Szerző szerinti böngészés "Nagy, Benedek"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 45)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Beszúró-törlő rendszerű DNS alapú számítások
    (2006-08-01T12:27:15Z) Tilki, László; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Nincs még egy olyan fontos vegyület, mint a dezoxiribonukleinsav, azaz a DNS. Szerkezetében hordozza azt az örökítő információt, amely meghatározza a fehérjék felépítését – s így az élet legfontosabb molekulája. Azokat az információkat kódolja, amelyek irányítják a sejtek növekedését és osztódását, ezáltal olyan specializált sejtek sokaságává alakul, amelyek szükségesek a magasabb rendű növények és állatok sikeres életműködéséhez. [1] A DNS-t, a sejtmag legfőbb alkotórészeként már 1869 óta ismerték, amikor a svájci tudós, Frederich Miescher fölfedezte. Az 1920-as években a német vegyész, Robert Feulgen által előállított DNS-re specifikus festékkel megfestve, a DNS-t kizárólag a kromoszómákban sikerült kimutatni. Tehát a DNS helye a genetikai anyag várható helyével azonosnak bizonyult, a legtöbb biokémikus mégsem hajlott arra, hogy figyelmét a DNS-re irányítsa, úgy vélték, nem ugyanolyan specifikus, mint a fehérjék, amelyekről tudták, hogy végtelen sok változatukat lehet felépíteni különböző módon láncba kapcsolva. A XIX. század végén már kimutatták, hogy a sejtekben egy másik nukleinsav is található, amelyet ma ribonukleinsavnak (RNS) nevezünk. A DNS-sel ellentétben, amely kizárólag a sejtmagban helyezkedik el, az RNS-t a citoplazmában is és a sejtmagban is megtaláljuk. Az RNS és a DNS hasonlít abban, hogy sok kis építőegységből áll, amelyek vég-vég illeszkedéssel kapcsolódnak össze. A nukleotidok azonban, a nukleinsavak alapelemei, összetettebbek az aminosavaknál. Mindegyik nukleotidban foszfátcsoport, cukor és egy purin vagy pirimidin bázis (lapos, gyűrű alaku, C-t és N-t tartalmazó molekula) van.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Characterization of labelled regulatory elements in embryonic stem cells and macrophages using quantitative and qualitative methods
    Horváth, Attila; Nagy, László; Nagy, Benedek; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola
    A sejtek az élet szerkezeti és funkcionális építőkövei. Mindössze néhány - bár jelentős - kivételtől eltekintve a genomi DNS bázissorendje az adott élőlény minden diploid sejtjében azonos. Habár a DNS az adott élőlény minden sejttípus létrejöttéhez tartalmazza a szükséges információt, a differenciálódó sejt sorsa erősen függ a környezeti szignáloktól is. Az így kifejeződő egyedi génexpressziós mintázat határozza meg az érett sejt működését. A többsejtű élőlényekben ezt a szövet-specifikus génexpressziós változékonyságot távoli genomi szabályozó régiók biztosítják. Az elmúlt évtizedben az elterjedt nézet, hogy a PU.1 kötés szükséges és elegendő feltétele a legtöbb szignálfüggő transzkripciós faktorok számára rendelkezésre álló enhanszer repertoár kialakításához. Néhány nemrégiben megjelent makrofággal és más immunsejtekkel kapcsolatos tanulmány azonban felvetette annak lehetőségét, hogy a PU.1 és más kulcs transzkripciós faktoroknak együtt kell kötniük ahhoz, hogy hozzáférhetővé tegyék ezeket a genomi régiókat a szignálfüggő transzkripciós faktorok számára, amelyek majd elindítják saját genomi programjukat. Vizsgálataink során igazoltuk, hogy a Random Forest és a Support Vector Regressor módszerek alkalmasak a kromatin nyitottságának predikciójára a PU.1 és egyéb kulcs transzkripciós faktorok kötéserősségéből. Ezen módszerek amellett, hogy képesek voltak meghatározni az egyes transzkripciós faktorok kötődésének prediktív erejét a kromatin nyitottságra vonatkozóan, felfedett egy korábban ismeretlen, a makrofág genomban gyakran előforduló enhanszer osztályt is. Ezek az ún. ,,jelölt szabályozó elemek” alapállapotban transzkripciós faktor(oka)t kötnek, azonban zárt vagy alacsony nyitottságú kromatin szakaszokon helyezkednek el. A legtöbb makrofág kulcs transzkripciós faktor képes jelölt szabályozó elemekhez kötődni, amelyek polarizációs szignálok hatására funkcionális, aktív enhanszerekké válhatnak. Embrionális őssejtekben végzett kísérleteink azt is megmutatták, hogy az OCT4 nagyszámú, alacsony nyitottságú genomi régiót köt, ahol az OCT4 elengedhetetlen szerepe van az RXR:RAR heterodimer és különböző koregulátorokat rekrutációjában, amely differenciációval összefüggő enhanszer- és génaktivációt okoz. Végül, hálózati motívumok felhasználásával egy összetett hálózatot konstruáltunk, amely leírja az OCT4 kettős szerepét a pluripotens állapotban, valamint a retinsav-indukált neurális differenciáció korai szakaszában. Eredményeik kibővítik a transzkripciós faktor kötés és a kromatin nyitottság közötti összefüggésekkel kapcsolatos korábbi ismereteinket, és rámutattak a ,,jelölt szabályozó elemek” létezésére, amelyek egy lehetséges “alvó” enhanszer állapotot képviselnek, és amelyek stimulusfüggő módon hozzájárulnak génexpressziós szabályozáshoz.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Digital Distance Functions on Three-Dimensional Grids
    (2010) Strand, Robin; Nagy, Benedek; Borgefors, Gunilla
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Digitális Geometria
    (2007-05-18T08:04:40Z) Éger, Tamás; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Rövid ismertetés a háromszögrács tulajdonságainak, és bevezetés az alkalmazási lehetőségekbe néhány példa algoritmus bemutatásával.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Digitális geometria, digitális alakzatok
    (2006-08-01T10:48:20Z) Orosz, Ágota; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Ezen szakdolgozat témája a digitális geometria, a képfeldolgozás témakörének egyik érdekes területe. Az első digitális geometriával foglalkozó tanulmányban Rosenfeld és Pflantz a kétdimenziós négyzetrácson definiálta az úgynevezett "sakktábla" és a "háztömb" típusú mozgásokat, attól függően, hogy a vízszintes és függőleges mozgások mellett meg vannak-e engedve az átlós irányú mozgások is, vagy sem [11]. A dolgozat 2. és 4. fejezete a négyzetrácsokkal illetve a háromszögráccsal kapcsolatos alapvető fogalmakon kívül néhány, az általános szomszédossági sorozatokkal kapcsolatos fontos eredményt tartalmaz. Megtalálható itt egy-egy algoritmus a legrövidebb út meghatározására, továbbá a távolság kiszámítására szolgáló formula a bizonyításokkal együtt [2], [7], [9], [10]. A 3. fejezetben a (Z²,4) és a (Z²,8) síkok digitális alakzataival kapcsolatban elért eredmények szerepelnek, az ellipszisek, hiperbolák és (speciális helyzetű egyeneshez tartozó) parabolák pontjait leíró tételek és bizonyításaik. Az 5. fejezetben a háromszögrácson értelmezett ellipsziseket és hiperbolákat karakterizáljuk az úgynevezett 1-távolság esetén. Az erre vonatkozó számításokat megnehezíti, hogy a háromszögrács szimmetriatulajdonságai mások mint a négyzetrácson megszokottak, az olyan egyszerű transzformációk is nagy körültekintést igényelnek, mint például az eltolás és origóra tükrözés.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egészségügyi honlap készítése
    (2013-12-02T08:47:28Z) Dajka, Diána Nóra; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Az internet elterjedésével megszűntek a határok, mindennemű tudásszomjat kielégíthetünk az internet segítségével, akár az egészségügyi problémáink kezelésére is alkalmazható. Mára az is elterjedté vált, hogy az orvosok is praktizálnak az interneten, valamint hirdetnek, közzé teszik a kínált szolgáltatásaikat, részévé válva ezzel az üzleti világnak. Ezzel együtt máris értelmet nyert a webes világ, az üzleti világ és az egészségügy kapcsolata.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Főbb fizikai, kémiai és biológiai ivóvízjellemzők és azok egészségre gyakorolt hatásaik
    Nagy, Benedek; Nagy, Sándor Alex; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Főbb fizikai és kémiai , biológiai szennyeződések és komponensek az ivóvízben. Hogyan kerülnek az ivóvízbe, és milyen egészségkárosító hatásuk van, ezek lehetséges kimenetele.A már meglévő szennyeződéseket hogyan lehet eltávolítani a vízből.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A genetic algorithm with interval fitness method for the minimum vertex cover problem
    (2013-01-10T12:47:45Z) Szokol, Péter; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    This paper presents a new genetic algorithm for the minimum vertex cover problem. It uses interval valued fitness, greedy error correction to obtain phenotypes (candidate solutions). The interval valued fitness accelerates the search effectively at graphs with a lot of nodes and relatively small amount of edges. It is explained why we prefer to distinguish genotypes and phenotypes and do not use Lamarckian inheritance.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gépi ellenfelek tervezésének módszerei számítógépes programokban
    (2011-11-18T08:40:50Z) Szaszkó, Viktor; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Mesterséges intelligencia megvalósítása bonyolultabb számítógépes játékokban, eszközök, módszerek példák. Saját játékprogram megvalósítása ezek felhasználásával.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A hagyományos sakk és egyéb variánsai
    (2010-05-31T10:53:03Z) Szántó, Gergő; Tóth, Sándor; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    A hagyományos sakkjáték és különböző variánsainak ismertetése illetve Java nyelvű reprezentációja.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Igazmondó-hazug fejtörők
    (2006-08-01T12:04:23Z) Jánossi, Andrea; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    A logikai fejtörők olyan fejtörők, amelyeket józan gondolkodással meg lehet oldani. Köztük minden korosztály talál a tudásszintjének megfelelőt, amelyekkel fejleszthetik képességeiket. Kiváló hobbit is jelenthetnek. Ezért a logikai fejtörők nagyon hasznosak is lehetnek a logikus gondolkodás képességének elsajátításában. Szakdolgozatomban az igazmondó-hazug tejtörők megoldási módszereit, illetve azok hatékonyságát mutatom be. A vizsgált fejtörőkben több személy szerepel, melyek mindegyike az alábbi két típushoz tartozik; vagy igazmondó, aki csak igaz állításokat mond; vagy hazug, aki csak hamis állításokat mond. Mindegyikük, tudja, hogy a többiek milyen típusba tartoznak. Néhányan mondanak valamit az egyik ember csoport igazmondásáról. A kérdés az, hogy milyen embertípusba tartoznak. A feladványokat számítógép segítségével oldom meg. Erre többféle lehetőségem van. A legegyszerűbb a Boole-táblán alapuló módszer, ennél valamivel hatékonyabb a Smullyan-féle táblán alapuló módszer, de ezek túl „gépiesek”. A harmadik a „legemberibb” a gráfelméleti megközelítésén alapuló módszer. Elkészítem a feladatok gráfreprezentációját, és megvizsgálom a szerkezetüket. Ennek használatakor élek hozzáadásával bizonyos élkombinációk jellemzése alapján jutok közelebb a megoldáshoz. Majd a gráf mátrix alakjának felírásával igazolom állításom helyességét
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az informatika, mint tudomány
    (2010-05-04T11:50:34Z) Lőrincz, Levente; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Dolgozatomban a mérnök informatika jelenének és jövőjének bemutatása mellett ismertetésre kerülnek tudományos adatbázisok és jelentős informatikai szervezetek.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Informatikai alkalmazás - alternatív medicina tárgykörben
    (2013-12-16T13:20:42Z) Győrfi, Anita; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    A szakdolgozat bemutatja a homeopátia és a Schüssler-sók általános jellemzőit és alkalmazási területeit. Emellett egy honlappal és azon belül is keresővel egészül ki, amely mögött egy adatbázis áll. Az adatbázis a Schüssler-sókra, arcdiagnosztikai és egyéb tünetekre épül. A kereső lehetőséget ad a tünetekhez tartozó Schüssler-sók és kezelési javaslatok hatékony keresésére.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Informatikatörténet
    (2011-05-11T12:40:14Z) Tamási, Nóra; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Szakdolgozatom témája korunk legdinamikusabban fejlődő tudományának, az informatika növekedésének bemutatása, azon belül is elsősorban az informatikai témájú szakmai lapok fejlődése.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Informatikatörténet
    (2010-05-10T10:01:23Z) Barth, Balázs; Szilágyi, István-Zoltán; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Diplomadolgozatunkban bebizonyítjuk, hogy az informatika is egy külön tudomány akárcsak a matematika és nem annak a része. Továbbá az informatika mivel még friss tudomány jelentős és gyors fejlődésen ment keresztül és természetesen ez a fejlődés napjainkban is tart. Bár sok tudományban jelen van az informatika, azonban ez a tény nem jelenti azt, hogy az informatika nem lenne önálló tudomány. Ezeket internetes adatbázisokkal bizonyítjuk be.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Interaktív üzletvezetés egy szolgáltatási egységben
    (2012-05-24T10:00:43Z) Mezőfi, Gábor; Máji, Gábor; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Windows 7 rendszer alá fejlesztett asztali alkalmazás amely egy szépségszalon vendégadatbázisát, nyilvántartását valamint termékadatbázisát kezeli. Kezelésekről riportot készít és tárolja is azokat. Egyéb: hírlevél küldési funkció, másolásvédelmi és licenszelési funkció
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Interval-valued computations and their connection with PSPACE
    (2008) Nagy, Benedek; Vályi, Sándor
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Intervallumokon végzett számítások
    (2009-05-27T09:14:38Z) Bécsi, Zoltán József; Nagy, Benedek; DE--TEK--Informatikai Kar
    Intervallum alapú logika, intervallumokkal végzett műveletek, SAT probléma megoldása intervallumokkal lineáris időben
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető