Szerző szerinti böngészés "Papp, Kitti Mária"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A NEET-fiatalok oktatási és munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata az Észak-alföldi régióbanPapp, Kitti Mária; Mohácsi, Márta Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok oktatási és munkaerőpiaci helyzetét vizsgálom az Észak-alföldi régióban. A NEET-fiatalok magas aránya számos társadalmi kockázatot rejt magában, ezért a kérdéskört már a múlt évszázad második felétől vizsgálják a nyugati államok. Az Európai Unió létrejötte lehetővé tette, hogy a tagállamok adatai összehasonlíthatóvá váljanak, és egységes stratégiát dolgozhassanak ki a közösség tagjai. Dolgozatomban a hazai és nemzetközi tendenciákat vizsgálva azt kutattam, egyetemes szinten milyen okai lehetnek a NEET-té válásnak. Szakértőkkel készített félig-strukturált interjúimban pedig azt vizsgáltam, milyen hasonlóságokat és eltéréseket lehet tapasztalni Magyarországon, az Észak-alföldi régióban. Emellett nagy hangsúlyt fektettem arra is, hogy bemutassam azokat a programokat, projekteket és állami szintű beavatkozásokat, amelyek a NEET-fiatalok számának csökkentését, illetve oktatási és munkaerőpiaci helyzetük javítását célozza. A kutatásomba bevont interjúalanyok segítségével arra kerestem a választ, milyen hatékonyságúak és eredményességűek ezek a kezdeményezések, illetve milyen egyéb beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a NEET-létet előidéző jelenségek (iskolai lemorzsolódás, korai gyermekvállalás, szocializációs hátrányok, munkaerőpiaci diszfunkciók) csökkenjenek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők politikai szerepvállalása a mai MagyarországonPapp, Kitti Mária; Fényes, Zsuzsanna Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarHazánkban a nők politikai szerepvállalása a rendszerváltás után folyamatosan csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutat. Az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a női parlamenti képviselők aránya. A médiában újra és újra felmerül a kérdés, hogy szükség volna-e több nőre a politikában, hogy mi az oka a nők távol maradásának, és mi történne, ha valóban emelkedne a női képviselet aránya. Dolgozatunkban részben ezekre a kérdésekre kerestünk lehetséges válaszokat. Az elméleti áttekintésben a biológiai és a társadalmi nemek közti különbségeket vizsgáltuk, illetve a nők és férfiak iskolai eredményességét és munkaerőpiaci helyzetét hasonlítottuk össze. A magyar nők politikában elfoglalt szerepét történelmi szempontból és nemzetközi trendeket vizsgálva határoztuk meg. Bemutattuk, hogy milyen eltérések lehetnek a férfi és a női politikusok érték- és érdekorientációjában, és megnéztük, milyen lépéseket tesz az Európai Unió a nemi arányok kiegyenlítésére. Sorra vettük, miért nehezebb nőként politikai pályára kerülni és sikereket elérni, mint férfiként. Foglalkoztunk a politikai üvegplafonnal, a nőket érő szexizmussal, illetve a női kvótával. Interjús kutatásunkban pedig női polgármestereket és országgyűlési képviselőket kérdeztünk az életútjukról és a nemi szerepeikről, a politikai pályára lépésük motivációiról, az értékrendjükről, valamint a női kvótáról és a diszkriminációról. A korábbi és a saját kutatásunk összehasonlításával vontuk le végső következtetéseinket.