Szerző szerinti böngészés "Sík, Domonkos"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A szakkollégiumok finanszírozási stratégiái és civil jellege közötti összefüggések(2008) Fazekas, Mihály; Sík, DomonkosTétel Korlátozottan hozzáférhető Fájlcserélők - A feltöltés és ami mögötte áll(2012-06-01T05:03:21Z) Pallai, Ferenc; Sík, Domonkos; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA jelenkor építőköve az információ állítólag szabaddá akar lenni – azonban a fájlcserélő hálózatokkal kapcsolatos tudás viszonylag hiányos. A dolgozat a legismertebb magyar fájlmegosztó oldalon működő feltöltők egyes jellemzőit igyekszik felderíteni – elsősorban motivációik természetét, társas vonásaik, egymás közötti kapcsolataik és identitásaik mibenlétét. Lévén a dolgozat hangsúlyozottan felderítő jellegű, célja egy vázlatos kép alkotása és további kérdések megfogalmazása. A kutatás a feltöltők motivációi mögött érték és érdekracionális szempontok létére enged következtetni, ugyanakkor online létezésük sokszínűségét is keretbe foglalja. Empirikus anyagát tizenhat, a feltöltőkkel online formában készült interjú adta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Internet és identitás(2011-05-05T05:29:29Z) Berki, Tímea Zsuzsanna; Sík, Domonkos; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy a virtuális tér keretei között lévő webnaplók tulajdonságai, mennyire térnek el a blogok készítőjének identitásától. E mellett a blogok írásának okára helyezek még hangsúlyt, illetve ebben a közegben lehetségesen létrejövő csoportok kulturális mintáinak elsajátításáról. Ezt kvalitatív módszerek segítségével, vagyis interjúkkal végeztem. Négy interjú segítségével vizsgálom meg ezt a kérdést, illetve blogok elemzése folyamán világítok rá a különbségekre és hasonlóságokra. Az interjúk három részt tartalmaznak. Az első blokkban az alacsony családi háttere és átlagos napja kap helyet, majd a kapcsolati hálója és internetes szokásai, végül érdeklődési köre jelenik meg. Ezek elemzését követően elméletek segítségével elemzem a beszélgetéseket és a blogokat. Ezek után, összehasonlítom a személyes beszélgetések során kiderült alanyok tulajdonságait, illetve a blogok vizsgálata alapján kirajzolódott én-képét. Majd megállapítom, hogy hipotézisem nem igazolódott be, de mellékhipotéziseim igen, illetve új hipotézisek is felmerülnek. Alapvetően három alanyomnak az identitása nem változik, egynek igen. Másik elméletem az új környezetbe való integrálódás alapján került dolgozatomba, ami ugyancsak nem igazolódik, hiszen új közösségek nem alakultak ki, csupán a hétköznap életük néhány helyzete idegen számukra. A végén megállapítottam kutatásom alapján, hogy az internetes webnaplók nem mutatnak változást a valós identitással kapcsolatban, vagy ha igen, akkor csak csekély százalékban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az internethasználat hatása a társas kapcsoaltokra(2011-05-09T05:22:51Z) Mosolygó, Réka; Sík, Domonkos; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az internet túlzott használatának hatását vizsgálom a társas kapcsolatok szemszögéből. A 21.sz. információs társadalmában a technikai újítások megkönnyítik mindennapjainkat, azonban számolni kell a veszélyekkel, pl. az internetfüggőséggel, melyet mára a mentális rendellenességek közé sorolnak. Azt vizsgálom, hogy a problémás internet-felhasználás hogyan hat az egyének kapcsolati tőkéjére, és mennyivel különbözik a „normál” felhasználókétól. Az internet elméleti és gyakorlati hatásának különbségére szeretnék rámutatni: elméletben korlátlan lehetőséget kapunk a kapcsolattartásra a tér és az idő adta akadály megszűnésével. Kérdés, hogy a gyakorlatban is ez valósul e meg, vagy sokkal inkább az elidegenedés lesz következménye a közvetett kommunikációnak. Hipotézisemként azt állítom, hogy azoknak, akik az átlagnál többet használják a számítógépet, sokkal felszínesebbek a kapcsolataik, hisz időhiányában leépülnek, valamint azt, hogy az online kommunikáció sokkal inkább elidegeníti a viszonyokat. Kutatásom interjúk elemzése alapján történik. A mintavétel során probléma volt, hogy kit tartunk függőnek, végül az került be a mintába, akit környezete annak tartott. Az alanyok debreceni egyetemisták voltak, „függők” és „nem függők.”. A kutatásom alapján: nem lehet alapvető különbséget tenni a két csoport között e tekintetben - ugyanúgy rendelkeznek azonos értékű kapcsolati tőkével. A függők sem panaszkodtak magányra. Nekik is vannak mélyebb és felszínesebb kapcsolataik. Megállapítható, hogy azok, akik többet használják a gépet általában zárkózottabbak és pont ezért felel meg nekik ez a fajta kapcsolattartás. Az interneten ugyanúgy lehet kapcsolatokat teremteni, és közösségekben lenni, ha nem is fizikálisan, ahogy a valóéletben. A kapcsolatok nem épülnek le, ez csupán egy újfajta kommunikációs lehetőséget nyújt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Megítélés és elítélés(2011-05-12T09:12:59Z) Kiss, Éva Beáta; Sík, Domonkos; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a társadalmi megítéléssel és elítéléssel foglalkozom, a deviáns emberek morális felelősségre vonásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önkéntesség és fiatalok a Debreceni Egyetemen(2012-05-29T06:22:07Z) Szeder, Dóra Valéria; Sík, Domonkos; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat témája az önkéntesség, ennek keretében a Debreceni Egyetem hallgatóinak szűkebb csoportjait vizsgáltuk. Célunk az volt, hogy átfogó képet kapjunk az önkéntességről alkotott véleményükről és motivációjukról. A kutatás során fókuszcsoportokat készítettünk hitgyülekezetes, szociális munka szakos, „más szakos” és nem önkéntes hallgatókkal. Azt feltételeztük, hogy a vallásos (hitgyülekezetes) hallgatókra a hagyományos/régi típusú önkéntesség, a nem vallásos hallgatókra pedig az új típusú önkéntesség jellemző. Továbbá, hogy a szociális munkás hallgatók inkább új típusú önkéntesek, altruista beállítottsággal, a nem önkéntes hallgatók pedig az információ hiány miatt nem önkénteskednek. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a vallásos hallgatókat vegyes típusú önkéntesség jellemzi, a szociális munkások pedig hosszú távú befektetésként tekintenek az önkéntességre. Továbbá arra a következtetésre jutottunk, hogy a hallgatók körében azért alacsony az önkéntesek aránya, mert nem megfelelő az információ áramlás az egyetemen, vannak akikre nem jellemző a személyes motiváltság és az önkéntességet alacsony presztízsű tevékenységnek tartják. Az információ áramlás megfelelő működése hozzájárulhatna ahhoz, hogy az önkéntesség előnyeivel és hasznaival még többen élhessenek, és annak presztízse is növekedjen.