Az értekezés a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kormányhivatalainak Közlekedési Hatóságai (továbbiakban Megyei Közlekedési Hatóság) által az illetékességi területen végzett közúti és telephelyi ellenőrzéseket, illetve ezek során megállapított szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságok területi sajátosságait helyezi fókuszába.

A kutatás két célcsoportra terjed ki: a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és külföldi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői (továbbiakban külföldi honosságúak), valamint magyar hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői, akik díj ellenében végzett árutovábbítást (fuvarozást) és/vagy sajátszámlás közúti áruszállítást, mint tevékenységet végeznek. A dolgozat szerkezete három fő részre tagolódik: az első rész a módszerek és az elméleti keret ismertetése, ezt követi a Megyei Közlekedési Hatóságok ellenőrzéseinek és azok eredményeinek vizsgálata, az utolsó részben pedig a kutatás eredményeinek bemutatására kerül sor.

A tanulmányban négy kérdés az ellenőrzéseket befolyásoló adottságokra és hatásokra (határmenti fekvés, úthálózat, COVID-19 járvány, ellenőrzési stratégia) irányulnak, ezekből három külső, egy pedig belső tényező. Két kérdés pedig az ellenőrzés közigazgatási folyamatának logikáját követve először a főbb ellenőrzési pontokra fókuszál, végül pedig a honosságra és a szabályszegéstípusokra. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az Észak-Alföldi régióban a megyék földrajzi fekvései tükröződtek a Megyei Közlekedési Hatóságok külföldi honosságúakra vonatkozó ellenőrzések számaiban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megyétől elkülönülő jellegzetességeket mutat, mind az ellenőrzöttek honosságbeli összetételében és a közigazgatási bírságok számában és diverzifikációjában. A határmenti fekvésből is adódóan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a külföldi honosságok ellenőrzési számai a COVID-19 pandémia első évében nagy csökkenést mutattak. A két megye közötti visszaesés mértékét legfőbbképpen az ellenőrzési stratégiák határozták meg. Az ellenőrzések és a meghiányolások száma nem volt arányos a megyéken belüli közúthálózat hosszával és a főbb ellenőrzési pontok többsége az ipari területek közelében vannak. A feltárt, az áruszállítók és fuvarozók által elkövetett, közigazgatási bírsággal szankcionált szabályszegéstípusok elemzése rámutatott arra, hogy korreláció van a szabályszegéstípusok és a honossági klaszterek, valamint a klasztereken belüli honosságok között.

Nem kizárólagosan csak az áruszállítók és fuvarozók, valamint az ellenőrzés közigazgatási folyamatában résztvevők számára tartalmaz információkat a disszertáció, hanem a gyakorlatorientált megközelítése miatt számos hasznosíthatósági eleme van a döntéshozók, jogalkotók és a közlekedéstervezők részére is. A tanulmány eredményei összekapcsolhatók a prediktív analitikával is, ezáltal növelve a bűnözésföldrajzi alkalmazhatóságát. A kutatás eredményeinek köszönhetően megállapítható, hogy a közlekedésföldrajz vizsgálati területe is tágabb értelmezést nyert.

The thesis examines the road and site inspections carried out by the Government Offices of Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties (from now on referred to as the County Transport Authority) in their area of jurisdiction, as well as the regional specifics of the administrative fines imposed due to the infractions established during these inspections. Road and site inspections cover two target groups, operators of vehicles with foreign official markings and drivers with foreign residence (hereafter referred to as foreigners), operators of vehicles with Hungarian official markings and motor vehicle drivers residing in Hungary, who perform freight forwarding (carriage) and/or self-accounted road freight as an activity. The structure of the thesis is divided into three main parts: the first part describes the methods and the theoretical framework, this is followed by the inspection of the County Transport Authorities and their results, and the last part presents the results of the research. During the processing of the topic, the examined problems can be grouped around six questions. The four questions are about the features and effects that influence inspections (border location, road network, COVID-19 epidemic, inspection strategy). Of these, three are external, and one is internal. The two questions, following the logic of the administrative process of the inspection, focus first on the primary inspection points and finally on nationality and types of violations. The study proved that, in the Northern Great Plains region, the geographical location of the counties was reflected in the number of foreign vehicle inspections by the County Transport Authorities and Szabolcs-Szatmár-Bereg county shows different characteristics from Hajdú-Bihar county. The specific pattern of Szabolcs-Szatmár-Bereg County stands out in the composition of those inspected and those sanctioned with administrative fines. Due to the border location, the inspection numbers of foreign vehicles in Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties showed a large decrease in the first year of the COVID-19 pandemic. The inspection strategies mainly determined the extent of the decline between the two counties. The number of inspections and deficiencies varied according to the length of the road network within the counties and the most of main inspection points can be identified near industrial areas. The analysis of the revealed types of infractions committed by goods suppliers and carriers and sanctioned with administrative fines showed a correlation between the types of infractions and the nationality clusters and the nationalities within the clusters.

The thesis contains information not only for goods suppliers and carriers but also for those involved in the public administration process of inspection. Because of its practice-oriented approach, it also has many beneficial elements for decision-makers, legislators, and transport planners. The results of the study can also be connected with predictive analytics, thereby increasing the applicability of crime geography. Thanks to the results of the research, it can be stated that the field of study of transport geography has also gained a broader interpretation.