Szerző szerinti böngészés "Prekup, Dorina"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternatív vitarendezés a közjegyzői eljárások tükrébenPrekup, Dorina; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz alternatív vitarendezés (AVR) a formalizált, gyakran költséges és időigényes bírósági eljárás helyett kínál lehetőséget a felek számára arra, hogy a köztük lévő konfliktust viszonylag rövid idő alatt, költséghatékonyan, lehetőleg mindegyikük számára nyereséggel zárják le. Dolgozatom kiinduló hipotézise az, hogy az alternatív vitarendezés számos pozitívumot kínál a felek számára, az általa kínált módszerek alkalmazása pedig jelentősen növeli az eljárások hatékonyságát. A közjegyzői hivatásrend, mint klasszikus jogászi szakma hosszú múltra tekint vissza, a rendszerváltást követően visszaállításra került hazánkban a latin típusú polgári közjegyzőség intézménye, ahol a közjegyzői kinevezés szigorú szakmai követelményekhez kötött, a közjegyző hivatalos személynek minősül, aki az állam által ráruházott közhatalmi jogköröket gyakorolja. Az álláshelyek száma kötött, az eljárási díjak központilag szabályozottak. A közjegyzői működés két fő területe a közokirat-szerkesztés köre, valamint a közjegyzői hatáskörbe utalt nemperes eljárások lefolytatása. A rendszerváltás óta eltelt harminc évben a közjegyzőség jogintézménye rengeteg változáson ment keresztül, új eljárások kerültek közjegyzői hatáskörbe, a technikai fejlődésnek köszönhetően az eljárások lefolytatása is egyszerűbbé, gyorsabbá vált. A közjegyzői tevékenység során elkerülhetetlen az ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, mely szükségképpen magában hordozza a konfliktusok kialakulásának lehetőségét. Dolgozatomban kísérletet teszek annak bemutatására, hogy a közjegyző sok esetben, mint szükségképpeni mediátor jár el eljárásai során, feladata és kötelessége az, hogy elősegítse a felek közti kompromisszum kialakítását. Ehhez szükségesnek tartom mindenekelőtt a konfliktusok kialakulásának, természetének, feloldásának eseteit bemutatni, majd általánosságban írok az alternatív vitarendezés megjelenéséről és természetéről, valamint a klasszikus bírói jogérvényesítéshez való viszonyáról. Bemutatom az alternatív vitarendezési eljárások fő típusainak legfőbb jellemzőit, ezt követően pedig kitérek a közjegyzői hivatásrend kialakulásának történetére és ismertetem a közjegyzői jogállás legfontosabb jellemzőit. Megkísérlem bemutatni, hogy a közjegyzői tevékenység miért és mennyiben lehet alkalmas a bíróságok tehermentesítésére, hogyan tudja betölteni permegelőző funkcióját, illetve milyen alternatív vitarendezési módszerek kerülnek alkalmazásra a mindennapi közjegyzői tevékenység során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ingatlanpiac változásai, az ingatlanpiaci folyamatok, az ingatlan üzleti szempontú megítélésePrekup, Dorina; Valentényi-Szilágyi, Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarMagyarország Alaptörvényének értelmében a család a nemzet fennmaradásának alapja (L cikk (1) bekezdés). A családnak, mint a társadalom legfontosabb alapegységének védelme és támogatása, valamint a gyermekvállalási kedv ösztönzése céljából elengedhetetlen az, hogy az állam támogassa az otthonteremtést. Az ingatlan, illetve a lakás a háztartások életének fundamentuma, egy alapvető emberi jogot, a lakhatás jogának érvényesülését biztosítja, ám ezen felül közgazdaságtani értelemben vett termékként is definiálható, melynek allokációja a piacon történik.1 A lakáskérdés ezáltal tekinthető egyidejűleg létszükségletnek és befektetési kérdésnek is, a lakáshoz jutás tradicionálisan a magyar családok legfőbb célja, ezért a gazdaságpolitika kiemelt szegmensének tekinthető a lakáspolitika területe. Az állami lakásgazdálkodásnak ezért minden körülmények között kiemelt helyen kell kezelnie az életkezdő fiatalok lakáshoz jutásának kérdését, a bérlakáshelyzetet, valamint a lakásmobilitás problémáját.2 Dolgozatomban kísérletet teszek a komplex ingatlanpiaci folyamatok bemutatására, melyhez elengedhetetlen az, hogy a dolgozat első részében definiáljam azt, hogy mi az ingatlan. Ezt követően közgazdaságtani szempontból elemzem a piac, illetve az ingatlanpiac fogalmát, működésének mozgatórugóit. Fontosnak tartom vizsgálni azt is, hogy alapjogi szempontból mi indokolhatja azt, hogy az állam különféle eszközökkel beavatkozzon a szabad piac működésébe, ezért a lakhatáshoz való jog ismertetésére, elemzésére is kitérek. A dolgozat fő részében a rendszerváltás óta eltelt évtizedek ingatlanpiaci folyamatait vizsgálom, kitérve a különféle állami támogatásokra, igénybe vehető hitelkonstrukciókra, a 2008-as pénzügyi válságra, illetve az annak megoldására tett kísérletekre. A dolgozat záró fejezetében az ingatlant, mint befektetési lehetőséget vizsgálom, kitérve az üzleti célú ingatlanok ismertetésére, illetve a magánszemélyek ingatlanainak bérbeadására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy kitüntetett alapjog jövője - a gyülekezések előzetes megtiltásának problémája,különös tekintettel az új gyülekezési törvényrePrekup, Dorina; Balogh, Éva; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz Alkotmánybíróság (AB) szerint „a békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke". Egy olyan jogosultság, amely zavartalan gyakorlásának biztosítása különösen fontos egy demokratikus jogállamban, hiszen lehetővé teszi azt, hogy a lehető legnagyobb társadalmi legitimációval bíró döntés születhessen. A kisebbségben lévők ugyanis ezáltal tudják a leghatékonyabban kifejezésre juttatni álláspontjukat, kritikus véleményüket a közügyek kapcsán, valamint jelezni azt, hogy a társadalomban milyen feszültségek tapasztalhatóak. Ez pedig jelentősen hozzájárul a társadalmi egyensúly fenntartásához, hiszen minden egyén számára lehetőséget teremt a politikai akaratképzésben való részvételre. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a gyülekezési jog legszigorúbb korlátozásának számító előzetes tiltás kérdése hogyan alakult a régi törvényben, és ehhez képest mennyiben jelent változást az új Gytv. szabályanyaga. Mivel az előzetes tiltás esetében a gyülekezési szabadság gyakorlásának ellehetetlenítéséről beszélünk, ezért fontos, hogy erre minden esetben csak ultima ratio jelleggel kerüljön sor. Sarkalatos kérdés azonban, hogy ez az elvi megállapítás a gyakorlatban is érvényre jut-e hazánkban.