Szerző szerinti böngészés "Szidor, Judit"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A public health threat in Hungary: obesity, 2013(2014) Rurik, Imre; Torzsa, Péter; Szidor, Judit; Móczár, Csaba; Iski, Gabriella; Albók, Éva; Ungvári, Tímea; Jancsó, Zoltán; Sándor, JánosTétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi dolgozók influenza elleni átoltottságának vizsgálata egy megyei kórházbanBojti, Vivien Eszter; Orosi, Piroska; DE--Népegészségügyi Kar; Szidor, Judit; Legoza, József; DE KK Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat; ny. megyei tisztifőorvos helyettesFelmérést végeztem egy megyei kórházban arra vonatkozóan, hogy milyen arányban oltatják magukat az egészségügyi dolgozók influenza elleni védőoltással. Kérdőíveket osztottam ki a dolgozók között, mely tartalmazta az egészségügyi dolgozókra vonatkozó személyes kérdéseket, a védőoltással kapcsolatos általános kérdéseket, valamint az influenzával és védőoltással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó kérdéseket. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy csekély arányban veszik fel a védőoltást az egészségügyben dolgozók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Expectations, values, preferences and experiences of Hungarian primary care population when accessing services(2021) Nánási, Anna; Ungvári, Tímea; Kolozsvári, László Róbert; Kolozsváriné Harsányi, Szilvia; Jancsó, Zoltán; Lánczi, Levente; Mester, Lajos; Móczár, Csaba; Semánová, Csilla; Schmidt, Péter; Szidor, Judit; Torzsa, Péter; Végh, Mária; Rurik, ImreTétel Korlátozottan hozzáférhető Foglalkozás eredetű megbetegedések a háziorvosi gyakorlatbanBoros, Alexandra; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szidor, Judit; Sárkány, Csaba; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Háziorvosi körzet, DebrecenA foglalkozási megbetegedések világszerte hatalmas méreteket öltenek, naponta több ezer ember hal meg a foglalkozásával összefüggő károsodás miatt. Magyarországon a foglalkozási megbetegedések, és ezen belül a foglalkozási daganatok is meglehetősen kevés figyelmet kapnak a háziorvosok, és a különböző szakorvosok között is. Ezek olyan megbetegedések, amelyekre nem csak a foglalkozás-orvostan szakvizsgával rendelkező orvosoknak kellene figyelni és felfigyelni. Felismerésük bejelentési kötelezettséggel jár, kivizsgálásra kerülnek, és nyilvántartásba veszik őket. Magyarországon nagymértékű az aluljelentettsége ezeknek a megbetegedéseknek, a becslések szerint 50-90 %-os. Európa szerte a leggyakoribb, legtöbb embert érintő kockázati tényezők a zaj, és az UV-sugárzás, de egyre inkább hangsúlyt kap a munkahelyi distressz sok téren egészségkárosító hatása, mely a 10 leggyakoribb halálokból 7 esetében egyértelmű összefüggésbe hozható a kialakulással. Európai viszonylatban a leggyakrabban a vázizomrendszeri megbetegedések kerülnek bejelentésre, mint foglalkozási megbetegedés, de az egyes betegségtípusok gyakoriságának eloszlása országonként változik. A daganatos megbetegedések okozta halálozás a második helyen szerepel a leggyakoribb halálokok között az európai statisztikák szerint. Közülük hagyományosan 4 % (Doll és Peto után), de frissebb becslések szerint 8-10 % az aránya a foglalkozási daganatoknak. Ez a szám a férfiak körében akár 15-20-ra is felkúszhat. A becslések alapján 2014-ben Magyarországon feltehetőleg több, mint 3500 foglalkozás eredetű daganat lett újonnan diagnosztizálva, mégis összesen csak 22 olyan eset került nyilvántartásba, amit foglalkozási eredetűnek nyilvánítottak. Miért lehet ez a súlyos lemaradás, egy olyan területen, aminek fontos népegészségügyi következményei vannak, hiszen a foglalkozási megbetegedések mind megelőzhetőek lennének a megfelelő intézkedésekkel, és a szabályok betartásával, ezzel elkerülve sok-sok értelmetlen halálesetet? Talán ez a téma nem kapja meg a kellő figyelmet sem az általános orvosképzés, sem a későbbi orvosi pályafutások során, ami biztosíthatná, hogy minden orvosban felmerülhessen a foglalkozási megbetegedés gyanúja, ha találkozik vele.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Foglalkozás-Egészségügyi betegségek a háziorvoslábanTorzsa, Krisztian; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Szidor, Judit; Batta, Tamás; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti KlinikaA foglalkozás-egészségügyi betegségek széles spektrumot ölelnek fel, ebből a zajártalmak kerültek részletesen feldolgozásra,mint leggyakoribb foglalkozási ártalom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Foglalkozási betegségek és munkabalesetek a háziorvosi és üzemorvosi ellátásbanFerencz, Márk; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szidor, Judit; Urbán, Ferenc; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti TanszékKutatásom célja, hogy felmérjem a háziorvoslás szerepét a foglalkozási betegségek és a munkabalesetek felderítésében, prevenciójában és kontrolljában. Magyarországon egy meglehetősen elhanyagolt és el nem ismert szakterületről van szó. Szeretném felmérni, hogy jelenleg milyen foglalkozási megbetegedésekkel találkozik egy háziorvos praktizálása során, ezek az esetek miként kerülnek felismerésre, mik azok a vizsgálatok, amelyek segítenek egyes esetek felderítésében, hogyan történik egy foglalkozási betegség kivizsgálása, therápiája és kontrollja. Az adatgyűjtésem során korán felismertem, hogy a háziorvos és az foglalkozás-egészségügyi orvos (üzemorvos) nexusa meglehetősen fontos, és megkerülhetetlen a teljes körő diagnosztika és kezelés szempontjából. Következésképpen a háziorvosok mellett üzemorvosok működését és feladatkörét is vizsgáltam. Magyarországon a foglalkozási betegségek és a munkabalesetek száma exponenciális csökkenést mutat. Ennek okát több szempontból is vizsgáltam, mely során olyan következtetésekre jutottam, amelyek kimondva, vagy kimondatlanul, de jelen vannak a foglalkozás-egészségügyben. Végső soron az adatgyűjtés során egy további kérdés vetődött fel, mégpedig az adatgyűjtés nehézségei. Erre több magyarázatot is kaptam, részben a munkavédelmi rendszer, részben a foglalkozás-egészségügyi orvos szemszögéből. Jelenleg Magyarországon a munkavédelemmel és a munkabalesetekkel a NMH (Nemzeti Munkaügyi Hivatal) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság, Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya foglalkozik. A foglalkozási betegségekkel, illetve expozíciós esetekkel elősorban a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, míg a munkabalesetekkel elsősorban háziorvos találkozik. Ez a megoszlás csupán dokumentációs fenomén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szúrásos, vágásos balesetek megelőzése, mint a betegbiztonság egyik tényezőjeTóthné Tóth, Tünde; Orosi, Piroska; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Legoza, József; Szidor, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarAz életmentő jelentőségű vagy más okból alkalmazott infúziós, injekciós kezelések alkalmazásával együtt megnőtt a veszélye az éles, hegyes eszközök által bekövetkezett baleseteknek, melyek leginkább az invazív beavatkozásokat is végző egészségügyi dolgozók körét érintik világszerte. A betegbiztonsági tényezők közül a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (továbbiakban DE KK) területén történt szúrásos, vágásos baleseteket és azok körülményeit vizsgáltam, az elmúlt 5 év adatai alapján. A vizsgálat célja DE KK valamennyi fekvő és járóbeteg ellátó területén bekövetkezett szúrásos, vágásos jellegű balesetek okainak felderítése, jelentési fegyelem javítása, további intézkedések hozatala a dolgozók biztonságos munkavégzésének érdekében, valamint a téma fontosságára való figyelem felhívása.