Szerző szerinti böngészés "Praszner, Anett"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban
    Praszner, Anett; Kardos, Sándor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakértői bizonyítás kétségtelenül fiatal jogintézménynek számít, jelentősége mégis elvitathatatlan a modern jogrendszerekben, és a világ fejlődési irányait tekintve borítékolható, hogy az idő előrehaladtával szerepe csak egyre jelentősebb lesz. A tudományos fejlődés és a társadalmi viszonyok bonyolultabbá válásának hatására a büntetőügyekben is egyre összetettebb kérdések merültek fel, amely miatt a tényállás valóságnak megfelelő rekonstruálása érdekében szükségessé vált a megfelelő szakismerettel rendelkező szakértők bevonása az eljárásba. Dolgozatomban a szakértőkre vonatkozó szabályozás rövid történeti előzményeit, a hatályos szabályozás legfontosabb rendelkezéseit, a szakvélemény bizonyítékként való értékelésének mentetét és az új Be. vonatkozó rendelkezéseit kívánom bemutatni. A dolgozat említést tesz a magánszakértő intézményéről is.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vállalatirányítási modellek a társasági jogban
    (2009-02-24T14:49:00Z) Praszner, Anett; Fézer, Tamás; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar
    A különböző cégek, vállalatok, társaságok a gazdasági élet mozgatórugóiként a kereskedelmi- társasági jog elsődleges alanyainak körébe tartoznak, hiszen lehetőséget biztosítanak az egyénileg nem vagy csak jelentős nehézségek árán elérhető gazdasági célok megvalósítására. A gazdasági társaságok teljesítő- és versenyképességét- sok egyéb tényező mellett- az irányítás mikéntje határozza meg. A felelős válllaltirányítási rendszerek országonkéntkülönböznek. A vállalatirányítással kapcsolatban két domináns felfogás érvényesül, a monista és a dualista struktúra. A kettő közötti eltérés a felügyelő bizottság szerepén alapul. Az egyszintű irányítás esetén nincs felügyelő bizottság, hanem egy testület látja el az ügyvezetés, valamint az ellenőrzés funkcióját. A FEB tehát beolvad az irányító testületbe. A kétszintű irányítás esetén a felügyelő bizottság egy elkülönült testület, az irányítási hatalommegosztás egyik eszköze. Az angolszász egységes rendszerben a legjelentősebb szerepe az igazgatóságnak van, mivel a tagok kevésbé kívánnak részt venni az irányításban. Egyes igazgatók kizárólag kontroll feladatokat látnak el, ők minden esetbena a board nagyobb részt teszik ki. A felügyelő bizottság felelősségét az határozza meg, hogy a vállalat vezetésében vagy az ellenőrzsében vesz részt. Ha részt vesz az ügyvezetésben, felelőssége az operatív menedzsmentével azonos, azonban, ha a funkciója az ügyvezetés ellenőrzése, akkor a felelőssége is csupán ebben a tekintetben állhat fenn. A 2006. évi Gt. bevezette az egyszintű irányítási rendszer alkalmazásának lehetőségét a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében. A board renszer alternaívája a dualista koncepció mellett mérföldkövet jelenthet a külföldi tőke leőtti piacnyiáts érdekében, habár valós lehetőségeket inkább a tőkeerős óriásavállalatok számára jelenthet. Dolgozatomban a vállalatirányítási struktúrák kialakulására, jellemzőire, előnyeire, hátrányaira, valamint a fontosabb esetekre kívánok rámutatni. Az egyes országok szabályozása mellett az Európai Unióban és Magyarországon érvényesülő szabályokat is bemuatom.