Szerző szerinti böngészés "Marinka, Melinda"
Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy alkotó specialista a mesterségek hálózatábanCservenyák, Gábor Áron; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA 20. század végi paraszti kultúrában megszerzett tudás használata más mesterségekben. Továbbá az így kialakult tudás átadása, hagyományozódása a 21.században.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az első világháború emlékezete Papp Zsigmond, gyomai parasztgazda hagyatékábanKmellár, Viktória Ildikó; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatban Papp Zsigmond, gyomai parasztgazda első világháborúra vonatkozó írásos anyagait dolgoztam fel. Bemutatom életrajzát, aminek megírásához emlékirata mellett az eddig megjelent szakirodalomra támaszkodtam. Emellett elemzem az emlékiratából erre az időszakra vonatkozó részeket, valamint a frontról küldött leveleinek tartalmát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Eltörött a hegedűm...Nagy, István Zsolt; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban szeretném bemutatni a kisújszállási zenészek tevékenységén keresztül, hogy milyen változások álltak be a kisújszállási szórakoztató zenében a XX. század második felében és a XXI. század első éveiben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyomai állomás – Endrődi hídKmellár, Viktória Ildikó; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarGyoma és Endrőd városrészek és az 1982-es egyesítést követően Gyomaendrőd történelmének bemutatása várostörténeti írásokból, újságcikkekből és interjúk alapján. A helyi lakosok identitás- vizsgálata: hogyan viszonyulnak egymáshoz az egykori községek lakói napjainkban? Hat-e a fiatal generációkra a szocializálódás révén az egykori Gyoma és Endrőd lakosainak szembenállása? Ha igen, milyen mértékben? Mi okozta ezt a szembenállást, és mi okozza napjainkban? A dolgozatban kitérek az öntudat lenyomataira napjaink folklórjában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hagyomány átörökítésének színterei Kék településenKurucz, Gréta; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Kék település esetpéldáján keresztül vizsgálom az ismeretátadási közegeket, illetve azok hatékonyságát a kulturális örökségek áthagyományozásának szempontjából. Továbbá foglalkozom a községben végzett időszakos kutatói munkák hatásával, következményeivel. Emellett nagy hangsúly helyeződik a szokáscselekmények változásainak vizsgálatára is az 1950-es évektől napjainkig terjedő időintervallumban. A tanulmányban az ismeretátadás közintézményi és társadalmi színterei mellett, helyet kap a tömegkommunikációs eszközök színtere, valamint a néprajzi tudományos élet vizsgálata is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Házassági és lakodalmi szokások alakulása 70 év távlatában HercegkútonDoma, Boglárka; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Tokaj-Hegyalja középső területén található Hercegkúton végzett kutatásaimat a házassági és lakodalmi szokások körében három generáción keresztül, 70 év alakulását mutatom be. Fejezeteimben ismertetem, hogy az egyes korosztályokat milyen tényezők befolyásolták, és ennek következtében milyen házasodási kivételek alakulhattak. Mindezekből leginkább kiemelkedő azon tényezők, amelyek a II. világháború után a német származás miatt megélt szörnyűségek okán jelentősen befolyásolták a településen élők életét, párválasztását és a lakodalmak számát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető I. Világháborús megemlékezések: Az emlékezeti tér alakulásának néprajzi vizsgálata TiszaszederkénybenLabancz, Borbála; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat Tiszaszederkény I. világháborús megemlékezéseit mutatja be, hogyan hatottak a közösségre, milyen szerepet töltöttek be? A szöveg célja, hogy összefoglalja a centenáriumi évek alatt történő megemlékezéseket és támpontot adjon a következő generáció megemlékezéseinek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kisnánai szlovák nemzetiségi kultúra megőrzésének törekvéseiHliva, Péter; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarKisnánai szlovák kultúra megőrzésének vizsgyálata a 20. század végén és a 21. század elején napjainkig. A dolgozatban behatárolásra kerül a kisnánai szlovákság eredete, története és maga a falu történelme is. A kisnánai szlovák hagyományok megőrzésért megalakult nemzetiségi önkormányzat munkáját vizsgálja a dolgozat. Betekintést ad a falu egykori életébe és mindennapjaiba. Képet kapunk arról, hogyan próbálja reprezentálni magát a közösség, miként tartja fent még a hagyományait.Tétel Szabadon hozzáférhető Kulturerbe oder Kriegsspuren? Ein Fallbeispiel vom Vergessen bis zur Erinnerung und ’Patrimonisierung’(2020-09-10) Marinka, MelindaIm Beitrag wurde die Erinnerung an das Zwangsarbeitslager in Tiszalök (Oberen Theißgebiet, Ungarn) im gesellschaftlichen, historischen und ethnischen Kontext dargestellt. Als erster Schritt wird die Frage gestellt, ob man von Kulturerbe oder einfach von Kriegsspuren sprechen kann, wenn man die mit dem Krieg zusammenhängenden Gegebenheiten erforscht. Nach dem theoretischen Einleitung über Begriffe Erinnerung, Vergessen und Patrimonisierung gibt die Autorin eine kurze historische Überblick über die Zeit nach der Auflösung von Zwangsarbeitslagern. Dann wurde das Zwangsarbeitslager in der Gemeinde Tiszalök nicht nur aus der Perspektive der ungarndeutschen Erinnerungskultur in den Blick nehmen, sonder auch aus der Perspektive einer Frau, die nicht zur imaginierten/erfundenen ungarndeutschen Gemeinschaft gehörte, dargestellt wurde. Durch einen Erinnerungsstück aus Tiszalök und durch die Lebensgeschichte dieser Frau wurde Vergessenheit als Fähigkeit zum Überleben, und Gegenstände aus dem Lager als Teil der Patrimonisierung interpretiert.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy népi mesterség tudáskészletének elsajátítása a 21. századbanBaranyai, Gabriella; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a címéből adódóan egy mesterség – jelen esetben a bőrművesség – tudáskészletének elsajátítása a 21. században. Alapját egy olyan longitudinális vizsgálat képezi, amelynek kutatási területe a bőrművességre specializálódott. A munkám során azt vizsgáltam meg, hogy milyen alternatívák közül választhat egy személy abban az esetben, ha a szakmát megszeretné tanulni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népmese létjogosultsága napjainkbanKecskés, Alexandra Judit; Marinka, Melinda; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy vajon a mesék hasonló funkciót töltenek-e be mint régen. Mennyiben van létjogosultságuk mai modern világunkban a népmeséknek. Tud-e a gyermekkorban kapott "hamuban sült pogácsa" annyi útravalót adni, hogy azzal az életünkön át, a felnőttkor kihívásain, az élet próbatételein bátran keresztülmenjünk. Először a népmese eredetét, a hozzá fűződő tévhiteket ismertetem, majd bemutatom a mesemondók helyét és szerepét régen és mai világunkban. Dolgozatom második felében a népmese pedagógiai szerepét vázolom fel a Népmesekincstár pedagógiai módszer segítségével. Dolgozatomban a mesék gyógyító hatását empirikusan vizsgálom, részt vevő megfigyelőként egy Meseterápia tanfolyam és ehhez kapcsolódóan egy mesepszichológus, Kádár Annamária előadása tükrében.Tétel Szabadon hozzáférhető A szatmári svábok népi kultúrájának nyomai, mai etnikai sajátosságaLukácsné Marinka, Melinda; Ujváry, Zoltán; Marinka, Melinda; Történelem és néprajz doktori iskolaA szatmári svábok körében megfigyelhető 20. század végi – 21. század eleji identitásválság megjelenésének okait, a krízis kezelésére adott kulturális válaszok formáit, valamint az identitás fenntartásának egyéni és közösségi eszközeit mutatom be értekezésemben. A dolgozat célja, a szatmári svábok népi kultúrájának és mai etnikai sajátosságainak ismertetésén keresztül egy átfogó kép megvázolása azokról a társadalmi és kulturális jelenségekről, amelyek mentén térségi kötődésük, lokális és etnikai csoportszerveződésük megfogalmazható. Az értekezés feltárja azokat a lokális társadalmon belüli jelenségeket, eseményeket és következményeit, mint például Mezőpetri (rom. Petreşti) benépesítése sváb telepesekkel, majd a 19. század végi – 20. század eleji névváltoztatások, illetve a második világháborút követő deportálás, amelyek jelentős kulturális és társadalmi változásokat eredményeztek. A változások a 20. század végi Németországba irányuló elvándorlásokkal együtt a csoporton belül az eltűnésétől való félelemérzetet keltették, ennek következtében olyan újszerű társadalmi életstratégia kibontakozását láthatjuk az elmúlt évtizedekben, amely jól példázza számos hozzájuk hasonló csoport kisebbségi léthelyzetben kialakult hagyományőrzésre és identitásépítésre törekvő közösségi attitűdjét, „ethnic revival” mozgalmát. A téma feldolgozásához résztvevő megfigyeléseim 2003-tól kezdődően több Romániában fekvő sváb településre is kiterjedtek. Az 1712-ben meginduló telepítéseknek köszönhetően a történelmi Szatmár megye területén 31 szatmári sváb település jött létre. Ezek közül elsősorban bázistelepülésem, Mezőpetri vonatkozásában körvonalazom a szatmári svábok identitásának alakulását, de figyelmen kiterjedt a szomszédos és közeli rokon települések, mint Kisdengeleg (rom. Dindeştiu Mic), Mezőfény (rom. Foieni), Mezőterem (rom. Tiream), Kaplony (rom. Căpleni), Kálmánd (rom. Cămin), Nagykároly (rom. Carei), Csanálos (rom. Urziceni) kulturális sajátosságaira is. Egy-egy résztéma kapcsán pedig távolabbi szatmári sváb településekről is hozok példákat. A dolgozat egyik értelemben a metodológiai nacionalizmusra alapozó etnográfiai kutatásokba illeszkedik. Egyén – közösség – identitás kontextusában azokra a kérdésekre keres választ, hogy mi történik a bevándorlók kultúrájával, milyen stratégiák alakulnak ki annak megőrzésére, hogyan zajlik asszimilációjuk? A különböző generációk milyen viszonyt alakítanak ki „eredeti” és hagyományos kultúrájukhoz, miképpen építik be a befogadó társadalom kulturális jegyeit, etnikai identitásuk megváltozik-e? Az értekezés leginkább arra fókuszál, hogy a vizsgált csoport miként reprezentálja etnikai hovatartozását, kulturális másságát. A megfigyelések alapján további kérdésként merült fel, miként termelődnek újra a lokális és etnikus hovatartozás közösségi reprezentációinak eszközei, milyen szerepet tölt be a lakóhelyi közösséghez való kötődés és a felekezeti hovatartozás? Az identitás alakulása az adott egyént érő impulzusok függvényében látható. Mivel mindez más formát ölt a 300 évvel ezelőtt betelepítettek életében, mint a 20–21. század fordulóján átalakuló lokális társadalmak elszármazottainál és helyben maradottainál, ezért a vizsgálatok megkívánták a transznacionális etnográfia módszerének alkalmazását is. Esetükben nemcsak a jelenre vagy a közelmúltra vonatkozó, hanem időben távolabbi és többszintű identitásépítési folyamatról beszélünk, amely különböző léptékben, különböző dimenziókban megragadható formákat öltött. A dolgozat a klasszikus történelmi, társadalmi és kulturális sajátosságok, reprezentációs stratégiák bemutatásán túl kitér olyan újszerű, az identitásformálás eszközeként értelmezett jelenségek elemzésre, mint a különféle regionális orgánumok, honlapok, vagy az intézmények és társadalmi szervezetek szerepköre. The dissertation explores the reasons that lead to an identity crisis within the Swabian community in the Satu Mare region at the turn of the new millennium. The paper also investigates by what cultural means the community has tried to master this challenge and what individual and collective strategies have been developed to preserve ethnic identity. Thus, the project intends to offer an analysis of the present-day ethnic characteristics and the folk culture of the Swabian community. Based on the insights of this analysis, the paper concludes with a comprehensive discussion of the social and cultural phenomena, which determine the local identity of the Swabian community and impact the group organization on the local and ethnic level. The dissertation identifies the various events, phenomena and their influences which have resulted in substantial social and cultural changes within the local community. Such events include for instance the settlement of Swabian people in Mezőpetri (Petreşti), changes of names at the turn of century or the deportation after WW2. At the end of the 20th century, these transitions coupled with a massive migration to Germany have created the fear that the community might cease to exist. As a consequence, over the past few decades new social practices have evolved which deliver an excellent example of how similar minority groups strive to protect their traditions. This collective effort which these groups make to preserve their identity is commonly labeled as ethnic revival. The observations presented in this paper relate to several Swabian settlements in Romania, within the period between 2003 and the present day. From 1712 on, thirty-one Swabian settlements were established on the territory of the former Szatmár County. Out of these, the dissertation primarily focuses on Mezőpetri and analyzes how the Swabian identity transformed here over time. However, some attention is paid to the neighboring settlements as well, including villages and towns such as Kisdengeleg (Dindeştiu Mic), Mezőfény (Foieni), Mezőterem (Tiream), Kaplony (Căpleni), Kálmánd (Cămin), Nagykároly (Carei), Csanálos (Urziceni). In some subchapters the research even provides examples from some remote Swabian settlements. In this sense, the dissertation follows a line of ethnographic research which is grounded on methodological nationalism. Relying on terms such as individual, community and identity, the paper considers questions about the cultural changes of immigrant groups and about assimilation and strategies of preserving cultural traditions. The focus is also on how generations relate to their “original” or traditional cultural heritage and how they integrate the cultural characteristics of the host community into their own ethnic identity. In particular, this paper pays special attention to the forms of representations which mark ethnicity and cultural difference. The observations discussed here raise further questions about how these representations of ethnicity and local identity are culturally reproduced or how local ties and religious denominations come into play. Changes of identity are subject to all those impacts individuals experience. Due to the fact that these changes take place in a different manner over the course of time and people were exposed to different impulses 300 years ago than at the turn of the millennium, it was necessary to rely on the methodology of the transnational ethnography as well. In this case, the transitions under scrutiny do not only pertain to the present or the recent past. Instead, they are multilayered and comprehensive processes which may take place in various social dimensions and have an unequal speed. The dissertation discusses not only classical strategies of representation or common historical, social and cultural features but it also scrutinizes modern forms of identity construction such as regional online newspapers, websites or local institutions and initiatives.