Szerző szerinti böngészés "Radics, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 103)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Fenntartható Energia-és Klímaakcióterv (Sustainable Energy and Climate Action Plan - SECAP) szerepe az önkormányzatok klíma-és energiastratégiai törekvéseibenBaracsi, Berta Kata; Radics, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomat a települések fejlesztésével kapcsolatban írtam. Témaként a települések klíma-és energiapolitikai céljainak előkészítését és megvalósítását elősegítő Fenntartható Energia-és Klímaakcióterv (a továbbiakban SECAP) mint stratégiai dokumentumok szerepéről írtam. Azért választottam ezt a témát, mert energiaipari szakértőként munkám során számos önkormányzattal állok kapcsolatban. Főként olyan önkormányzatokkal, akik észlelték és ideje korán reagáltak is azokra a külső piaci változásokra, melyeknél elsőszámú szempont, hogy az adott település adottságaira jellemző erőforrás valamint az önkormányzatnál elérhető képességek rendelkezésre állása és további fejlesztése elengedhetetlen az ezekre való reagálás, reziliencia kifejlesztése érdekében. Az erőforrások, kompetenciák összesítésére és az erre felvázolt projektek előkészítésére elengedhetetlen egy olyan stratégiai dokumentum létrehozása, mely mankóként tud szolgálni a település energia-és klímapolitikai célkitűzéseinek megvalósításához. A SECAP pontosan erre hivatott, hogy megfelelő metódus mentén végigvegye a településnél elérhető lehetőségeket és mozgósítani tudja a szükséges erőforrásokat, kompetenciákat. Az összeállított dokumentum által a települések képet kaphatnak arról, hogy az egyes, ehhez kapcsolódó stratégiai célok eléréséhez mire van szükségük, továbbá a SECAP lehetőséget is biztosíthat támogatási források igényléséhez is.Tétel Szabadon hozzáférhető A közúti áruszállításhoz kötődő szabályszegések területi aspektusai az észak-alföldi régióban(2024) Harman, Enikő Krisztina; Radics, Zsolt; Földtudományok Doktori Iskola; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékAz értekezés a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kormányhivatalainak Közlekedési Hatóságai (továbbiakban Megyei Közlekedési Hatóság) által az illetékességi területen végzett közúti és telephelyi ellenőrzéseket, illetve ezek során megállapított szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságok területi sajátosságait helyezi fókuszába. A kutatás két célcsoportra terjed ki: a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és külföldi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői (továbbiakban külföldi honosságúak), valamint magyar hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői, akik díj ellenében végzett árutovábbítást (fuvarozást) és/vagy sajátszámlás közúti áruszállítást, mint tevékenységet végeznek. A dolgozat szerkezete három fő részre tagolódik: az első rész a módszerek és az elméleti keret ismertetése, ezt követi a Megyei Közlekedési Hatóságok ellenőrzéseinek és azok eredményeinek vizsgálata, az utolsó részben pedig a kutatás eredményeinek bemutatására kerül sor. A tanulmányban négy kérdés az ellenőrzéseket befolyásoló adottságokra és hatásokra (határmenti fekvés, úthálózat, COVID-19 járvány, ellenőrzési stratégia) irányulnak, ezekből három külső, egy pedig belső tényező. Két kérdés pedig az ellenőrzés közigazgatási folyamatának logikáját követve először a főbb ellenőrzési pontokra fókuszál, végül pedig a honosságra és a szabályszegéstípusokra. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az Észak-Alföldi régióban a megyék földrajzi fekvései tükröződtek a Megyei Közlekedési Hatóságok külföldi honosságúakra vonatkozó ellenőrzések számaiban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megyétől elkülönülő jellegzetességeket mutat, mind az ellenőrzöttek honosságbeli összetételében és a közigazgatási bírságok számában és diverzifikációjában. A határmenti fekvésből is adódóan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a külföldi honosságok ellenőrzési számai a COVID-19 pandémia első évében nagy csökkenést mutattak. A két megye közötti visszaesés mértékét legfőbbképpen az ellenőrzési stratégiák határozták meg. Az ellenőrzések és a meghiányolások száma nem volt arányos a megyéken belüli közúthálózat hosszával és a főbb ellenőrzési pontok többsége az ipari területek közelében vannak. A feltárt, az áruszállítók és fuvarozók által elkövetett, közigazgatási bírsággal szankcionált szabályszegéstípusok elemzése rámutatott arra, hogy korreláció van a szabályszegéstípusok és a honossági klaszterek, valamint a klasztereken belüli honosságok között. Nem kizárólagosan csak az áruszállítók és fuvarozók, valamint az ellenőrzés közigazgatási folyamatában résztvevők számára tartalmaz információkat a disszertáció, hanem a gyakorlatorientált megközelítése miatt számos hasznosíthatósági eleme van a döntéshozók, jogalkotók és a közlekedéstervezők részére is. A tanulmány eredményei összekapcsolhatók a prediktív analitikával is, ezáltal növelve a bűnözésföldrajzi alkalmazhatóságát. A kutatás eredményeinek köszönhetően megállapítható, hogy a közlekedésföldrajz vizsgálati területe is tágabb értelmezést nyert.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata eltérő adottságú kistájakon(2018) Fazekas, István; Szabó, György; Patkós, Csaba; Radics, Zsolt; Csorba, Péter; Tóth, Tamás; Kovács, Enikő; Mester, Tamás; Szabó, LorándTétel Szabadon hozzáférhető A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Hajdú-Bihar megyei és Heves megyei településeken(2018) Szabó, György; Fazekas, István; Patkós, Csaba; Radics, Zsolt; Csorba, Péter; Tóth, Tamás; Kovács, Enikő; Mester, Tamás; Szabó, LorándTétel Korlátozottan hozzáférhető A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye esetében(2016) Kovács, Enikő; Patkós, Csaba; Tóth, Tamás; Radics, Zsolt; Ütőné Visi, JuditTétel Szabadon hozzáférhető A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye példáján(2020) Csorba, Péter; Tóth, Tamás; Szabó, György; Fazekas, István; Radics, Zsolt; Teperics, Károly; Revákné Markóczi, Ibolya; Mika, János; Patkós, Csaba; Kovács, Enikő; Ütőné Visi, Judit; Csákberényi Nagy, Miklósné Tóth Klára; Bartha, Jánosné Székely IlonaTétel Korlátozottan hozzáférhető A vármegyei önkormányzatok klímavédelmi intézkedései a 2014-2020 és a 2021-2027 uniós költségvetési időszak fejlesztési lehetőségeinek tükrében, egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei jó példa bemutatásávalSurmann, Antal; Radics, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetFoglalkozásból adódóan a településfejlesztés áll a mindennapjaim központjában. A településfejlesztéshez már évek óta elengedhetetlenül kapcsolódó terület a klímavédelem. A 2000-es évek elején inkább kapcsolódó jelleggel jelentek meg az energetikai kérdések. A 2014-es programozási időszaktól már célirányos fejlesztési lehetőségek jelentek meg a klímavédelem tárgykörében. Mint tudjuk, bármilyen fejlődés, fejlesztés megvalósítása jelentős anyagi befektetése árán valósítható meg, melynek forrásai biztosításához a helyi önkormányzatok ritkán rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal. Bár az önkormányzati klímavédelmi intézkedések végrehajtása – mint például háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fotovillamos rendszerek kiépítése, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítések – nemcsak a környezetünk állapotának javítását segítik, de a beruházó részére jelentős mértékű energetikai kiadási megtakarítást is eredményez, különböző támogatási konstrukciók nélkül a megvalósult fejlesztések jelentős része elmaradt volna. Ezért a dolgozatomban be kívánom mutatni azokat a támogatási lehetőségeket, melyeket az elmúlt és a jelenlegi programozási időszak alatt az Európai Unió finanszírozásával igénybe lehet/lehetett venni. Ezen túl bemutatom egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település, Parasznya község energetikai-fejlesztési pályázatát és annak megvalósulását, az elért eredményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adalékok a Beregszászi járás vidékfejlesztési szempontú vizsgálatáhozPólin, Lénárd; Radics, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA beregszászi járás vidékföldrajzi szempontból igazán sajátos jellemű térségnek tekinthető. Megvannak a sajátos adottságok, lehetőségek, melyek kiaknázása eddig sajnos nem volt célravezető. Fontos volt megvizsgálni, hogy milyen egyedi tulajdonságok mentén differenciálódnak ezek a sajátos területek, mivel kutatásom során a járásban található vidéki térségeket jómagam is különböző kategóriák mentén szeretném a jövőben majd besorolni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adalékok Berettyóújfalu vonzáskörzetének vizsgálatához(2010-05-11T13:46:07Z) Tóth, András; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetTársadalomföldrajz: vonzáskörzet vizsgálatok BerettyóújfalubanTétel Korlátozottan hozzáférhető Attitude differences between prominence and inhabitants concerning renewable energy issues in northeast Hungary(2018) Radics, Zsolt; Patkós, Csaba; Tóth, Tamás; Szabó, György; Fazekas, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Balassagyarmat vonzáskörzetének vizsgálata(2010-05-10T07:18:24Z) Hugyecz, Dorián; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetJelen szakdolgozatomat a 2009/2010-es tanévben írtam Balassagyarmat vonzáskörzetének vizsgálata címmel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Balmazújváros idegenforgalmi adottságai és fejlesztési lehetőségei(2013-12-09T10:20:11Z) Posta, Gábor; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomban Balmazújváros turisztikai értékelését és bemutatását végeztem el. Helyzetelemzés után, bemutattam a település turisztikai attrakciójait. Bővebben elemeztem Kamilla Gyógyfürdőt illetve a Thermal Hotel Balmazt is. Ezek után SWOT analízist készítettem , majd a kitörési pontokat és fejlesztési startégiákat jelöltem meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Békés megye intézményesülése(2013-05-08T13:28:11Z) Vlcskó, Bence; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetBékés megye intézményesülésének vizsgálata Anssi Paasi a régiók intézményesülése elmélete alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A békéscsabai kistérség intézményesülése(2011-05-17T15:26:02Z) Vlcskó, Bence; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetAnnsi Paasi, a régiók intézményesüléséről szóló elmélete alapján a békéscsabai kistérség vizsgálata. A dolgozat során az elméletben leírt 4 szempont szerint lett vizsgálva a kistérség.Tétel Szabadon hozzáférhető Bihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusai(2023) Czuczor, Krisztina; Radics, Zsolt; Kállai, Krisztina; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékJelen értekezés keretei között a romániai Bihar megye turizmusfejlesztésének területi jellegét vizsgáltam, egyrészt, mivel az idegenforgalmi területi adottságai – akár természeti, akár ember alkotta potenciálokra gondolunk – összetetten és egyedi módon vannak jelen, másrészt ezen tőkére alapozva, a turisztikai szektora akár húzó gazdasági ágazattá is kinőhetné magát a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve, a megfelelő területi stratégiai szemlélet és a hozzájuk kapcsolódó integrált beruházások mellett. Továbbá, a megye határmenti jellege és adottságai természetföldrajzilag is megteremtik az alapot a turizmus többdimenziós fejlesztéséhez, viszont a fejlesztési programok és politikák alkalmazása nem adta meg eddig a kellő lendületet a dinamikus felzárkózáshoz, mely az alapvető statisztikai idegenforgalmi mutatók esetén is szemmel látható. Mindezek tekintetében, Bihar megye területi turizmusfejlesztésének vizsgálatában első sorban a stratégiai célkitűzések irányainak keretét, illetve a tervezés különböző hierarchiai szintjeinek horizontális és vertikális összeegyeztethetőségét kiemeltem fontosnak tartom, mivel magyarázatként szolgálhat az előbbiekben felvetett problémák eredetére. Továbbá, a turisztikai potenciál területi lehatároltságát keretfeltételként szemlélem, melyre épül az ágazat kínálata, valamint a helyi turisztikai gazdasági szereplők köréből a szállás- és vendéglátó egységek szerkezeti jellemzőit szintén, melyek a területek desztinációként való értelmezését alapozzák meg. Mindezek a megye területrendszerének szerves részei, azonban a közszféra által biztosított általános infrastrukturális ellátottság függvényében működnek. Az uniós forrásokból finanszírozott pályázati rendszer kiemelt lehetőséget nyitott meg a köz-, a magán- és civil szféra számára, mely az előbbi adottságok és általános üzleti környezet biztosításának, fejlesztésének tekintetében nem elhanyagolható, illetve Bihar megye határon átnyúló együttműködéseinek turisztikai vonzata is jelentős. A kutatási kérdéseim megválaszolása, illetve céljaim elérése és a hipotézisek vizsgáltára való tekintettel a dolgozat szerkezetét is a felépített sémához igazítottam, mely összességében három fő részre, a módszerek és elméleti keret ismertetésére, a megye területi jellemzőire és turisztikai potenciáljának bemutatására, majd pedig a kutatási eredményekre osztható. A 2. fejezetben található kutatási módszerek és felhasznált adatforrások ismertetését követően a 3. fejezetben olyan alapvető elméleti kérdéseket tárgyaltam a térszerkezet és turizmusfejlesztés kapcsolatának tekintetében, mint a területrendszer és szintjei, valamint a sajátosságain alapuló területi politika keretei és területfejlesztési tevékenységek fő típusai. Majd a területiség szempontjait a turizmusfejlesztés szemszögéből is meghatároztam, kitérve Románia, benne Bihar megye sajátos jellemvonásaira és folyamataira egyaránt. A megye turizmusának területi kereteit a 4. fejezetben bontottam ki, első körben a természetföldrajzi adottságok mentén, mely jelentős részben megalapozza az idegenforgalom által hasznosítható potenciálok körét, mint vonzerő. Tovább, a demográfiai jellemzők mentén az etnikai és vallási felekezeti hovatartozást tárgyaltam, mivel olyan társadalmi tulajdonságok, melyek a települések arculatának alakító tényezői és a kulturális értékek kialakulásának meghatározó összetevői. Ezeket követően a megye turizmusának erőforrásait értékeltem területi vonatkozásaival, valamint ágazati megközelítésben beágyaztam azt a nemzetközi, illetve romániai idegenforgalom működési környezetébe. Az 5. fejezetben tárgyalt kutatási eredményeim négy fő területre ágaztak. Elsőként a megyére vonatkozó nemzeti, regionális és megyei, illetve lokális stratégiai és területi tervezés kereteit ismertettem és elemeztem, azok célrendszerének kompatibilitását tartalomelemzés segítségével vizsgáltam, vertikális és horizontális szempontból a 2007-2013 és 2014-2020-as programozási időszakok keretén belül. A turizmusfejlesztésre irányuló prioritásokat közvetlen és közvetett kategóriákba soroltam, azok irányultságának megfelelően, melyet a módszertanban részletesen lehatároltam. Második eredményként Bihar megye turisztikai szempontú lehatárolásának lehetőségeit tártam fel, három fő elv mentén, a NUTS LAU szintjének megfelelő lehatárolásban, melyekből az első a nemzeti területrendezési stratégiában kiemelt magas és nagyon magas természeti és/vagy ember alkotta erőforrással rendelkező önkormányzatok köre, a második a négy fő folyó vízgyűjtőrendszere menti lehatárolás, valamint a komplex szempontok szerint értékelt, négy fő potenciális desztináció típus elve mentén kialakított önkormányzati besorolás. Harmadik eredményként jelenítettem meg megye elsődleges szuprastruktúrájának szerkezeti feltárását 2005-2020 közötti időszakra, mely a szálláshely- és vendéglátó egységek, általam kialakított, céges adatbázisának vizsgálatán alapult, kitérve a területi koncentrációjukra, nemcsak az egységek előfordulása, de árbevétele és átlag éves alkalmazotti létszám tekintetében is, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus kontextusában, melyeket a harmadik desztináció lehatárolási elvem kereteiben is értelmeztem, illetve LAU szintű területi bontásban. Ezt követően megyei szinten a Hoover-index módszerének segítségével a területi koncentráció szintjét és a cégek hatékonyságát vizsgáltam, szintén 2005-2020-as időtávban, melyet az említett két meghatározó válsághelyzet keretén belül is értelmeztem. Végül, a két fő operatív program, a 2007-2013 és 2014-2020 között megvalósuló Interreg IV és V, illetve Regionális Operatív Program célrendszereit tárgyaltam a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztésre irányuló prioritások kiemelése által, majd ezek mentén finanszírozott projektek területi elemzését végeztem LAU szinten, a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztési projektek száma, támogatási összege és fajlagos támogatás tekintetében az önkormányzatok lakosságára bontva. Ezek által a két program által vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatok területi megoszlását össze tudtam egyeztetni.Tétel Szabadon hozzáférhető Characteristics of the Spatial Location of Sports Facilities in the Northern Great Plain Region of Hungary(2022) Kozma, Gábor; Teperics, Károly; Czimre, Klára; Radics, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető A civil szervezetek és a településfejlesztés(2011-05-13T06:40:20Z) Fekete, Zsuzsa; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA diplomamunkámban egy választott társadalmi szervezet alapján mutatom be a településfejlesztés lehetőségeit, problémát.Tétel Szabadon hozzáférhető Climate and Energy Governance Perspectives from a Municipal Point of View in Hungary(2019) Patkós, Csaba; Radics, Zsolt; Tóth, József Barnabás; Kovács, Enikő; Csorba, Péter; Fazekas, István; Szabó, György; Tóth, TamásTétel Korlátozottan hozzáférhető Csenger vonzáskörzetének komplex vizsgálataNagy, József; Radics, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetKutatásom Csenger vonzáskörzetének vizsgálatával foglalkozik. Elemzésem célja az, hogy Csenger négy ágazatra - kiskereskedelem, foglalkoztatás, egészségügy és oktatás - vonatkozó komplex vonzáskörzetét feltárjam, és bemutassam az elmúlt években lezajlott változásokat, valamint ezek magyarázatára is sor kerül. A vizsgálat legfontosabb következtetései a következők. Az ágazati vonzáskörzetek vizsgálatakor megfigyelhető volt, hogy ágazatonként eltérő tendenciák érvényesültek, amelynek hátterében társadalmi és gazdasági folyamatok álltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csongrád megye falusi turizmusa és fejlesztésének lehetőségei(2010-05-18T11:44:13Z) Judik, Nikolett; Radics, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA diplomamunkám elsődleges célja feltárni Csongrád megye községein belül a vonzerőket, helyi sajátosságokat illetve a falusi turizmus helyzetét.