Szerző szerinti böngészés "Magyar, Fruzsina Éva"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egy- és többkulcsos adórendszerek észlelt igazságosságának munkamotivációt ösztönző hatásának vizsgálataMagyar, Fruzsina Éva; Pántya, József; DE--Bölcsészettudományi KarA jelenlegi dolgozatban az egykulcsos- és többkulcsos adórendszerek észlelt igazságosságának a munkamotivációra gyakorolt hatásával foglalkozunk. A lent bemutatásra kerülő kérdőíves kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a különböző adórendszerek igazságossága/ igazságtalansága melletti érvelés, illetve az adórendszerekkel kapcsolatos egyéni preferenciák miként befolyásolják egy elképzelt feladatvégzésben megnyilvánuló erőfeszítését és adózási szándékot. Kérdőíves vizsgálatunkban 2x2-es (adórendszer x igazságosság) elrendezést alkalmaztunk, és az ennek megfelelően kialakított rövid szcenáriókban egy elképzelt ország egykulcsos vagy többkulcsos adórendszerét mutattuk be, amelyet egy, a rendszer igazságosságával vagy igazságtalanságával kapcsolatos rövid érvelés kísért. A szcenárió után a személyek két kérdéscsoportra adtak választ: a munkamotivációt érintőkre, illetve az adott feltételek mellett megnyilvánuló adózási szándékukat érintőkre. Ezt követően felmértük a bemutatott adórendszer igazságosságával és egyszerűségével kapcsolatos személyes vélekedéseket. Főbb eredményeink szerint az adórendszerek igazságos és igazságtalan keretezése hatással volt a személyek önbeszámolt munkamotivációjára, e hatás pedig közvetettnek (a keretezés által kialakított igazságosságítéletek által közvetítettnek) bizonyult. Az adórendszerek igazságosságáról alkotott vélekedéseket az adórendszerek típusa és a személyek egy- vagy többkulcsos adórendszer-preferenciája együttesen is befolyásolta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkavállaló szervezeti polgár viselkedésének vizsgálata a vezetői érzelmi intelligencia tükrébenMagyar, Fruzsina Éva; Papp, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarKérdőíves kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a vezető érzelmi intelligenciájának szintje befolyásolja-e a dolgozó szervezeti polgár viselkedését. Mivel több kutatás bizonyította már, hogy sokszor a vezető érzelmi intelligenciája képes kompenzálni a beosztott érzelmi intelligenciáját, vagyis, ha a vezető magas érzelmi intelligencia szinttel rendelkezik, akkor ez az alacsony érzelmi intelligencia szinttel rendelkező beosztottak EQ-ját növelheti (Tuten, Neidermeyer, 2004), valamint a magas vezetői érzelmi intelligencia a beosztott elégedettségéért is felelős (Kafetsios, Zampetakis, 2008), mindezek pedig hozzájárulnak az egyén és a szervezet teljesítményéhez egyaránt. Így arra voltunk kíváncsiak, hogy egy másik olyan tényező, ami hozzájárulhat a szervezet teljesítményéhez ugyanígy kapcsolatban van-e a vezető érzelmi intelligencia szintjével. Kutatásunkban 102 fő vett részt, vezetők és beosztottjaik, akik 2 kérdőívet töltöttek, egy Érzelem Mérések Skálát (Nagy, 2012), valamint egy a szervezeti polgár viselkedéssel kapcsolatos skálát (Morrison, 2013). Azonban a beosztottak amellett, hogy a szervezeti polgár viselkedésről nyilatkoztak, az attitűdjüket is felmértük ezzel kapcsolatban ugyan azzal a kérdőívvel. Az eredmények azt mutatták, hogy a szervezeti polgár viselkedéssel kapcsolatos attitűd, valamint, ahogy ténylegesen viselkednek megegyeznek egymással, továbbá a vezetői érzelmi intelligencia nem befolyásolják olyan mértékben a beosztottak szervezeti polgár viselkedését, mint ahogy azt vártuk, azonban kapcsolat találtunk többek között az érzelmi intelligencia, érzelmek felhasználása a problémamegoldásban és az OCB altruizmus és bevonódás komponensei között.