Szerző szerinti böngészés "Nagy, Anita"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 21)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkahelyi kiégés megelőzésének hatékony módszerei munkavállalói igények felmérésévelNagy, Anita; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban munkavállalói igények felmérésével arra kerestem a megoldást, hogy a munkáltatók miként előzhetik meg a kiégést, és javíthatják a munkahelyi légkört, valamint a személyes hatékonyságot. A kutatásom során a felmérésben résztvevőknek a demográfiai és háttér adataik megadása mellett olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mely során azt mértem fel, mely munkahelyi tényezőket és módszereket tartják kulcsfontosságúnak annak érdekében, hogy elkerüljék a kiégést. Azt vizsgáltam, milyen feltételeknek kell teljesülniük a munkahelyükön ahhoz, hogy az számukra kielégítő legyen. A vizsgálatom során feltártam a munkavállalók felelősségvállalását is ebben a kérdéskörben. A dolgozatomban két hipotézist is vizsgáltam, miszerint az életkornak és a munkahelyi mentális támogatásnak hatása van-e a munkavállalók kiégési szintjére. A munkavállalói visszajelzések alapján végül olyan mentálhigiénés programokra tettem javaslatot, kiemelve a mentálhigiénés szakember szerepét a programokban, amelyek segíthetnek a kiégés elkerülésében, és az egyéni és szervezeti teljesítmény növelésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apoláris polimerek ionizációjának vizsgálata lágyionizációs körülmények közöttNagy, Anita; Nagy, Lajos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetSzakdolgozatomban izobutilén polimerek vizsgálatát hajtottam végre tömegspektrometriás analízissel. Három különböző ionforrást, használtam, amelyek a következőek voltak: MALDI-Mátrix segített lézeres ionizáció, ESI-Elektroporlasztásos ionizáció, APPI-Atmoszférikus nyomású fotoionizáció. A méréseket abból a célból végeztem, hogy megállapítsam a vegyületek szerkezetét, pontos tömegeit,illetve az ütközési energia és hőmérséklet növekedésének hatását a molekulatömegre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Országos Mentőszolgálat múltja, jelene és jövőjeKiss, Péter; Nagy, Anita; DE--Gazdaságtudományi KarAz Országos Mentőszolgálat rendszerelemzése, SWOT analízis alapján a hibák feltárása, lehetőségek és megoldások bemutatása a dolgozat célja. Az mentőszolgálat birtokában lévő hivatalos kutatási adatok nem állnak rendelkezésre. A dolgozatban leírtak gyakorlati, tapasztalati úton szerzett információk, az mesterképzés során megtanult ismeretanyagok felhasználásával.Tétel Szabadon hozzáférhető Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata(2021-06-30) Mészáros, László; Wichmann, Barnabás; Nagy, Anita; Penksza, KárolyA Dunaújvárostól délre található rekultivált hulladéklerakón és az annak szomszédságában lévő természetes löszterületen négy mintaterület gyepvegetációját vizsgáltuk: I: természetes löszgyep (kontroll terület), II: 5 éve rekultivált terület, amelyet fűmagkeverékkel felülvetettek, III: 5 éve rekultivált terület, mely spontán gyepesedett be, IV: 3 éve felhagyott terület, ami spontán gyepesedik. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a vizsgálat során az I-es mintaterület kvadrátjai különültek el leginkább és mutattak természetes állapotot, de a rekultivált terület növényzete is jelentős botanikai értékeket képviselt. Ehhez hozzájárul, hogy sikeres gyeptelepítés zajlott, illetve hogy spontán is megindult a begyepesedés. Az I-es mintaterületen volt megtalálható a legtöbb növényfaj, köztük védett taxonok is. Természetvédelmi szempontból szintén ez utóbbi mintaterület bizonyult a legértékesebbnek, ugyanakkor jelentős veszélyeztető tényezőként jelentkezett az erős cserjésedés, ami az eredeti gyepfoltokat visszaszorítja. A rekultivált területeken elsősorban a gyomok mennyisége volt kiemelkedő, főleg a spontán gyepesedő térszínen, viszont a természetes zavarástűrők mellett a természetes vegetációra jellemző fajok is megjelentek, már 3 év után is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi dolgozók diabetes mellitusban szenvedő betegek kezelésével kapcsolatos gyakorlati ismereteiNagy, Anita; Papp, Katalin; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarA cukorbetegség valószínű egyidős az emberiséggel. A betegség első említésének a Kr.e. 1500-ra datált Ebers-papiruszt tekintik. A diabetes mellitus igen sokrétű, részben genetikai, részben életmód, részben kor által befolyásolt, világszintű egészségügyi problémát jelentő anyagcsere-zavar. Világszintű becslés szerint évente 1,6 millió haláleset vezethető vissza közvetlenül a diabetesre. 2014-ben világszerte 422 millió cukorbeteget tartottak nyilván, ami a 18 év fölötti felnőttek esetében 8,5 %-os prevalenciának felel meg. Főbb típusai a következőek: - 1-es típusú diabetes mellitus, - 2-es típusú diabetes mellitus, - Egyéb, speciális típusok, - Gesztációs diabetes mellitus. A diabetes prevalenciáját a világban 90%-ban a kettes típusú diabetes határozza meg. Magyarországon 2017-ben a 18 éves kor fölötti korosztályban 1.052.797 (!) esetet tartottak nyilván a háziorvosi szolgálatok. A felnőttkorúak világátlagához képest (8,5%) a magyar átlag magasabb, a 13,1%-ot meghaladja, mindkét nem esetében. Hajdú-Bihar megyét vizsgálva még magasabb prevalencia értékekkel találkozunk, mely 14,5% a férfiak, és 15,4% a nők esetében. A betegség kialakulásának okaiként az energiadús táplálkozás, a mozgásszegény életmód és genetikai tényezők emelhetőek ki. A diabetes a legfőbb oka a vakságnak, a veseelégtelenségnek és az alsó végtagi am-putációknak. A cukorbetegséggel kezelt felnőttek két-háromszoros eséllyel kapnak szívrohamot, vagy agyvérzést. Az 1A típusú diabetesre való genetikai fogékonyság vagy a betegség elleni védelem mai ismereteink szerint számos génhez köthető (poligénes betegség). A 2-es típusú diabetes kialakulásában a genetikai tényezőkön kívül a környezetnek is szerepe van. A kialakulás módját ma a metabolikus szindróma felfogása alapján magyarázzuk. A 2-es típusú diabetes családi halmozódása korán felvetette annak a lehetőségét, hogy a kórkép kialakulásában a genetikai tényezők szerepe jelentős. A számos vizsgálat ellenére a 2-es típusú diabetes genetikai háttere még mindig nincs felderítve. Mai tudásunk szerint az öröklődés poligén meghatározottságú. Egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, normál testsúly tartása, és a dohányzás kerülése a megfelelő módja a kettes típusú diabetes megelőzésének, vagy késleltetésének. A betegség kezelhető, a következményei elkerülhetőek vagy elnyújthatóak diétával, mozgással, gyógyszereléssel és a komplikációk folyamatos megfigyelésével és kezelésével. A cukorbetegség kezelése négy pilléren nyugszik: - az étrenden, - a fizikai aktivitáson, - az oralis antidiabetikus gyógyszereken és - az inzulinadagoláson. A cukorbetegség két típusában a négyféle kezelés célja különbözik. Az étrend jelentősége 2-es típusú cukorbetegségben az, hogy a szénhidrátanyagcsere-zavart nor-málissá tegye. A kalóriaszegény étrenddel csökken az inzulinrezisztencia; a táplálék szénhidrát-tartalmának elhúzódó, lassú felszívódásával kiegyenlíthető az inzulinelválasztás csökkenő, illetve kieső első szakasza. Az étrend célja 1-es típusú cukorbetegségben az, hogy az élettanitól eltérő módon beadott inzulin felszívódásához igazítsuk a szénhidrát felszívódását. Magyarországon 2018-ban összesen 557 nyilvántartott diabetológus szakorvos dolgozott. Korosztályi eloszlásukra jellemző, hogy mindössze 1fő 35 évnél fiatalabb, és 20 fő 40 év alatti. Munkájukat 592 főnyi diabetológiai szakápoló (és edukátor) segíti. A kórházakban dolgozó ápolók valamennyi osztályon találkozhatnak egyéb egészségügyi problémáik miatt bekerülő, esetlegesen a cukorbetegség szövődményei-ként fellépő tünetektől szenvedő betegekkel. Ezeket az ápoltakat az alapbetegségük miatt speciálisan kell ellátni. A leggyakrabban fellépő akut szövődmény, amivel a kórházi gyakorlatban nagy valószínűséggel lehet találkozni, a hipoglikémiás kóma, és a hiperglikémiás kóma, melynek két altípusa a ketoacidózis, és a hiperozmoláris non-ketotikus kóma. Ezen esetek súlyossága, illetve a betegek nagy száma miatt indokolt a betegeket ellátó ápolói személyzet tudásszintjének vizsgálata, illetve fejlesztése. A célkitűzéseimben megfogalmazott szakirodalmi célok eléréséhez szekunder forrásokat, és adatbázisokat használtam fel: a WHO, az Eustat, és a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatbázisait, melyet személyes adatigényléssel egészítettem ki. A primer kutatás eszközeként a papíralapú kérdőívet használtam, mivel a témához és a lehetőségeimhez ez illeszkedett a legjobban. A kérdőív tartalmát a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban korábban az Belgyógyászati Osztály cukorbetegséggel kapcsolatos előadása során használtuk, az előadás tudásanyagának ellenőrzésére. A kérdőívet a kórház és osztályvezetők engedélyének megszerzése után töltettem ki, azonban az eredményeket csak titkosítva használhatom fel. A kérdőívben 20 kérdést tettem fel, négy csoportban: a válaszadó jellemzésére szolgáló szegmentációs kérdéscsoport (pl.: nem, kor, szakképzettség szintje) a cukor-betegséggel és gyógyszereléssel kapcsolatos kérdéscsoportok, valamint a diabeteshez kapcsolódó továbbképzéssel kapcsolatos attitűd felmérésére szolgáló kérdéscsoport. A kérdőívek kitöltése 2019. december 20. és 2020. február 20. között történt, a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban, hat különböző osztályon, önkéntes válaszadással. Az osztályokra 250 kérdőívet osztottam ki, ezek közül 159 darabot kaptam vissza, melyek közül 157 db volt értékelhető. A feldolgozás során a helyes válaszokat, mint erősségeket természetesnek vettem, ezért inkább a hibákat vizsgáltam kiemelten, megerősítésre váró gyengeségként fel-fogva azokat, a betegellátási minőség javítása céljából. A hipotéziseimet többségükben elfogadtam. - - A dolgozók elméleti ismeretei a cukorbetegséggel kapcsolatban nem megfelelőek. (pl. a betegség fogalma) - Hiányos a gyógyszereléssel és az ápolással kapcsolatos ismeretek szintje. Az inzulinok közül kevésbé ismertek az ultragyors analóg készítmények, illetve a közepes hatástartamú NPH-k. A válaszadók nincsenek tisztában az egyes beadási pontok (has, felkar, comb, tompor) felszívódási sebességei közötti különbséggel. Az enyhe, a középsúlyos és a súlyos hipoglikémia tünetei közül, a többségnek csak a súlyosat sikerült párosítani a megfelelő terápiával. - A dolgozók igénylik a továbbképzést a cukorbetegséggel kapcsolatban, 90%-a szívesen hallgatna meg egy munkahelyi előadást. - Azokon az osztályokon, ahol dolgozik diabetológiai szakápoló, a cukorbetegséggel kapcsolatos átlagos ismeretszint magasabb. Az eredmények többsége alátámaszotta a tudás disszeminációját alátámasztó hipotézist, azonban kisebb számban voltak annak ellentmondó eredmények is, melyek inkább a specialista alkalmazásának generalisták közötti kontraszelekciós hatására világított rá. A szakirodalom és a kutatási eredményeim ismeretében a következő javaslatokat fogalmaztam meg. 1. Dolgozói szinten: a munkatársaknak keresniük kell a lehetőséget a személyes tudás gyarapítására, előadásokon, továbbképzéseken, és konferenciákon való részvételre, megbízhatóságuk növekedése miatti karrierlépcsők könnyebb be-vétele érdekében. 2. Osztály szinten: az osztályok működéséért felelős főorvosoknak és főnővéreknek a diabetes mellitus-szal, és egyéb gyakori betegségekkel kapcsolatosan előadásokat kellene szervezni, a meglévő tudásbázis kiterjesztése céljából. 3. Kórház szintjén: igyekezni kell a korlátozott létszámban rendelkezésre álló humán erőforrás minél teljesebb képzésére, és ehhez a szabadidőt, és a képzés anyagi hátterét biztosítani célszerű. (A válaszadók konkrétan igénylik ezt.) 4. Egészségügyi rendszer szintjén: a. a cukorbetegség magas prevalenciája miatt célszerű lenne diabetológiai szakápolói ösztöndíjakkal (vagy akár szakorvosi ösztöndíjakkal) az el-látói létszám növelésével javítani a lakosság ellátás színvonalát (rövidíteni a várakozási időket) b. a koronavírus-veszély csökkenésével, ahol lehetséges, megnyitni a betegellátó központokat, hogy a szövődmények kockázatát minimalizálni lehessen, c. a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban is magas érintettsége miatt felvilágosító-megelőző intézkedéseket meglépni, hogy a betegség kialakulását késleltetni, korosztályonkénti prevalenciáját csökkenteni lehessen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az emberölés minősített esetei valamint privilegizált eseteNagy, Anita; Balla, Lajos; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom az emberölés alaptényállását, egyes minősített tényállásait valamint privilegizált tényállását dolgozza fel egy komplex szempontrendszeren keresztül. A téma feldolgozása nem kizárólag az egyes anyagi jogi törvényi rendelkezések kifejtését, értelmezését jelenti, hanem kiterjed a kapcsolódó hatályos büntető eljárásjogi, büntetés kiszabási, büntetés-végrehajtási, jogtudományi - ezen belül kriminológiai és kriminalisztikai - alkotmányjogi vonatkozásokra is. A dolgozat tartalmaz bűnügyi statisztikai adatokat, szemléltetésképpen diagramokat, táblázatokat. Az egyes szempontok a tanulmányban szereplő jogeseteken keresztül is kifejtésre kerülnek. A szakdolgozat gyakorlati részeként pedig egy konzultáció szerepel, amelyben a kriminalisztika egyes kérdéseit tárgyalja, mint például a felderítés nehézségei, a bizonyítás megnehezítése, nyomozati technikák és taktikák. A dolgozat témáját az egyes szemléltetőeszközökkel, diagramokkal és a gyakorlati konzultációval közelebb akartam hozni az olvasóhoz,a fentebb szereplő elméleti ismeretek könnyebb megértetése volt a cél.Tétel Szabadon hozzáférhető Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön(2021-09-12) Kiss, Tímea; Pintér, Orsolya; Szentes, Szilárd; Benyovszky, Béla Mihály; Wichmann, Barnabás; Nagy, Anita; Saláta, Dénes; Házi, Judit; Tóth, Andrea; Danhauser, Chris; Penksza, KárolyInvestigations were carried out in wet – next to Tatárszentgyörgy, and dry grass pasture – next to Bugac, both located in Kiskunság, in the central region of Carpathian Basin. Recordings were taken every June of 2007, 2008, 2009 and 2010 from Tatárszentgyörgy – where cattle were grazed, and 1997, 2005 and 2010 from Bugac, where cattle and sheep were grazed. Coenological recordings were taken in three zones. The first zone ("A" zone) located 0-50 m near the stable, second zone ("B" zone) located 50-150 m from the stable, while the third zone ("C" zone) located farther then 150m from the stable. Analyses of ecological and environmental factors were based on Borhidi’s relative ecological indicators. Life form analyses were performed by Pignatti life form types. For statistical evaluation, R software was applied. Shannon diversity. Based on our results for both dry and wet grasslands, quadrates of "A" zone were well isolated from the rest of the zones. Overgrazing, which involves considerable trampling, vanishes differences among vegetations, thereby promotes weed and disturbance tolerant rich vegetation. The lowest species number and diversity could be found here. Recordings for "B" and "C" zones separated from recordings of "A" zone, furthermore, quadrates of wet and dry grasslands formed separate groups. From recordings of "B" and "C", zone perennial grass species (H caesp) and the emerging perennial (H wrap) species multiplied and these species were the indicators of grazing. The greatest lifeform richment were presented among "B" zone recordings. The amount of intensive grazing indicator species, such as creeping perennials (Hrep) was significant in "B" zone recordings of Tatárszentgyörgy. Grazing stabilised the local vegetation, but increased the ratio of disturbance tolerant species, which was confirmed by conservation evaluation. This is due to the conversion of grassland types, the transition from free grazing to switch grazing, which resulted in an intensive involvement of the more distant "C" zone as well. "A" zones fully converted; they changed into fully reliefs. Further located sample area vegetations were not homogenised by grazing and even helped the preservation of characteristic species. In the aspect of environmental protection, vigorous grazing led to a more valuable vegetation in "B" zone in an arid grassland (Bugac). According to the sample area, wet grasslands from the sandy areas of Kiskunság, preserve nature protection values and grass composition better moving away from stables, due to less grazing pressure. Drier backgrounds tolerate stronger grazing pressure (Bugac), while in case of wetter areas (Tatárszentgyörgy) – considering sustainability – grazing should be carried out with caution.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A foglalkozási bűncselekmények, orvosi műhibák a büntetőjog tükrében(2009-02-02T16:49:52Z) Nagy, Anita; Balla, Lajos; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat bemutatja a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés jogtörténeti ismertetését, a törvényi tényállás elemzését és a bírói gyakorlatból kiemelt néhány jogesetet. A törvényi tényállás részletezését követően, a bűncselekmény speciális alanyi körére korlátozva kerül ismertetésre az orvosi felelősség speciális forrása, az „orvosi műhiba”. A hippokratesi eskü az orvossal szemben támasztott követelményként fogalmazta meg a segítségnek, az élet védelmének, a nem ártásnak, a szándékos károkozástól való tartózkodásnak a követelményét. Az orvosi beavatkozás szinte mindig együtt jár kisebb-nagyobb, a gyógyítás természetéből fakadó és el nem hárítható kockázattal, amelyet igen nehéz elhatárolni a foglalkozási szabályszegéstől. Különösen nehéz ezekben az esetekben a bűnösség bizonyítása. Magyarországon kb. 200-300 „műhibaper” indul évente, ezeknek elenyésző része kerül büntetőbíróság elé. A tájékoztatás követelményének ellenére a műhibák legnagyobb része rejtve marad. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést elkövetők között, csak elvétve találunk orvosokat, a műhibák miatt indult eljárásokban a polgári ügyek túlsúlya az uralkodó. A dolgozat kísérletet tesz az ehhez vezető okok feltárására, továbbá bemutatásra kerülnek a főbb felelősségi formák. Végül bemutatom egy nagy médiaérdeklődést kiváltó eset büntetőbíróság általi megítélését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyógyszerhatóanyag intermedier gyártási paramétereinek vizsgálataMajor, Mercédesz; Nagy, Anita; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA záródolgozat egy antifungális hatóanyag intermedier gyártási paramétereinek vizsgálatát írja le. A gyártás két lépésből tevődik össze: reakció és kromatográfia.Tétel Korlátozottan hozzáférhető HDPE üzemi hexán minták oligomer tartalom eloszlásának meghatározása(2014-04-30T08:54:16Z) Vámosi, Adrienn; Nagy, Anita; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetHDPE-2 üzemi technológiájának ismertetése.Kromatográfia definíciójának kifejtése gázkromatográf bemutatása működési elvének ismertetése. C8 és oligomer tartalom meghatározásTétel Korlátozottan hozzáférhető Kromatográfia alkalmazása a gyógyszeriparbanMajor, Mercédesz; Nagy, Anita; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetKromatográfiás módszerek alkalmazásának bemutatása a gyógyszeriparban. Egy hatóanyag gyártásának paraméter optimalizálása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A LEADER program vizsgálata és megvalósulásának elemzése Vásárosnaményban(2014-05-26T08:26:25Z) Nagy, Anita; Szabó, Bernadett; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarAz Új Magyarország Vidékfejlesztési Program bemutatása, kiemelten a LEADER program és annak megvalósulása Vásárosnamény egy vállalkozásának példáján keresztül.Bemutattam a vidékfejlesztés kialakulásának szakaszait,majd a programok közül kiemelten a LEADER programmal foglalkoztam.Mivel Vásárosnaményban élek, egy helyi vállalkozás példáján keresztül szerettem volna bemutatni egy LEADER-es pályázat megvalósulását.Így jutottam el a Winkler Ház pályázatához, akiknek a közelmúltban megvalósult pályázatuk szolgált példaként.A Winkler család segítőkész volt, többször személyesen is beszélhettem a családdal.Tétel Szabadon hozzáférhető Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken(2021-07-13) Wichmann, Barnabás; Szentes, Szilárd; Házi, Judit; Sutyinszki, Zsuzsanna; Saláta-Falusi, Eszter; Besnyői, Vera; Penksza, Veronika; Fehér, Zsófia; Nagy, Anita; L. Szabó, Zsuzsanna; Kiss, Tímea; Penksza, KárolyA jelen dolgozatban a magyar szürke szarasmarha legeltetésének vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk Balatonfelvidéki száraz és mezofil gyepekben. A száraz termőhelyek Gyulakeszi, az üde mintaterületek Badacsonytördemic település mellett találhatók. Célunk az volt, hogy a magyar szürke szarvasmarha-legelőkön megvizsgáljuk a növényzet fajössztételét, megállapítsuk, melyek a leggyakoribb fajok, elsősorban termőhelytől függetlenül. Elemezzük, hogy az eltérő termőhelyi viszonyok hogyan befolyásolják a fajösszetételt a két vizsgált élőhely-típusban, mennyire adódik eltérés, illetve a legeltetés homogenizálja-e a területek növényeggyüttesét? Badacsonytördemicen két mezofil mintaterületet vizsgáltunk. Legelőt, ahol az állatok, a kihajtástól a behajtásig egy hónap kivételével tartózkodnak. Kiegészítő legelőt, ahová a szarvasmarhákat egy hónapra, augusztusban hajtják át. Gyulakeszi határában a Csobánc lábánál lévő mintaterület lejtős térszínen fekszik. Itt a lejtő felső (LFH) és alsó harmadában (LAH) végeztünk felméréseket. Mind a négy mintaterületen havonta készültek cönológia vizsgálatok 10-10 felvételben, és ezeket az összesített adatokat értékeltük. A felvételi területek közül a száraz termőhelyeken volt jelentősen nagyobb a fajszám. A lejtő felső harmadában ez átlagosan 40-56 fajt, míg az alsó harmadban 39-51 növényfajt jelentett. Az üdébb fekvésben a kiegészítő legelőn csak 25-28 faj volt átlagosan a felvételekben, a legelőn magasabb volt a fajszám: 28-33. Minden mintaterületet elemezve a leggyakoribb 10 növényfaj zömében pázsitfű volt. A mintaterületek – különösen a gyakoribb fajok tekintetében a felvételek fajösszetétele és a fajok dominancia viszonyai – nagy hasonlóságot mutattak, amik az uralkodó pázsitfüvek és pillangós fajok jelenlétéből és borítási értékeiből adódtak. A domináns pázsifű és pillangós fajokon túl az egyéb fajok alapján az üde és a száraz mintaterületek jobban eltértek. A magyar szürke szarvasmarha legelésével a domináns pázsitfüvek és pillangós fajok alapján homogenizálja a felvételeket. A többi növényfaj esetében pedig megőrzi a fajok változatosságát. Összességében elmondható, hogy a magyar szürke szarvasmarha alkalmas mind a száraz, és mind az üde termőhelyek fajgazdagságának fenntartására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ökofalvak helyzete és fejlesztési lehetőségei Gömörszőlős példáján keresztül(2011-11-17T11:51:06Z) Nagy, Anita; Szabó, Bernadett; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarDiplomadolgozatom megírása kezdetén célul tűztem ki, hogy megismerem a magyarországi ökofalvak működését, illetve, hogy hogyan is jöttek létre ezek a szerveződések, mi is áll működésük pontos céljának hátterében és hogy hogyan is tudják ezeket megvalósítani. Választásom Gömörszőlős ökofalura esett és a kutatásaim során ezt a falut vizsgáltam részletesen. Hogy mélyebb betekintést nyerhessek a falu életébe, személyesen utaztam oda és készítettem egy mélyinterjút az ökofalu polgármesterasszonyával, mely alapján az ökofalu társadalmi- gazdasági jellemzőit és az infrastruktúra berendezkedési kérdéseit is megvizsgáltam. Természetesen először a szakirodalomban végeztem kutatásokat és néhány alapfogalom tisztázásával indítottam ezt a részt. Olyan fogalmakat ismertetek, mint a környezeti szűkösség, a fenntarthatóság fogalma és néhány konferencia eredményére is kitérek a fenntarthatóság fényében. Valamint bemutatásra kerül az ökológiai lábnyom, az ökotermékek és természetesen az ökofalu fogalma is, mivel szélesebb körben tapasztaltam, hogy az emberek nem tudnak ezek létezéséről, ennek függvényében arról sem, mi is a pontos céljuk, miért is hoznak létre hasonló kezdeményezéseket. Végül kitekintést tettem két, külföldön már sikeresen működő ökofalura is, ezeket is bemutatom röviden. A személyes látogatásomra 2011. augusztusában került sor. Kutatásom módszerének azért a mélyinterjút választottam, mert így a kérdőívnél nyert adatoknál mélyebb információk nyerésére volt lehetőségem, illetve azokat a kérdéseket is fel tudtam tenni, amelyek a beszélgetés közben fogalmazódtak meg bennem. Az elsődleges kutatásom után a már meglévő ökofalvakat elemeztem több megközelítésből is, ezután bemutattam, hogyan működnek ezek a funkciók az általam választott Gömörszőlősön. Az adott témakörök végén külön- külön összegeztem az eredményeket, majd végül egy SWOT- analízis, egy probléma- és egy célfa segítségével ismertettem az általam felvázolt esetleges fejlesztési lehetőségeket. Az első terület, amit megvizsgáltam, a földrajzi elhelyezkedés volt. Akadnak olyan ökofalvak, amelyeket gyakorlatilag a semmiből hoztak létre, de az esetek többségében már meglévő falvakról van szó és így indítanak el egy fenntarthatósági programot. Ez történt Gömörszőlős esetében is, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati részén elhelyezkedő zsáktelepülés. A falu 1906. óta viseli e nevet, de már korábban is ismert volt más névvel.Ezután következett a társadalmi jellemzők bemutatása. Ebben a részben több funkciót is vizsgáltam, mint például a lakossági adatokat, a közösségi és szellemi életet, valamint az oktatást. Összességében elmondható, hogy Gömörszőlős lakossága öregedő tendenciát mutat, kevés a fiatalok aránya a 93 főt számláló településen. Egy ökofalu kialakításánál nem az a cél, hogy sokan lakjanak ott, hiszen ez ellentmondana a fenntarthatóság elvével és a nagy számú lakosság által elveszítené a település a falu jelleget, valamint a bensőségesség hangulatát. Gömörszőlős ökofaluban is nagy figyelmet fordítanak a közösségi és a szellemi életre, tisztelik a hagyományokat és igyekeznek azokat életben tartani. Az oktatást nagymértékben megnehezíti, hogy 1967. óta nem működik tanítási intézmény a faluban, a csekély gyermeklétszám miatt bezárásra kényszerültek. Mint minden működő ökofaluban itt is kiemelten fontos a természet védelme, hiszen ez az ilyen jellegű kezdeményezések mozgatórugója. A következőkben az infrastruktúrát, ezen belül is az energiafelhasználást, a szennyvíz- és hulladékkezelést, illetve az épületeket vizsgáltam. Összességében elmondható, hogy egy ökofaluban az emberek gazdaságosabban élnek. Kisebb a rezsiköltség, hiszen Gömörszőlős esetében is a legtöbben a portákon található jó minőségű kutakból nyernek vizet, de a fűtési költségek is megfeleződnek. Dolgozatom célja volt a gazdasági szektor vizsgálata is. Általánosságként elmondható, hogy a különböző egyéni-, családi vállalkozások egymás tevékenységét kiegészítve jönnek létre az ökofalvakban. Jellemzően a növénytermesztés és az állattenyésztés dominál az ilyen jellegű településeken, így Gömörszőlős esetében is, ahol a falu területén található biokertben jó minőségű zöldségfélék termesztése történik. Végezetül a turisztikai potenciált elemeztem. Az ökofalvakat jellemzően olyan turisták keresik fel, akik a természet közelségét preferálják elsősorban és a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt. A Magyarországon található ökofalvak mindegyikében található szálláslehetőség, azonban arra fel kell készülni, hogy ezek kialakításánál nem a fényűzés a fő szempont. Gömörszőlős esetében 20-25 fő elszállásolására van lehetőség, illetve további néhány fő elhelyezésére a falusi vendégfogadóban, amelyet azonban csak ritkán üzemeltetnek. A turisztikai potenciál megfelelő, színes programok várják az érdeklődőket, megteremtve ezzel is a biztos alapot a fejlesztéseknek. Diplomadolgozatom részét képezte egy ökofaluban és egy nem ott élő ember ökológiai lábnyomának összehasonlítása is. Ennek megállapítására egy kérdőívet töltettem ki, mely különböző részterületekre tért ki: lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék. Az első esetben 2-3 ha lett az eredmény, a második esetben 3-4 hektár az ökológiai lábnyom. Jelentős eltérés volt a két személy közlekedését illetően, illetve a hulladék kezelését illetően is akadtak eltérések, amelyek hozzájárultak az ökológiai lábnyom méretének kialakulásához. Dolgozatom utolsó részében a fejlesztési lehetőségeket vizsgáltam meg. Ezek szemléltetésére készítettem egy SWOT-analízist, valamint egy probléma- és egy célfát. Ezek alapján fogalmaztam meg a következtetéseket és a javaslatokat. Véleményem szerint és a kutatásaim is ezt igazolják, az ökofalvak fejlesztésének vannak korlátai. A fő probléma, hogy hazánkban nincs kifejezetten ökofalvak támogatására irányuló program, a fejlesztéseket pályázati forrásokból lehetne megoldani, azonban ezek megírása és elnyerése nem egyszerű feladat. Az ilyen jellegű kezdeményezések alapvető eszközei az ökológiai berendezések, amelyek beszerzése magas költségekkel jár. Az általam vizsgált településen is szükség lenne több ilyen berendezésre, hisz a házak többségén ezek alig találhatóak meg. Azonban ezek kiépítése időigényes, de mindenekelőtt pénzigényes folyamat. Véleményem szerint, ami Gömörszőlős esetében nagy gondot jelenthet a jövőben az a fokozatosan elöregedő lakosság, hiszen dinamikus fiatalság nélkül, úgy gondolom, nehezebb az elképzelések megvalósítása. Mindenekelőtt az emberek figyelmét kell felhívni az ökofalvak létezésére és arra a hitvallásra, amelyeket ezek a települések magukénak tudhatnak és alkalmaznak. Szembe kell néznünk a tényekkel, miszerint egyes társadalmak fogyasztásai oly mértékben megnövekedtek, hogy azt előbb vagy utóbb a bolygónk már nem lesz képes biztosítani a jövő generációi számára. Azonban úgy gondolom, hogy nem kell feltétlenül egy ökofaluban élnünk ahhoz, hogy vigyázhassunk a környezetünkre, odafigyeljünk az általunk kibocsájtott hulladékra és megpróbáljuk az észszerűség keretei között csökkenteni fogyasztásunkat, illetve energiafelhasználásunkat és egyre inkább alkalmazni az alternatív lehetőségeket. Mindezek azonban elsősorban egyéni szinten dőlnek el, igyekeznünk kell tehát a megfelelő értékrend kialakítására és betartására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek hazánkbanNagy, Anita; Csűrös, Gabriella; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kiemelt gazdasági, valamint társadalmi jelentőséggel bíró önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közpénzekkel gazdálkodnak, főként közfeladatot látnak el, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepük is kiemelkedő. Mint jogi személyek, a klasszikus piaci gazdasági társaságokhoz képest eltérő sajátosságokkal bírnak, hiszen igen fontos szereplői az önkormányzatok közfeladat-ellátásának, gazdálkodásának. Ezen szervezetek olyan önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek, amelyek közfeladatokat látnak el, de nem a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodnak, hanem a gazdasági társaságokra előírt jogszabályok szerint, ugyanakkor közpénzek felhasználói is. Ezek a cégek a rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak, összességében az állampolgárok részére közszolgáltatásokat biztosítanak, ráadásul profitot is termelnek. Jelen dolgozatban bemutatom ezeknek a jogi személyeknek a jellegzetességeit, vagyongazdálkodására és közzétételi kötelezettségére irányadó speciális szabályokat, hiszen számos nézőpontból megállapíthatjuk, hogy eltérnek az úgynevezett piaci gazdasági társaságoktól.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A PMP Express Logisztikai Kft. stratégiai szemléletű elemzése és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálataNagy, Anita; Gál, Tímea; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozatban szereplő vállalat stratégiai szintű elemzése statisztikai vizsgálatokkal, majd fejlesztési javaslatok az árbevétel növelése és a vállalati profil népszerűsítése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Személyi bizonyítékok a büntetőeljárásbanNagy, Anita; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarBeismerő vallomás helye a büntetőeljárásban; a hamis beismerés problémája; a bizonyítás és a büntetőeljárás kialakulásának történeti rendszere; a kihallgatási módszerek fejlődése és a kihallgatás, mint eljárási cselekmény; kutatómunka a nyomozóhatóságokkal az elkövetői magatartások vizsgálata kapcsán, a nyomozóhatóságok munkájának jellemzői; az ügyészség és rendőrség nyomozó hatósági tevékenysége; az ügyészi intézkedésekTétel Szabadon hozzáférhető Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára(2021-06-30) Herczeg, Edina; Szabó, Gábor; Zimmermann, Zita; Nagy, Anita; Wichmann, Barnabás; Penksza, KárolyA Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszerint felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták ( Artemisio-Festucetum pseudovinae ) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták ( Artemisio-Festucetum pseudovinae ) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van.Tétel Szabadon hozzáférhető tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországgal kapcsolatos gyakorlatában, különös tekintettel az ésszerű határidő követelményére(2020-08-29) Nagy, AnitaAs for the right to a fair trial sanctioned by the convention, our most determining deficiencies arise regarding the compliance with a reasonable period of time. Despite of the relatively small number of the Hungarian infringements of the European Convention on Human Rights, the expectation of sufficiently efficient dispositions eliminating the prolongation of the judicial procedures applies for Hungary as well. In general, it can be concluded that the Hungarian legal system provides the basic human right to fair trial. This claim is supported by the low number of infringements in Hungary. In this study I sought to present the data related to the Hungarian cases proceeding at the European Court of Human Rights, as well as elementswarranting the emergence of the right to a fair trial assured by Article 6, together with the aspects during the monitoring of the cases of the prolongation of the judicial procedures respected by the Court of Strasbourg. Finally I aimed to delineate the aforesaid apropos of a representative and an exceptional case in respect of the practice of the Court as well.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ÚMVP III. tengelyének vidékfejlesztésre gyakorolt hatása, különös tekintettel Beregdaróc településen(2011-11-03T11:56:43Z) Nagy, Anita; Dr. Szabó, Bernadett; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarA szakdolgozat az ÚMVP III. tengelyét dolgozza fel, vizsgálja a vidékfejlesztés, a vidékfejlesztési politika kialakulását. Kiemelten fókuszál Beregdaróc településre és vizsgálja a vidékfejlesztés elemeinek megjelenését.