Szerző szerinti böngészés "Pecsenye, Katalin"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 42)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Maculinea alcon (Lepidoptera: Lycaenidae) peterakási preferenciájának vizsgálata az Aggteleki Nemzeti Parkban
    (2007) Árnyas, Ervin; Bereczki, Judit; Tóth, Andrea; Pecsenye, Katalin; Varga, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Aricia artaxerxes issekutzi populációk morfológiai vizsgálata szárnyjellegek alapján
    (2009-12-09T11:12:26Z) Gáspár-Aranyos, Júlia; Pecsenye, Katalin; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Dolgozatom célja az Aricia artaxerxes issekutzi 3 bükki (Nagymező, Kecskeláb-rét és Zsidó-rét) és 2 aggteleki karszti (Hacava és Teresztenye) populációjában a szárny morfometriai jellegeinek össszehasonlító elemzése volt. A vizsgálatok során 12 jelleget mértem le összesen 238 egyeden. Az adatok feldolgozása során hierarchikus variancia analízist, főkomponens analízist és diszkriminancia analízist alkalmaztam. Ezen felül Mahalanobis távolságokat számoltam és a távolság mátrix alapján fenogramot szerkesztettem. Összességében megállapítható, hogy a genetikailag is rendkívül variábilis Aricia artaxerxes issekutzi a fenotípus szintjén is jelentős mértékű variabilitást mutat. Hasonlóan a genetikai vizsgálatok eredményéhez, a fenotípusos variancia is a karszti populációkban mutatkozott magasabb szintűnek, mint a bükkiekben. A fenotípusos variancia legnagyobb hányada a populációkon belül, az egyedek között jelentkezik. A genetikai varianciához hasonlóan gyenge, de egyértelmű fenotípusos differenciálódást tapasztaltunk a két régió között.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) egy izolált populációjának vizsgálata
    Czomba, Cintia; Pecsenye, Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Munkám során a díszes tarkalepke (Euphydras maturna) Ömbölyi és Bátorligeti populációit vizsgáltam a 2005-ös és 2006-os évből. A díszes tarkalepke tipikusan r-stratégista rovar. Ezek alapján azt feltételeztem, hogy populációiban nagymértékű a genetikai sodródás (drift). Vagyis azt vártam, hogy azok a minták, amelyek egy populáció különböző generációiból (különböző évekből) származnak, jelentősen eltérőek lesznek majd. A hipotézis alátámasztása végett különböző statisztikai módszerekkel elemeztem, hogy az éves minták mutatnak-e morfológiai különbségeket a vizsgált populációkban, illetve azt is megvizsgáltam, hogy ezek a különbségek milyen jellegekben mutatkoznak.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A díszes tarkalepke [Euphydryas maturna (Linnaeus, 1758)] egy izolált populációjának vizsgálata
    Mucza, Orsolya; Pecsenye, Katalin; Juhász, Edit; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Munkám során az Euphydryas maturna mára már kipusztult sajóládi populációjának három éves mintájában vizsgáltam a fenotípusos változását. A Tisza ártéri erdeinek visszaszorulása miatt a faj habitatjai fragmentálódtak, és a sajóládi populáció izolálódott. A fentiek alapján feltételeztem, hogy a genetikai sodródás (drift) felerősödhetett az utóbbi évtizedekben ebben, a többitől elzárt tarkalepke populációban. Ennek a hipotézisnek az alátámasztása végett különböző statisztikai módszerekkel vizsgáltam, hogy a populációk mutatnak-e morfológiai különbségeket a három év mintáiban. Elemeztem továbbá a fluktuáló aszimmetria mértékét, és ennek a változását az évek során. A korábban végzett enzim polimorfizmus vizsgálatok eredményeit felhasználva összehasonlítottam a morfometriai változatosság szintjét és a fluktuáló aszimmetria mértékét az eltérő mértékben heterozigóta egyedek között.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A fenotípusos variancia vizsgálata Melitaea aurelia és Melitaea britomartis populációkban a szárnyjellegek alapján
    (2009-12-17T12:02:40Z) Csurka, László Ferenc; Pecsenye, Katalin; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A fenotípusos variancia vizsgálata Melitaea aurelia és Melitaea britomartis populációkban a szárnyjellegek alapján
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A fenotípusos, és a genetikai változatosság vizsgálata a lápi tarkalepke [Euphydryas aurinia (Rottenburg, 1775)] hazai populációiban
    Katona, Gergely; Pecsenye, Katalin; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A lápi tarkalepke hazai populációinak a morfometriai, genetikai, és fluktuáló asszimetriájának a vizsgálata.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fluktuáló aszimmetria és morfológiai variabilitás vizsgálata a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) két magyarországi populációjában
    (2011-04-27T13:01:30Z) Rácz, Rita; Pecsenye, Katalin; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Dolgozatom során két magyarországi Maculinea telius populáció két-két generációján végeztem morfometriai vizsgálatokat. Egyik célom a két populáció variabilitásának mértékének, szerkezetének összehasonlítása volt. Figyelembe véve, hogy az egyik populáció (Aggtelek) nagy, egy populációrendszer tagja (észak-magyarországi hegyvidék), a másik (Fülesd) pedig kisebb és elszigetelt, kíváncsi voltam, hogy ez milyen mértékben befolyásolja a két területen kapott varianciát. Mivel két-két generációból származtak a minták, arra is lehetőség nyílt, hogy az évek közötti különbségre is kiterjedjen a vizsgálat, melyből esetleg lehet következtetni az évek alatt zajló környezeti változásokra is. A másik vizsgálat a fluktuáló aszimmetriára irányult, melynek kimutatásához kétféle módon próbáltam eljutni. A vizsgálat során arra kerestem a választ, hogy a bizonytalan becslés mennyire helytálló, a pontos méréssel összevetve mennyire tükrözi a valóságot.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Genetikai és fenotípusos variancia vizsgálata a hazai Melitaea didyma populációkban
    (2012-11-21T08:00:47Z) Lengyel, Gabriella; Pecsenye, Katalin; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Genetikai és fenotípusos variancia mértéke és megoszlása, illetve a differenciálódás vizsgálata, az Aggteleki-karszt területén élő két Melitaea didyma populációban.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A genetikai variabilitás szerkezete a Maculinea alcon-fajcsoport (Lepidoptera: Lycaenidae) Kárpát-medencei populációiban
    Bereczki, Judit; Pecsenye, Katalin; Varga, Zoltán; Bereczki, Judit; Juhász-Nagy Pál doktori iskola
    Dolgozatom négy fő témakörének legfontosabb kérdései. (i) Van-e elkülönülés a különböző tápnövényeket használó populációk között, illetve van-e a differenciálódásnak földrajzi mintázata a Kárpát-medence nagy régióit tekintve? (ii) Elkülönülnek-e egymástól kisebb földrajzi léptékben az alcon- illetve a rebeli-típusú populációk, valamint milyen mértékű a genetikai differenciálódás a földrajzi alrégiók között? (iii) Milyen a differenciálódás térbeli és időbeli mintázata a különböző típusú tápnövényeket használó populációk esetében? (iv) Van-e különbség a genetikai variabilitás mértékében két eltérő méretű, de ugyanazt a tápnövényt használó populáció között? ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Maculinea alcon-fajcsoport populációiban mérsékelt szintű polimorfizmust tapasztaltam, amely alacsonyabbnak bizonyult más vizsgált boglárkalepke fajokhoz képest. 2. Az alcon- illetve a rebeli-típusú populációk között nem mutatkozott faji szintű elkülönülés egyik statisztikai analízis során sem. 3. A Maculinea alcon-fajcsoport populációiból származó minták nagymértékben elkülönülnek egymástól. A minták közötti teljes differenciálódás egyik része az adott populáció egymást követő generációi közötti, míg másik része a különböző populációk közötti különbségekből adódott. 4. Nem tudtam egyértelmű trendet kimutatni a Kárpát-medence nagy földrajzi régióinak a differenciálódását illetően. Ugyanakkor az észak-magyarországi régióban az alrégiók közötti differenciálódás egyértelműen kimutatható volt néhány esetben: a Szatmári-síki és a mátrai minták egyértelműen elkülönültek a másik három, egymással átfedésben levő szubrégió (Zempléni-hegység, Bükk hegység, Aggteleki-karszt) mintáitól. 5. A minták közötti teljes genetikai differenciálódás időbeli komponense jelentős mértékű volt mindkét vizsgált szubrégióban. Ez arra utal, hogy a M. alcon-populációk közötti differenciálódás hátterében elsősorban a specifikus életmenetből adódó sztochasztikus hatások állnak. 6. A lecsökkent méretű Bükk-fennsíki populáció variabilitása alacsonyabb szintű volt, mint a nagyobb egyedszámú és -sűrűségű, aktív természetvédelmi kezeléssel stabilizált tohonya-völgyié. Mindezek alapján megállapítható, hogy a M. alcon obligát mirmekofil életmódjából adódó erős sztochasztikus hatások mellett is kimutatható a kis populációkban fellépő drift hatás következménye. The most important questions concerning the four main parts of my theses: (i) Is there any clear differentiation between the populations of the Maculinea alcon species group using different initial food plant and host ant species? Is it possible to detect any geographic pattern in the differentiation among the populations of the Carpathian Basin? (ii) Can we reveal genetic differentiation between the alcon and rebeli type populations at a smaller geographic scale? Can we find any geographic pattern of genetic variation in Northern Hungary? (iii) What is the distribution between the spatial and temporal components of genetic differentiation in the populations using different initial food plant and host ant species? (iv) Can we detect any further effects of genetic drift on the genetic composition of a small population in addition to those attributable to the specific life cycle of Alcon Blues? NEW RESULTS AND CONCLUSIONS 1. Samples of the Maculinea alcon species group had an moderate level of polymorphism, which proved to be much lower than reported in other lycaenid butterfly species. 2. The genetic differentiation between the alcon and rebeli type populations was not clear in any statistical analysis. 3. In general, the samples of the Alcon Blue populations exhibited a high level of differentiation. This high differentiation was partly explained by the differences among the samples collected in consecutive generations of a population and partly by the variation among the populations. 4. There was a lack of evident geographic pattern in the differentiation among the large regions of the Carpathian Basin. In the Northern Hungarian region, however, a certain level of differentiation was observed among the subregions: the samples of Szatmári-lowlands and Mátra Mountains were clearly differentiated from the three other subregions (Zempléni Mts., Bükk Mts., and Aggtelek Karst). 5. The temporal component accounted for a sizeable amount of the total genetic differentiation in both subregions studied. This suggested that the high level of genetic differentiation observed in M. alcon populations was mostly due to stochastic events resulted from the specific life cycle of the species. 6. The level of enzyme polymorphism was clearly lower in the small and declining Bükk-plateau population than in the large and stable Tohonya-valley one, indicating that the general effect of genetic drift observed in small populations can be detected in addition to those resulting from the life cycle of the species.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Genetikai variabilitás vizsgálata az Aricia artaxerxes issekutzi (Lepidoptera: Lycaenidae) kárpát-medencei és balkáni populációiban
    (2013-05-10T09:30:29Z) Rácz, Rita; Pecsenye, Katalin; Bereczki, Judit; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A konzervációbiológia fontos feladata a veszélyben lévő fajok megőrzésére irányuló intézkedések pontos megtervezése és bevezetése. De ahhoz, hogy a beavatkozások eredményesek legyenek, elengedhetetlen az érintett populációk folyamatos vizsgálata, a populációkat ért hatások demográfiai és genetikai következményeinek nyomon követése. A bükki szerecsenboglárka (A. artaxerxes issekutzi) a Kárpát-medencében (Aggteleki-karszt és Bükk-hegység), a Déli-Kárpátokban és balkáni magashegységekben (Bulgária, Macedónia) előforduló faj, mely ezen területek meszes alapkőzetű, száraz-félszáraz, rövidfüvű gyepeit népesíti be. A vizsgálat során az Aricia artaxerxes issekutzi kárpát-medencei és macedóniai populációiból származó egyedek enzimpolimorfizmusának elemzését végeztem, valamint külcsoportként szalagos szerecsenboglárka (A. agestis) egyedeket használtam fel. A vizsgálatban összesen 17 populáció egyedei szerepeltek, mindegyik mintában 19 lokusz enzimpolimorfizmusát vizsgáltam. A vizsgált populációk meglehetősen polimorfnak bizonyultak, genetikai variabilitásuk mértéke meghaladja más vizsgált, Lycaenidae családba tartozó európai fajokét. Ugyanakkor a régiók között némi különbség volt tapasztalható variabilitásuk szintjében, legalacsonyabb mérőszámokkal a Bükk régió írható le. A genetikai variabilitás szerkezetének vizsgálata során több irányból is megerősítést nyert az a tény, hogy a régiók között a várt geográfiai elkülönülés helyett valamilyen más tényező által kialakított differenciálódási mintázat észlelhető: nagyobb fokú hasonlóságot mutattak az aggteleki-karszti és macedón, illetve a Bükkből és a Dél-Kárpátokból származó minták, mint az egymáshoz közel lévő magyarországi régiók. Ez visszavezethető a régiók ökológiai különbségeire, hiszen a karszti és macedón gyűjtőhelyek inkább szárazabb élőhelyek, ezzel szemben a bükki és dél-kárpáti élőhelyek magasabb éves csapadékmennyiséggel jellemezhetők. Ugyanakkor a Mantel-teszt eredményeiből arra következtethetünk, hogy a populációk genetikai összetétele jól megközelíthető a távolsággal arányos izoláció modelljével. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében megvizsgáltam, hogy a két csoport (Karszt csoport és Bükk csoport) lokuszai között található-e olyan, melyen a differenciálódás magas szintjét a genetikai sodródás önmagában nem magyarázza meg. A lokuszok neutrális voltának elemzése során kimutatható volt, hogy az alkalikus-foszfatáz (AcphB) és észteráz (Est) lokuszokon valószínűleg szelekció fejti ki hatását. Mivel a vizsgált populációk genetikai struktúrájában csak ezen enzimek kihagyásával láthatunk földrajzi mintázatot, ezért feltehető, hogy ennek a két lokusznak kiemelt szerepe van a régiócsoportok ökológiai differenciálódásában. Az eltérő környezeti hatásoknak kitett régiók populációinak helyi adaptációja révén növeli a régiók közötti különbségeket, mely az A. artaxerxes issekutzi populációk esetében is kimutatható volt.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A gyöngybagoly (Tyto alba Scop. 1769) mikroevolúcója Európában
    Mátics, Róbert; Pecsenye, Katalin; Hoffmann, Gyula; Biológiai tudományok doktori iskola
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A lápi tarkalepke [Euphydryas aurinia (Rottenburg,1775)] morfometriai variabilitásának vizsgálata
    (2013-05-03T11:11:25Z) Katona, Gergely; Pecsenye, Katalin; Bátori, Edit; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) szlovéniai, dunántúli és erdélyi populációinak a morfometriai vizsgálata