Szerző szerinti böngészés "Simon, Szabina"
Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Akác (Robinia pseudoacacia) avar lebontási ütemének vizsgálata agrárerdőbenSimon, Brigitta; Harta, István; Simon, Szabina; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóFontos a természetben történő tápanyag-ciklusok megértése, melynek szerves részét képezi a szárazföldön történő avarlebontás is. Az avarlebontáshoz kapcsolódó kutatások fontos infromációkat nyújthatnak az erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára. Kutatásunkban célul tűztük ki egy mezőgazdasági tartamkísérletként funkcionáló, majd akácossal (Robinia pseudoacacia) betelepített erdőben történő avarlebontás sebességének meghatározását. A területen két különböző mészadagolást végeztek az erdősítést megelőzően: (1) nem történt meszezés; (2) 1,5 t ha-1 CaCO3 került kiszórásra. A vizsgálat során avarzsákos módszerrel állapítottuk meg az avarlebontás ütemét az összesen 491 napon át tartó kísérletben. A vizsgálati időszak végén 4,8 és 5,3 g avarfogyást állapítottunk meg a korábban kezeletlen, illetve meszezett területeken. Eredményeink azt mutatták, hogy az erdősítés előtti mészkijuttatás nem befolyásolta szignifikánsan az akác avar lebontási dinamikáját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Decomposition dynamics of aquatic macrophytes in the area of Lake Balaton and Kis-Balaton WetlandSimon, Szabina; Simon, Brigitta; Anda, Angéla; Kucserka, Tamás; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóDecomposition of aquatic macrophytes in water influences metabolic processes, so its investigation has a major priority. In an experiment at Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland between 22 September 2017 to and 17 November 2017, the decomposition rates of Myriophyllum spitatum and Ceratophyllum demersum were investigated with the commonly used litter bag technique in water. We used two mesh size of litter bags (large - ø = 3 mm and small - ø = 900 μm). The aquatic macrophytes were classified to the fast decomposition category in Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Decomposition dynamics of Phragmites australis leaves, stalks and rhizomes in the area of Lake Balaton and Kis-Balaton WetlandSimon, Brigitta; Simon, Szabina; Kucserka, Tamás; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóThe decomposition of plant litter is an important mechanism in regard to energy and nutrient dynamics of ecosystems. The decomposition dynamics of three plant parts of Phragmites australis (leaves, stalks and rhizomes) and the changes of total nitrogen and phosphorous concentrations were examined in Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland for 230 days. The commonly applied litter bag technique was used, with two mesh sizes (litter bag mesh sizes ø = 3 mm; and plankton net bag mesh sizes ø = 900 μm). Leaf litter mass loss generally did not differ between the two mesh sizes and the study sites. The highest decomposition rates were observed at rhizomes (k=0.0051) and the slowest at stalks (k=0.0004). At the end of the investigation period, the remaining nutrient concentration was different in the three plant parts of P. australis. Nitrogen and phosphorous at the stalks in Lake Balaton was higher compared to the initial concentration. In the case of the leaves and rhizomes a decrease was observed.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Decomposition dynamics of willow and poplar leaf litter in the area of Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland SystemSimon, Brigitta; Simon, Szabina; Kucserka, Tamás; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóDecomposition of plant litter in water influences metabolic processes, so its investigation has a major priority. In Hungary at the banks of lakes and rivers, Salix and Populus trees are the most common species, which contribute to the growth of nutrient load in the water. In an experiment at Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland System between 16 November 2017 to and 3 June 2018, the decomposition rates of willow (Salix sp.) and poplar (Populus sp.) leaves were investigated with the commonly used litterbag technique in water. Total nitrogen and phosphorus content of biomass samples were measured at the beginning and end of the experiment. The decomposition rates were classified to the medium decomposition category in the large mesh size for willow and the leaves in the Lake Balaton, while other devices have slow decomposition rates. In the area of Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland System a significant decrease of total phosphorus content was determined in plant samples. But the total nitrogen content increased at both sample sites in both plant species. The publication is supported by the EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 project. The project is co-financed by the European Union and the European Social Fund.Tétel Szabadon hozzáférhető Examination of nutrient leaching dynamics of Solidago virgaurea in Hévíz Lake and Hévíz canal(2021-06-01) Simon, Szabina; Simon, Brigitta; Anda, AngélaThe different nitrogen and phosphorus elements are prime constituents of the ecosystem and can exert a major effect on aquatic species and the overall ecological cycle. During our investigation we examined the nutrient leaching dynamics in decomposing leaf litter (stem and leaf blades) of Solidago virgaurea. We chose four different sampling sites during the winter period with different water temperatures in the Hévíz Lake and Hévíz canal. The bottles containing the plant material and water were incubated at natural temperatures and the fluid was removed at particular times. Water parameters such as pH level, conductivity, nutrients (ammonium and phosphates) were measured. In the case of Solidago leaf, we obtained higher values for all parameters compared to the stem ones.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Examination of nutrient leaching dynamics of Solidago virgaurea in Hévíz Lake and Hévíz canalSimon, Szabina; Simon, Brigitta; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóThe different nitrogen and phosphorus elements are prime constituents of the ecosystem and can exert a major effect on aquatic species and the overall ecological cycle. During our investigation we examined the nutrient leaching dynamics in decomposing leaf litter (stem and leaf blades) of Solidago virgaurea. We chose four different sampling sites during the winter period with different water temperatures in the Hévíz Lake and Hévíz canal. The bottles containing the plant material and water were incubated at natural temperatures and the fluid was removed at particular times. Water parameters such as pH level, conductivity, nutrients (ammonium and phosphates) were measured. In the case of Solidago leaf, we obtained higher values for all parameters compared to the stem ones.Tétel Szabadon hozzáférhető Examination of the decomposition of willow (Salix sp.), poplar (Populus sp.), reed (Phragmites australis) and mixed leaf litter with litterbag technique(2023-06-05) Tóth, Ariel; Simon, Szabina; Simon-Gáspár, BrigittaLeaf litter decomposition is one of the main ecological material cycle processes in waterfront areas. In this microcosm experiment, the rate of decomposition of the most frequently occurring dominant waterside plants were examined in the summer months of 2022 in a class “A” evaporation pan, using litterbag technique. The study provides information about the decomposition dynamics of willow (Salix sp.), poplar (Populus sp.), reed (Phragmites australis) and different leaf litter mixture combinations. Dry mass, exponential decay coefficient and the chemical parameters of the water (pH, conductivity, NH 4 + , PO 4 3- , SO 4 2- ) were determined during the 84 days long experimental period. The weight loss curves showed negative exponential pattern in every case. On average, the different samples lost ~ 57% of their initial dry mass during the experimental period. The largest mass loss was measured in case of poplar (67.2%), while reed leaves had the smallest mass loss (47.25%). Based on the results, it cannot be proven, that mixed leaf litter accelerates the rate of decomposition.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fűz és nyár avar lebontási ütemének vizsgálata a Balaton Keszthelyi-öbölbenSimon, Szabina; Simon, Brigitta; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz avarlebontás egy központi folyamat, mely hatással van az ökoszisztéma egészére, így vizsgálata kiemelkedő fontosságú. Magyarországon a tavak és folyók partján a leggyakoribb fás szárú fajok a fűz (Salix sp.) és a nyár (Populus sp.), amelyek az őszi avarhullást követően a víztestbe kerülve hozzájárulnak a víztest tápanyagterhelésének növekedéséhez. A Balaton Keszthelyi-öblében 2019. december 9. és 2020. március 16. között egy terepi kísérletet állítottunk be a fűz és nyár avar bomlási dinamikájának tanulmányozásához a szakirodalomban széles körben alkalmazott avarzsákos módszerrel. A területen az eddigi kutatásokhoz képest eltérő eredményt kaptunk, a fűz és a nyár avar tekintetében egyaránt közepes bomlási kategóriát állapítottunk meg a kísérleti időszakunk alatt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hínár lebontási ütemének vizsgálata a Balaton területénSimon, Szabina; Simon, Brigitta; Kucserka, Tamás; BSc, MSc hallgató; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóEvaporation is measured in practice with class „A” pans with tap water. The tap water composition differs from the natural water bodies. We wanted to make the water of our pans more like waterbirds to live water. We chose the seaweed because there was little research in this area and there are many seaweeds in the Keszthely basin. Data from our measurements were processed using Microsoft Excellel. Evaporation differences in each pan were compared to a two-sample t-test. We also monitored the development of the simplified water balance for the examined period. To count the mass change of installed plant material, the weight of seaweed was measured at the beginning and at the close of the experiment.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nád (Phragmites australis L.) különböző szerveinek lebontási üteme a Balaton Keszthelyi-öbölbenSimon, Brigitta; Simon, Szabina; Kucserka, Tamás; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban legalább jó ökológiai állapotba kell hozni és fenntarthatóvá kell tenni minden olyan felszíni vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges. A mesterséges tápanyag-forrásokon kívül az élő vizeket belső terhelés is éri. Kutatásunkban célul tűztük ki a nád (Phragmites australis L.) különböző növényi részeinek (avas nád levél, szár, rizóma) lebontási ütemének vizsgálatát avarzsákos módszerrel (két lyukbőségű eszköz felhasználásával: Ø=3 mm és Ø=900 μm), illetve a lebontás kezdeti szakaszára jellemző kioldódás vizsgálatát perkollációs kísérlettel. A különböző növényi szervek lebontási ütemének vizsgálata során megállapítottuk, hogy a nád szár tömegvesztése a leglassabb, míg a nád rizómáé a leggyorsabb. Az 513 napig tartó kísérletben a nagy lyukbőségű eszközökben a nád levél eredeti tömegének 66%-át, a rizóma 68%-át, míg a nád szár csupán 40%-át veszítette el. A 158 napos kioldódás vizsgálatnál a különböző növényi részekből származó, s vízben mérhető összes nitrogén és foszfor eltérő mennyiségű volt, de a kioldódás üteme hasonlóan alakult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nád lebontásának vizsgálata a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkébenSimon, Brigitta; Simon, Szabina; Kucserka, Tamás; Anda, Angéla; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA nádasok nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához, emellett ősszel, az avarhullás idején jelentős mennyiségű szerves anyagot juttatnak vissza a víztestekbe. Vizsgálatunkban a nád (Phragmites australis L.) 3 különböző növényi részének, a nád levélnek, rizómának és szárnak lebontási ütemét vizsgáltuk avarzsákos módszerrel. Két eltérő lyukátmérőjű avarzsákot alkalmaztunk (nagy Ø = 3 mm és kis Ø = 900 μm), így az avarlebontás az aprító szervezetek jelenléte és a kisodródás jelensége nélkül is figyelemmel tudtuk kísérni (kontroll). A vizsgálati időszak 2017 novemberétől és 2019 áprilisáig tartott. A kísérletet a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében állítottuk be egy-egy természetes nádas folt közelében. A növényi anyagot a mintaterületről gyűjtöttük a kihelyezést megelőző 2-3 hétben. Mindkét vizsgálati területen az avarzsákokat 1 méter vízmélységben helyeztük el a víz-üledékfelszín határán. A víztestekbe kihelyezett növényi anyagokból mintavételenként 3-3 párhuzamos mintát vettünk, majd a száraz tömegüket visszamérve meghatároztuk az avarfogyás mértékét, a „k” bomlási együtthatókat, illetve a felezési időket is. A mintavételekkel egyidőben vízmintát is vettünk mindkét vizsgálati helyszínen és meghatároztuk a víz pH-ját, vezetőképességét, PO4-, NH4+, NO3-, SO4 2-, Cl- koncentrációját. Eredményeink azt mutatták, hogy a leggyorsabban a nád rizóma fogyott, illetve a nád levél gyorsabban bomlott a nád szárhoz viszonyítva. A nád levél és szár mindkét lyukbőségű zsákban és mindkét vizsgálati helyszínen a lassú kategóriába esett. A nád rizómát a nagy szembőségű eszköznél a közepes, míg a kis szembőségűnél lassú lebontási kategóriába soroltuk. A vízminőség esetében a Kis-Balatonon alacsonyabb pH-t és vezetőképességet és magasabb PO4 3- koncentrációt detektáltunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Water quality investigations in Keszthely-Bay of Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland, HungaryNémeth, Gábor; Simon, Brigitta; Simon, Szabina; Anda, Angéla; Kucserka, Tamás; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóQuality of waters depends on several factors, including the amount of nutrients, toxic materials, different physical and chemical reactions and the living organisms as well. The decreasing quality in fresh water bodies can lead to several disasters, and in order to prevent this, the Water Framework Directive has the aim of reaching good ecological conditions in surface waters. The water quality of Lake Balaton has dropped due to the drainage of Kis-Balaton Wetland, the incoming alluvium of River Zala was deposited in Keszthely-Bay without filtering from the wetland. The KBWPS was designed to reconstruct this filtering function and it has been successful. The aim of our study is related to this reconstruction: to determine the effects of Kis-Balaton Wetland on the water quality of Lake Balaton. Our samples were taken from both water bodies and the main chemical variables of the water samples (NO, NIL', SO..PO,' and CI) were analysed in laboratory. The results correlated to former researches in the topic and the positive effect of the KBWPS was shown, especially in the difference of phosphate concentration of Lake Balaton and Kis-Balaton Wetland. KBWPS has a great effect on the oligotrophication of Lake Balaton. The publication is supported by the EFOP-3.6.3. VEKOP-16-2017-00008 project. The project is co-financed by the European Union and the European Social Fund.