Szerző szerinti böngészés "Nagy, Nikoletta Andrea"
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető An overlooked phenomenon: complex interactions of potential error sources on the quality of bacterial de novo genome assemblies(2024) Rádai, Zoltán; Váradi, Alex; Takács, Péter; Nagy, Nikoletta Andrea; Schmitt, Nicholas; Prépost, Eszter; Kardos, Gábor; Laczkó, LeventeTétel Szabadon hozzáférhető Draft genome of a biparental beetle species, Lethrus apterus(2021) Nagy, Nikoletta Andrea; Rácz, Rita; Rimington, Oliver; Póliska, Szilárd; Orozco-terWengel, Pablo; Bruford, Michael W.; Barta, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető Evaluation of potential reference genes for real-time qPCR analysis in a biparental beetle, Lethrus apterus (Coleoptera: Geotrupidae)(2017) Nagy, Nikoletta Andrea; Németh, Zoltán; Juhász, Edit; Póliska, Szilárd; Rácz, Rita; Kosztolányi, András; Barta, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Génszerkezet vizsgálata nagyfejű csajkóban (Lethrus apterus, Coleoptera: Geotrupidae)Mester, Julianna; Barta, Zoltán; Nagy, Nikoletta Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban a nagyfejű csajkó szaporodással kapcsolatos génjeinek keresését és meghatározását végeztem, melyhez két referencia fajt alkalmaztunk, a kukorica-kislisztbogarat és a feketecsápú dögbogarat. A vizsgálatot a BLAST programmal végeztük. A gén szerkezetének meghatározásához a szekvenciákat illesztettük, majd aminosav szekvenciára való lefordítás után meg tudtuk állapítani azok start és stop, valamint intron és exon határait. Miután sikeresen lefordítottuk a szekvenciákat, a csajkó aminosav szekvenciáját a referencia fajok aminosav szekvenciájára illesztettük. Az eredmények alapján fel tudtuk térképezni a csajkó génszerkezetét.Tétel Szabadon hozzáférhető Inotocin, a potential modulator of reproductive behaviours in a biparental beetle, Lethrus apterus(2021) Nagy, Nikoletta Andrea; Németh, Zoltán; Juhász, Edit; Póliska, Szilárd; Rácz, Rita; Kiss, Johanna; Kosztolányi, András; Barta, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető Investigation of the gene expression of Lethrus apterus in the perspective of parental behaviour(2021) Nagy, Nikoletta Andrea; Barta, Zoltán; Németh, Zoltán; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Evolúciós Állattani és Humánbiológiai TanszékDoktori képzésem során egy kétszülős utódgondozással rendelkező bogárfaj, a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) utódgondozó viselkedésének genetikai hátterét vizsgáltam. Ehhez először terepi megfigyeléseket végeztünk, hogy naprakész információval rendelkezzük a szülők közötti munkamegosztásról. Ennek során a nőstények az utódok számára fiatal növényi hajtásokat halmoznak fel a föld alatti fészekben, míg a hímek a bejáratban védelmezik azt a behatolóktól. Ezt követően meghatároztuk a nagyfejű csajkó genom szekvenciáját, majd azonosítottuk benne a fehérje kódoló géneket és funkciójukat. Az annotáció során külön figyelmet fordítottunk a szaporodási viselkedéssel kapcsolatos gének szekvenciáinak keresésére. A genomot felhasználva a valós-idejű kvantitatív PCR eljáráshoz szükséges referencia géneket kerestünk, melyek az adatok normalizálásához szükségesek. Ennek érdekében olyan, az alapvető sejtfenntartó funkciókat ellátó géneket választottunk, melyek kifejeződése a szaporodási szezon során és az ivarok között viszonylag stabil, így hasznos jelöltek az utódgondozó viselkedés vizsgálatához. Végül vizsgáltuk az inotocin (rovarokban megtalálható oxitocin/vazopresszin ortológ) és az inotocin receptor génexpresszióját a szaporodási időszakban és az ivarok között. Egyik gén kifejeződése sem mutatott ivari eltérést, azonban mindkét gén expressziója megnőtt a szezon során, így az utódgondozó periódusban magasabb volt, mint a szezon elején, ami arra enged következtetni, hogy az inotocin hasonló szerepet tölt be a szülőkben, mint például a kapcsolatfenntartást. Összefoglalva, a dolgozatomban olyan eredményeket mutatok be, melyek segíthetnek megérteni a rovarok utódgondozásának genetikai hátterét, valamint ezen viselkedés evolúcióját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Referencia gének nagyfejű csajkókban?Nagy, Nikoletta Andrea; Németh, Zoltán; Barta Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szülői gondoskodás az állatvilágban rendkívül elterjedt szociális viselkedésforma, mely megfigyelhető mind a gerincesek, mind a gerinctelenek körében. A szociális viselkedések kialakításában általános szerepet játszanak az oxitocin/vazopresszin peptidcsalád tagjai. Kutatócsoportunk a nagyfejű csajkóval (Lethrus apterus) foglalkozik, mely fajnak utódgondozása kiemelkedően fejlett a bogarak között. A nagyfejű csajkó genomjában megtaláltuk a rovar oxitocin/vazopresszin homológot, az inotocint. Annak megállapítására, hogy van-e összefüggés az inotocin és az utódgondozó viselkedés között, génexpressziós vizsgálat szükséges, melynek előfeltétele egy vagy több stabil referencia génnel történő normalizálás. Vizsgálatunk során 11 potenciális referencia gén stabilitását teszteltük a szaporodási időszak alatt. Eredményeink alapján egyik általunk kiválasztott gén expressziója sem bizonyult stabilnak, így a későbbiekben további lehetséges referencia gének vizsgálata szükséges.Tétel Szabadon hozzáférhető Shifts in sex-specific immune gene expression in a beetle with parental care(2025) Nagy, Nikoletta Andrea; Valdebenito, José Osvaldo; Kiss, Johanna; Rádai, Zoltán; Kosztolányi, András; Székely, Tamás; Barta, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető State and physiology behind personality in arthropods: a review(2022) Rádai, Zoltán; Kiss, Johanna; Nagy, Nikoletta Andrea; Somogyi, Anna Ágnes; Fülöp, Attila; Tóth, Zsófia; Alexáné Babits, Melinda; Németh, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Szezon hatása a génexpresszióra nagyfejű csajkókban (Lethrus apterus)Kozma, Ferenc Sándor; Nagy, Nikoletta Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA környezet szezonális változásához az állatok eltérő stratégiák segítségével alkalmazkodnak. Egyik gyakori stratégia a dormancia, mely során az egyedek metabolizmusuk, életfolyamataik drasztikus redukálásával és viselkedésük megváltoztatásával vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Egy másik stratégia az utódgondozás megléte, mikor a szülők saját erőforrásaikat az utódok túlélésének növelésébe fektetik. A szezon előrehaladtával az alkalmazott stratégiák váltják egymást, ami kiváló lehetőséget teremt ezek komplex vizsgálatára. Az egyedek génexpressziója jó indikátora lehet azoknak a háttérfolyamatoknak, melyek szerepet játszanak az egyedek viselkedésének kialakításában, és ezáltal az említett stratégiák szabályozásában is. Kutatásunk célja az volt, hogy nagyfejű csajkók természetes populációján vizsgáljuk a szezon hatását a génexpresszióra. Ennek érdekében teljes transzkriptom alapú differenciális génexpresszió analízist végeztünk. A génekhez funkcionális annotációt társítottunk. A differenciálisan expresszált géneket expressziós mintázatuk alapján klaszterekbe soroltuk, ezt követően a klaszterekben géndúsulási vizsgálatot végeztünk, hogy felmérjük az adott klaszterben felülreprezentált génontológiai funkciókat. Az elemzések során figyelembe vettük az egyedek ivarát is. A mindkét ivarban differenciálisan expresszálódott gének száma 4390 volt. Ezeket 41 klaszterbe rendeztük és kiválasztottunk három biológiailag releváns mintázatot és magas gén számot mutató klasztert, melyeket jelen tanulmányunkban részletesebben bemutattunk. Eredményeink bizonyították a szezon hatását nagyfejű csajkók természetes populációjának génexpressziójára és rámutatnak az ivar és szezon lehetséges interakciójára. Felmerült továbbá mindkét ivar esetében egy-egy viselkedéses jelleg meglétének lehetősége, melyek felderítésére további vizsgálatok szükségesek. Vizsgálatunk eredményei összhangban voltak a dormancia szabályozásával kapcsolatos szakirodalomban fellelhető eredményekkel és megerősítették azok érvényességét természetes populációkban is. A jövőben érdemesnek tartjuk folytatni az ehhez hasonló vizsgálatokat természetes populációkban, és javasoljuk a vizsgálat fejlesztését a dormancia időszaka alatt több mintavételi időpont kijelölésével.Tétel Szabadon hozzáférhető Taxonomic bias in AMP prediction of invertebrate peptides(2021) Rádai, Zoltán; Kiss, Johanna; Nagy, Nikoletta AndreaTétel Szabadon hozzáférhető The draft genome of Spiraea crenata L. (Rosaceae): the frst complete genome in tribe Spiraeeae(2024) Laczkó, Levente; Jordán, Sándor; Póliska, Szilárd; Rácz, Hanna Viktória; Nagy, Nikoletta Andrea; Molnár, V. Attila; Sramkó, GáborTétel Szabadon hozzáférhető The first complete mitochondrial genome of a Lethrus species (Coleoptera, Geotrupidae) with phylogenetic implications(2025) Bubán, Réka Zsófia; Bőkényné Tóth, Renáta; Freytag, Csongor; Sramkó, Gábor; Barta, Zoltán; Nagy, Nikoletta AndreaTétel Szabadon hozzáférhető The updated genome of the Hungarian population of Aedes koreicus(2024) Nagy, Nikoletta Andrea; Tóth, Gábor Endre; Kurucz, Kornélia; Kemenesi, Gábor; Laczkó, LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető Viselkedési szindrómák kutatása nagyfejű csajkóknál (Lethrus apterus)(2014-05-05T07:18:42Z) Nagy, Nikoletta Andrea; Kosztolányi, András; Barta, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetSzakdolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon a nagyfejű csajkó viselkedésében fellelhetők-e ismételhető elemek, és ha igen, melyek azok.