Vaskó, Attila; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kardos, TamásTétel Korlátozottan hozzáférhető A tüdőrákos betegek életminőségének felmérése a debreceni tüdőklinikánGyörgy, Nikoletta; Sárközi, Anna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Népegészségügyi Kar; Szász, István; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megelőző Orvostani Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaNapjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája a daganatos megbetegedések rohamos növekedése. A tüdőrák a daganatos betegségek közül kiemelkedő helyet foglal el. Az életminőség fogalma, fontossága, mérése az erre specifikus kérdőívekkel. A kapott adatok feldolgozása, majd kiértékelése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Új lehetőségek az NSCLC szisztémás kezelésébenBalog, Ádám; Fodor, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Virga, József; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati TanszékAz irodalmi összefoglaló dolgozatom témája a nem kissejtes tüdőrák esetében vizsgálható prediktív biomarkerek, és ezáltal elérhető célzott terápiás kezelés. A dolgozat célja a napjainkban is nagy mortalitással bíró tüdőrák epidemiológiájának, rizikófaktorainak, szűrési lehetőségének bemutatásán túl az NSCLC-s betegek kapcsán vizsgálható biomarkerek, és jelátviteli utak elméleti hátterének, és a target terápiával kapcsolatos kutatásoknak és mellékhatásoknak az ismertetése. Dolgozatom megírása során kitértem az ESMO ajánlás alapján vizsgálandó biomarkerekre, és egyéb kezelés vonatkozásában szóbahozható prediktív markerekre. Az elérhető célzott terápiás szerek klinikai jelentőségét klinikai vizsgálatokkal támasztottam alá. Mellékhatások tekintetében az EGFR gátló gyógyszerek alkalmazása közben szignifikáns mértékben jelentkező bőrgyógyászati tüneteket részletesebben ismertettem. Diplomamunkám elkészítéséhez az interneten fellelhető adatbázisok, különféle orvosi szaklapok angol és magyar nyelvű cikkeit, illetve tanulmányaim során használt szakkönyveket használtam forrásként és dolgoztam fel.