Szerző szerinti böngészés "Szarka, Krisztina"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 35)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Additional human papillomavirus types detected by the hybrid capture tube test among samples from women with cytological and colposcopical atypia
    (2000) Kónya, József; Veress, György; Juhász, Attila; Szarka, Krisztina; Sápy, Tamás; Hernádi, Zoltán; Gergely, Lajos
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Asymptomatic faecal carriage of ESBL producing Enterobacteriaceae in Hungarian healthy individuals and in long-term care applicants: a shift towards CTX-M producers in the community
    (2016) Ebrahimi, Fatemeh; Mózes, Julianna; Mészáros, Júlia; Juhász, Ágnes; Majoros, László; Szarka, Krisztina; Kardos, Gábor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A cidofovir klinikai hatékonysága humán papillomavírus asszociált kórképekben
    Nagy, Bálint; Szarka, Krisztina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Horváth, László; Szűcs, Attila; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
    A humán papillomavírus által kialakított kórképek egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelentenek a világon. A HPV-asszociált genitális szemölcsök a szexuális promiszkuitással és a nem megfelelő szexuális higiéniával szoros összefüggést mutatnak. A rekurrens légúti papillomatosis kialakulásának oka eddig még ismeretlen, azonban a HPV jelenléte gyakran kimutatható a jóindulatú elváltozásokból. A sebészi kezelés mellett alkalmazhatóak immunstimuláns és antivirális szerek is a HPV fertőzések terápiájában, de ezek használata sem biztosítja a beteg teljes gyógyulását és legtöbbjük pontos hatásmechanizmusa sem ismert. Az antivirális szerek közül a cidofovir alkalmazása a RRP-ban került előtérbe, bár egyéb HPV-asszociált kórképekben is vizsgálták már a klinikai hatékonyságát. A diplomamunka röviden ismerteti a HPV fertőzéshez társuló kórképek terápiás lehetőségeit, külön kiemelve a cidofovir antivirális hatását és alkalmazását, amely jelenleg „off label” gyógyszerként használható a RRP terápiájában. A dolgozat második része klinikai esettanulmányok bemutatásával értékeli a cidofovir hatékonyságát.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Comparison of rates of fecal colonization with extended-spectrum beta-lactamase-producing enterobacteria among patients in different wards, outpatients and medical students
    (2016) Ebrahimi, Fatemeh; Mózes, Julianna; Monostori, Júlia; Kungler-Gorácz, Orsolya; Fésüs, Adina; Majoros, László; Szarka, Krisztina; Kardos, Gábor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    COVID-19 pandémia a variánsok tükrében
    Kiss, Fanni; Szarka, Krisztina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Metagenomikai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Fodor, Andrea; Bakos, Imre; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék
    A SARS-CoV-2 által okozott súlyos akut légzőszervi megbetegedés a COVID-19, mely robbanásszerűen terjedt el Kína egész területén, ezzel világszintű figyelmet kapott. 2020. január 30-án a WHO az endémiás fertőzést hivatalosan is nemzetközi horderejű közegészségügyi veszélyhelyzetnek nyilvánította.2022. május 11-ig a COVID-19 közel 519 millió fertőzésért, illetve több mint 6 millió ember haláláért volt felelős a WHO által közölt adatok szerint.COVID-19 megbetegedésben szenvedők klinikai tünetei közé tartozik a láz, köhögés, fáradékonyság, valamint a betegek kis részében gasztrointesztinális tünetek is előfordultak.Komoly áttörést jelentett a világjárvány visszaszorításában a hatékony védőoltások kidolgozása, amelyek bár a transzmissziót – típustól függően – eltérő hatékonysággal csökkentik, de a hospitalizációval és a fatális kimenetellel szemben kiemelkedő védelmet biztosítanak.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Deep Sequencing of Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome Virus ORF7: A Promising Tool for Diagnostics and Epidemiologic Surveillance
    (2023) Jakab, Szilvia; Bali, Krisztina; Freytag, Csongor; Pataki, Balázs; Fehér, Enikő; Halas, Máté; Jerzsele, Ákos; Szabó, István; Szarka, Krisztina; Bálint, Ádám; Bányai, Krisztián
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Epstein-Barr virus prevalence in oral squamous cell cancer and in potentially malignant oral disorders in an eastern Hungarian population
    (2009) Kis, Andrea; Fehér, Enikő; Gáll, Tamás; Tar, Ildikó; Boda, Róbert; D. Tóth, Etelka; Méhes, Gábor; Gergely, Lajos; Szarka, Krisztina
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az Epstein-Barr vírus prevalenciája orális laphámsejtes carcinomában és rákmegelőző állapotokban, valamint a p14ARF és p16INK4A tumorszuppresszor gének genetikai és epigenetikai változásainak vizsgálata fej-nyaki tumorokban
    Kis, Andrea; Szarka, Krisztina; Gyógyszertudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Orvosi Mikrobiológiai Intézet
    A fej-nyaki rosszindulatú daganatok morbiditását és mortalitását tekintve Magyarország az első helyen áll Európában. Aggasztó az a tény is, miszerint az elmúlt 35-40 évben a fej-nyaki tumorok okozta halálozás közel ötszörösére emelkedett hazánkban. A diagnosztika és a terápiás lehetőségek fejlődése ellenére a szájüregi daganatok prognózisa kedvezőtlen. A tumorok kialakulásának hátterében álló különböző környezeti illetve celluláris folyamatok ismerete még ma sem tisztázott pontosan. A magyarországi populációt illetően az orális daganatok és premalignus elváltozások EBV prevelenciájáról illetve a fej-nyaki daganatok esetén a p14ARF és p16INK4A gének változásairól szóló irodalmi adatok tudomásunk szerint nem állnak rendelkezésre. Több munkacsoport feltételezi, hogy az EBV hozzájárul az OSCC kialakulásához és/vagy progressziójához, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy ez a szerep földrajzi régiónként, populációként és tumortípusonként változik. Jelen tanulmányunkban meghatároztuk az EBV előfordulási gyakoriságát szájüregi laphámsejtes carcinomában, két premalignus elváltozásban (OL és OLP) illetve egészséges kontroll mintákban. Hogy a vírus pontosabb etiológiai szerepét meghatározzuk mindegyik betegcsoportnak megvizsgáltuk az egészséges nyálkahártyájáról származó exfoliált sejtejeit is. Pusztán a léziók EBV hordozását vizsgálva, eredményeink szerint az OSCC-ben és OLP-ben szenvedő betegek léziójában gyakori az EBV jelentléte, mely alapján valószínűsíthető a vírus szerepe a tumor kialakulásában. Megvizsgálva azonban a betegek egészséges nyálkahártyáját azt tapasztaltuk, hogy az EBV pozitivitásuk hasonló a léziókban tapasztaltakhoz. Ezért a vírus jelenléte nem magára a lézióra/tumoros környezetre jellemző, hanem inkább a beteg általános állapotával hozható összefüggésbe. A daganatos betegség következtében megváltozott immunológiai folyamatok aktiválhatják a B-lymfocytákat melyek által a vírus megjelenhet a magában a lézióban, a környező szövetekben és a nyálban. Munkánk második felében a tumorgenezis szempontjából fontos p14ARF és p16INK4A tumorszuppresszor gének aberrációit vizsgáltuk fej-nyaki daganatokban. Eredményeink alapján az általunk vizsgált, fej-nyaki tumoros magyarországi populációban a géneket érintő mutációk és polimorfizmusok nem jelentősek. Az LSCC csoportunkban az exonokat érintő deléció viszont fontos inaktiválódási mechanizmus, mely a statisztikai eredményeinket tekintve, nagyobb létszámú populáció esetén kedvezőtlenül befolyásolhatja a tumormentes túlélést. MSP vizsgálataink azt mutatták, hogy a p16INK4A gént érintő promóter metiláció gyakrabban fordult elő az OSCC és LSCC csoportban a kontroll csoporthoz képest. Ellentétben több tanulmánnyal mégis kisebb arányban mutattunk ki promóter metilációt. A p16INK4A gént érintő promóter metiláció esetünkben egy mérsékelten fontos inaktiválódási mechanizmust jelenthet, míg a p14ARF metilációja kevésbé fontos a fej-nyaki daganatokban. A carcinogenesis során végbemenő, tumorszuppresszor géneket érintő genetikai és epigenetikai változások tumortípusonként, földrajzi régiónként és ebből kifolyólag táplálkozási, dohányzási és kulturális szokásonként valamint a populációt ért környezeti ártalmaktól függően eltérőek lehetnek. In Europe, Hungary ranks first both the morbidity and mortality lists regarding head and neck cancer. In Hungary, the mortality due to head and neck tumours increased nearly five-fold in the past 35-40 years. Despite the development of diagnostic and therapeutic options, the prognosis of oral cancers is unfavourable. Moreover, the various environmental and cellular processes underlying in the background of the development of tumours are unknown exactly. According to our knowledge, published information on the EBV prevalence of oral tumours and premalignant lesions as well as the aberrations of p14ARF and p16INK4A genes in head and neck cancers are not available in the Hungarian population. Studies suggest that EBV contributes to the development and/or progression of OSCC. However, it is probable, that the role of EBV is changed by geographical region, population and tumour type. In our study, we examined the presence of EBV in oral squamous cell carcinoma, premalignant lesions (OL, OLP) and healthy individuals as a control group. In order to determine the more accurate aetiological role of the virus, exfoliated cell samples from apparently healthy mucosa were also examined in case of all patients. Examining only the EBV positivity of the lesions, in our data, patients suffering fom OSCC and OLP carried more EBV DNA in their samples than controls. Based on these results, the role of the virus is possible in the development of tumour. However, when we examined the apparently healthy mucosa of the OSCC patients and it was found, that the tumour tissue and apparently healthy mucosa showed comparable EBV prevalence rate. This data suggests that the EBV prevalence is not associated with the lesions itself, but rather with the general immunological status of the patients. The altered immunological process as the consequence of the malignancy may activate the B-lymphocytes and the high virus presence in tumour tissue, surrounding tissue and the saliva attributed to the B-lymphocytes infiltration. In our further study, the frequencies of the genetic and epigenetic alterations of p14ARF and p16INK4A tumour suppressor genes were examined in patients with head and neck cancer (OSCC and LSCC). According to our presented data, p14ARF and p16INK4A tumour suppressor gene mutations and polymorphisms seem to be infrequent and consequently unimportant events in Hungarian population with head and neck cancer. However, the exon deletions may be important inactivation mechanism for both genes in LSCC. Regarding our statistical results, exon deletions in case of larger LSCC population may lead to poorer tumour free survival. Examination of the methylation status of the tumour suppressor promoters, more frequent methylation of the p16INK4A promoter was found both in OSCC and in LSCC group than in healthy individuals. Nevertheless, althogether we detected lower promoter methylation rate in contrast to other studies. Our data suggest, that in head and neck cancer, methylation status affecting the p16INK4A promoter seems to be a moderate important inactivation mechanism, while less important in case of p14ARF. Genetic and epigenetic alterations of tumour suppressor genes during carcinogenesis may vary according to the tumour types, geographical regions and therefore dietary, smoking and cultural habits as well as depends on the population suffering from different environmental damage.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of the Safety, Tolerability and Immunogenicity of ShigETEC, an Oral Live Attenuated Shigella-ETEC Vaccine in Placebo-Controlled Randomized Phase 1 Trial
    (2022) Girardi, Petra; Harutyunyan, Shushan; Neuhauser, Irene; Glaninger, Katharina; Korda, Orsolya; Nagy, Gábor; Nagy, Eszter; Szíjártó, Valéria; Páll, Dénes; Szarka, Krisztina; Kardos, Gábor; Henics, Tamás; Malinoski, Frank J.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evolution of the Gram-Negative Antibiotic Resistance Spiral over Time: a Time-Series Analysis
    (2021) Tóth, Hajnalka; Buchholcz, Gyula; Fésüs, Adina; Balázs, Bence; Nagy, József Bálint; Majoros, László; Szarka, Krisztina; Kardos, Gábor
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Frequency of Genetic and Epigenetic Alterations of p14ARF and p16INK4A in Head and Neck Cancer in a Hungarian Population
    (2014) Kis, Andrea; Tatár, Tímea Zsófia; Gáll, Tamás; Boda, Róbert; Tar, Ildikó; Major, Tamás; Redl, Pál; Gergely, Lajos; Szarka, Krisztina
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Genome stability assessment of PRRS vaccine strain with new ARTIC-style sequencing protocol
    (2024) Jakab, Szilvia; Bálint, Ádám; Cseri, Karolina; Bali, Krisztina; Kaszab, Eszter; Domán, Marianna; Halas, Máté; Szarka, Krisztina; Bányai, Krisztián
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyógyszerészeti mikrobiológia I. antimikrobás eljárások és kemoterápia
    (Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2016) Szarka, Krisztina; Kardos, Gábor; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Orvosi Mikrobiológiai Intézet
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Gyulladás vagy daganat?: egy hirtelen jelentkező lateralis cysticus nyaki terime tanulságai
    (2021) Major, Tamás; Szarka, Krisztina; Nagy, Zsófia; Kovács, Ilona; Balog, Csaba; Karosi, Tamás
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Human Papillomavirus & Recurrent Respiratory Papillomatosis
    Krivitski, Dávid; Szarka, Krisztina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kardos, Gábor; Szűcs, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
    This review of literature contains information regarding the human papillomavirus in general - structure, diseases, diagnosis and treatment - and information regarding recurrent respiratory papillomatosis in particular, such as disease mechanism, etiology, diagnostic approach, current and future notions of therapy and prognosis.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Humán papillomavírus 6 és a rekurrens légúti papillomatosis kapcsolata
    Farkas, Vivien; Szarka, Krisztina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Mádi, András; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
    Az alacsony onkogén kockázatú humán papillomavírusok (HPV) járványtani szerepe a légúti papillomatózisok kialakításában már bizonyított. A rekurrens légúti papillomatózis (RRP) benignus papillómák megjelenésével jellemezhető, melyek leggyakrabban a felső légutak mukozális felszínén alakulnak ki. A páciensek jelentős részénél az RRP a HPV6 és HPV11 genotípusokkal hozható összefüggésbe, a HPV6 főként a kevéssé agresszív felnőttkori papillomatózisokban fordul elő.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Humán papillomavírus DNS vizsgálata fej-nyaki epithelialis tumorokban
    Major, Tamás; Czeglédy, Judit; Szarka, Krisztina; Gyógyszertudományok doktori iskola
    A fej-nyaki carcinomák (n = 33), papillomák (n = 14), valamint kezdetben papillomát és dysplasiát tartalmazó, később malignusan degenerált vegyes elváltozások (n = 5) HPV DNS státuszát (előfordulási gyakoriság, típusok, fizikai állapot, kópiaszám) friss műtéti biopsiákban, polimeráz láncreakciókkal és Southern-blot hibridizációval vizsgáltuk. A fej-nyaki carcinomákban a HPV DNS pozitivitás előfordulása 45 % volt (33 betegből 15 mintája tartalmazott HPV DNS-t). Alacsony (6 és 11) valamint magas onkogén kockázatú (16) típusok egyaránt kimutathatók, lokalizációtól függetlenül. Az alacsony kópiaszám miatt a HPV DNS fizikai állapotát nem tudtuk meghatározni, kivéve egy oropharynx tumoros mintát, amelyben a genom vélhetően integrált állapotban volt jelen, a felhasadás az E2 régióban történhetett. Nem találtunk összefüggést a HPV pozitivitás és a betegek klinikopatológiai paraméterei, valamint a prognózis között. Eredményeink alapján a humán papillomavírusoknak a fej-nyaki carcinogenesisben betöltött szerepe kérdéses. A papillomás csoport összes betege (14/14) pozitívnak bizonyult HPV 6-ra vagy 11-re. Számos beteg esetén egyazon HPV típus jelenléte az egymás utáni műtétek során következetesen igazolható. A HPV 11 jelenléte vélhetően rosszabb prognózist jelent (némileg gyakoribb recidivák, tracheotomia szükségessége). A vírus episzómális fizikai állapotban és a carcinomákhoz képest lényegesen magasabb kópiaszámban van jelen, utóbbiban a betegség természetes kórlefolyása során akár több nagyságrendnyi fluktuációk is vannak. A papillomát és dysplasiát tartalmazó vegyes elváltozások malignus degenerációja során – a mintát a praemalignus vegyes elváltozásból vagy a már invazív carcinomából véve - a legtöbb vizsgált szövet HPV DNS negatív lett, két betegben detektáltunk HPV 16 DNS-t. A kópiaszám ezekben az elváltozásokban is igen alacsony. Ezen betegcsoport HPV státusza tehát a carcinomákéhoz hasonló. Egy recidiv respiratoricus papillomatosisban szenvedő 14 éves gyermek intralaesionalis cidofovir terápiája során a rövidebb intervallummal járó indukciós fázisában a betegség remisszióját a HPV DNS kópiaszámának hatékony csökkenése kísérte. A hosszabb injekciós intervallummal járó fenntartó fázisban a betegség stabil, kontrollált mértékben recidivált, a HPV 11 DNS kópiaszáma ismét több nagyságrendnyi fluktuációt mutatott. Ebben a szakaszban a betegség kontrollált kiterjedéséért a cidofovir DNS replikáció-gátlástól független hosszútávú hatásai és a természetes kórlefolyás együttesen felelhetnek. ----- The human papillomavirus DNA status (prevalence, types, physical state and copy number) of head and neck cancers (n = 33), recurrent respiratory papillomatosis cases (n = 14), and mixed lesions initially harbouring papilloma and dysplasia and showing malignant degeneration at follow-up (n = 5) was examined in fresh-frozen tissue biopsies by polymerase chain reaction and Southern blot hybridization techniques. Forty-five percents of cancers were positive for HPV DNA. Both low-risk (6 and 11) and high-risk (16) types were detected, regardless of cancer site. As a consequence of low copy number we failed to determine the physical state of HPV DNA except one HPV 6 positive oropharyngeal cancer, in which the viral genome was integrated and the disruption of circular DNA affected the E2 ORF. There were no relationships between the HPV positivity and the clinico-pathological features or prognoses of patients. According to these results, the etiological role of HPVs in head and neck carcinogenesis remains equivocal. Each patient in the RRP group harboured either HPV 6 or 11 DNA. The presence of a certain low-risk HPV type is consistently demonstrable in serial samples deriving from a number of patients. HPV 11 positivity tends to predict a worse prognosis (slightly more frequent relapses, necessity of tracheotomy). In contrast to cancers, the viral genome exists in episomal physical state and in substantially higher copy numbers, with fluctuations of the latter in several orders of magnitude. During the malignant degeneration of mixed lesions initially comprising of papilloma and dysplasia - by performing biopsy from the precancerous mixed lesion or the already invasive cancer – the majority of tissue samples were negative for HPV DNA. Two samples harboured HPV 16 DNA, presumably in very low copy numbers. Therefore the HPV status of this group is similar to those diagnosed initially as invasive cancers. During the intralesional cidofovir therapy of a 14-year-old child with RRP, the initial phase of therapy with injections given at shorter intervals the complete remission of lesions was accompanied by the substantial decrease of HPV DNA copy number. In the maintenance phase with injections given at longer intervals, disease recurred at a controlled rate and HPV DNA copy number showed fluctuations in several orders of magnitude again, similarly to the pretreatment period. In this maintenance phase the long-term effects of cidofovir other than the inhibition of DNA replication and the natural history of RRP can account for the controlled disease.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Humán papillomavírus elleni védőoltás- vakcina fejlesztés és hatékonyság
    (2010-05-10T06:49:38Z) Sepsi, Petra; Szarka, Krisztina; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A papillomavírusok (PV)- melyek a papillomaviridae család tagjai-kisméretű vírusok, a gazdasejt magjában szaporodnak annak polimerázait használva. A virionok 55-60 nm átmérőjű, ikozahedrális szimmetriájú burok nélküli partikulumok, melyek 72 kapszomerből álló kapszidja megközelítőleg 7000-8000 bp hosszúságú, duplaszálú, zárt cirkuláris DNS-t vesz körül.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Humán papillomavírus és Epstein-Barr vírus specifikus szekvenciák kimutatása szájüregi nyálkahártya betegségekben
    Szentmiklóssy, Alíz; Szarka, Krisztina; Debreceni Egyetem::Metagenomikai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szalmás, Anita; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet
    A humán papillomavírusok (HPV) és az Epstein-Barr vírus (EBV) az epithelialis sejteket fertőző vírusok közé tartoznak. A különböző nyálmirigyeket érintő betegségek eredményeként kialakuló nyáltermelés-csökkenés fokozhatja a szervezet fogékonyságát a HPV és EBV infekciókra, melynek következtében nőhet az általuk okozott – olykor súlyos kimenetelű – megbetegedések kialakulásának kockázata is. Munkánk során szájszárazságban szenvedő betegek exfoliált szájnyálkahártya sejtjeit tartalmazó mintáiban molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáltuk a nyálkahártyát fertőző HPV és EBV patogének jelenlétét. Eredményeinket mindkét vírus esetében összevetettük két-két egészséges kontroll csoport eredményeivel. A szájszárazságban szenvedő betegek esetében hat mintában találtunk HPV-specifikus szekvenciákat, ezek közül egy mintában a magas onkogén kockázatú HPV16 szekvenciát detektáltuk. A HPV előfordulásában nem találtunk jelentős különbséget a különböző vizsgálati csoportok között. EBV-specifikus szekvenciát a szájszárazságban szenvedő betegek 47,9%-ában azonosítottunk. Ez az eredmény nem tér el szignifikánsan az első kontroll csoport eredményeitől, a nagyobb létszámú kontroll csoporthoz képest azonban szignifikánsan magasabb az EBV előfordulási gyakorisága. Ezen adatokból arra következtethetünk, hogy a szájszárazságban szenvedők csökkent nyáltermelése nem jár a HPV infekció iránti fogékonyság növekedésével, az EBV pozitivitás azonban szignifikánsan magasabb a szájszáraz betegcsoportban az egészséges kontrollokhoz képest, ezért a szájszárazság összefüggésbe hozható az EBV infekciók megnövekedett előfordulási gyakoriságával.