Szerző szerinti böngészés "Szodrai, Ferenc"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 39)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Review of Large-Eddy Simulation Cell Size Requirements for Indoor Flows(2023) Szodrai, FerencTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Analysis of the change of the specific heat loss coefficient of buildings resulted by the variation of the geometry and the moisture load(2016) Szodrai, Ferenc; Lakatos, Ákos; Kalmár, FerencTétel Korlátozottan hozzáférhető Atomerőműi kondenzátor működésének vizsgálataSzodrai, Ferenc; Kuthy, Árpád; DE--Műszaki KarA szakdolgozatomban ismertettem az energiatermelés néhány módját, a szélturbinás, napelemes és atomerőműves termelést. Mivel ez a három fő forrás várható, hogy a jövőben preferált opció lesz. A dolgozatom fókuszában az atomerőmű egyik lényeges eleme a kondenzátor áll. Ezért ismertettem az atomerőmű főbb felépítését és működését. Majd kiemeltem a hűtés lényeget. A hűtéssel szoros kapcsolatban van a gőzturbina, ami az energiatermelést végzi, így ismertettem a fontosabb paramétereit. Az atomerőmű hűtése két módon oldható meg, léghűtéssel vagy vízhűtéssel. ez azt jelöli, hogy az atomerőmű kondenzátora hova tudja a hőt átadni a működése során. Első körben a léghűtés módját vizsgáltam meg, itt két fő típus van. Az egyik a szabadáramú hűtőtorony mely segédenergia nélkül egy magas tornyon képes átáramoltatni a levegőt rajta és a kényszeráramoltatásút amikor a légmozgást ventilátorral biztosítják. Második körben pedig a vízhűtéses megoldást, melynek lényege a folyóvízből kivett vizet felmelegítve juttatjuk vissza. A léghűtés esetben megvizsgáltam mekkora lég mennyiséget kell biztosítani az év leg kritikusabb idején. A számítás hoz Paks meteorológiai adatait használtam fel. A folyóvizeshűtés esetében meghatároztam a hűtő víz mennyiséget. majd következtetést tettem az alkalmazandó szivattyúk mennyiségére. Ismerve a két hűtési mód térfogat nyomás és teljesítményadatait, továbbá a szakirodalmak alapján összehasonlítottam a két módszert. A szivattyú működése közben bizonyos vízszint mellett örvény alakulhat ki. Hogy ennek a lehetőséget kizárjam, ANSYS CFX szimulációs programmal leellenőriztem. A szimulációs eredmények pozitív értéket adtak. Tehát várhatóan örvény nem fog keletkezni. Viszont mivel idő függő szimulációt futtatam, kiderült, hogy a kezdeti gyors indítás közben kialakulhat lég beszívás a víz kivételi műben, ezért vigyázni kell, hogy az indítás során csak lassan adjuk szivattyúra a terhelést. Megvizsgáltam annak az esetnek az életszerűséget, hogyha rövid ideig a turbinát leállítanánk és a nem felhasznált hőt a kondenzátoron vethetnénk ki. A számításaim alapján 2400MW és 1400 MW között folyamatos szabályozással tetszőlegesen értékére lehet állítani a termelést. A kondenzátoron történő disszipálással pedig lepés szerűén 700 MW és 0 MW termelés állítható be. A módszer előnye, hogy reaktor leállítása nélkül rövid időre készenléti állapotba hozható, ami kedvezhet a szél turbinás vagy napelemes erőműveknek.Tétel Szabadon hozzáférhető Calculations of Performance Losses for Automobile Vehicles(2020-04-15) Szodrai, Ferenc; Pálinkás, Sándor; Juhász, GyörgyVehicle-energetic-models are used to analyze the performances and when a comprehensive structure is established even optimization could be done. For these kinds of models, the losses of the vehicles have to be known. These losses could significantly effect of the vehicle fuel consumption. From these losses the rolling resistance, drive elements and aerodynamic drag are discussed. This paper reviews some of the literatures that describes the calculation methods and gives us some idea about the degree of their value. Our further goals are to have an UpToDate loss coefficient dataset and calculation methods for further vehicle-energetic modelling.Tétel Szabadon hozzáférhető Calculations of Performance Losses for Automobile Vehicles(2020) Szodrai, Ferenc; Pálinkás, Sándor; Juhász, GyörgyTétel Korlátozottan hozzáférhető Computational Fluid Dynamics Analysis of Tesla CybertruckElzamar, Mostafa Ahmed Mostafa Mohamed; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki KarThis thesis investigates the aerodynamics of the Tesla Cybertruck, with a focus on enhancing its overall efficiency. Objectives include a detailed analysis of airflow patterns and drag forces, employing advanced computational fluid dynamics (CFD) techniques. The study addresses existing gaps through a literature review, drawing insights from analogous geometries and drag reduction studies on pickup trucks. Methodologically, precision mesh generation techniques such as double precision, local sizing, and curvature meshing are applied. The simulation setup is rigorously validated through sensitivity studies and comparisons with Numeric Systems GmbH, establishing the reliability of the methodology. Tasks encompass the examination of separation bubbles, sharp edges, wake dynamics, and vortex shedding patterns, contributing to a comprehensive understanding of Cybertruck aerodynamics. The conclusion highlights key findings derived from the analysis. The identification of a separation bubble at the front of the hood and the impact of sharp edges on airflow dynamics provide valuable insights. The study reaffirms its credibility through comparisons with Numeric Systems GmbH, showcasing the robustness of the simulation methodology. The results contribute not only to academic knowledge but also hold practical implications for optimizing the Cybertruck's performance. The applicability of these findings extends to the broader discourse on electric vehicle design, offering insights for practical design strategies to enhance performance and efficiency.Tétel Korlátozottan hozzáférhető DESIGN OF A DARRIEUS TYPE WIND TURBINEPatel, Aksh Hemantkumar; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki KarTo summarise this thesis paper, I will briefly elaborate each of my major check points, and the results I obtained in and amongst all the research and simulations, as well as my own cognitive reasoning and understanding in the topic. Firstly, I introduce and explain what category of wind turbines the Darrieus type wind turbine is part of and which specific type of Darrieus Type Wind turbine. The Darrieus type wind turbine is categorised as a Vertical Axis Wind Turbine (VAWTs), this is due to the way it is set up unlike the usual wind turbines, they rotate around the vertical axis. More, specifically, I focused on the Helical shape of the Darrieus type wind turbine, as to eliminate inconsistency due to the curvature of the wind profile around the circumference of the wind turbine. This allows for a smoother output of torque and rpm that can be fed into the step-up gearbox, and finally, to the generator. Secondly, I ran simulations on the wing profiles I would think would be most suitable for the implementation into a Darrieus type wind turbine, and then perform the wind simulation using Ansys Discovery, to understand its behaviour in similar wind condition to as it would have, if it were to be implemented in the capital of Hungary, Budapest. The wind speed I found and used was 3.67m/s. The wing profiles I chose to perform my simulations on were the NACA 63(3)-618 and the NACA 0018, and compare the two against each other with each determining factor that would affect how it would behave if it were to be implemented on a Darrieus type wind turbine. I then performed multiple repeated simulations to make sure the results are consistent, and output the following data; Velocity, Total pressure and Static pressure. All the results pointed to the NACA 63(3)-618 being the more preferable wing profile between the two, due to its significantly higher value of Coefficient of Lift, and a negligible amount of slightly higher value of drag compared to the NACA 0018, which in fact maybe more useful as it may aid in rotations of the wind turbine as the wind passes by the wing profile. Finally, I compare my results to the literature already published and verify my results. My results show that the NACA 63(3)-618 is the more preferable wing profile, as there are many research papers published that note that they tested other NACA 6-series wing profiles and they performed really well to be used in a wind turbine and commercially is the shape mostly used for VAWTs and not the NACA 0018. Furthermore, my NACA 0018 performance data compares very similarly to the research paper from University or Stuttgart and University of Warsaw and this shows that there is a good level of accuracy between my work and other already published works, which shows that the simulations I have performed on the NACA 63(3)-618 are accurate and reliable. I also chose a well-fitting step-up gearbox and generator to go with the wind turbine design, thus making it theoretically plausible with the NACA 63(3)-618Tétel Korlátozottan hozzáférhető DESIGN OF A DARRIEUS TYPE WIND TURBINEPatel, Aksh Hemantkumar; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki KarTo summarise this thesis paper, I will briefly elaborate each of my major check points, and the results I obtained in and amongst all the research and simulations, as well as my own cognitive reasoning and understanding in the topic. Firstly, I introduce and explain what category of wind turbines the Darrieus type wind turbine is part of and which specific type of Darrieus Type Wind turbine. The Darrieus type wind turbine is categorised as a Vertical Axis Wind Turbine (VAWTs), this is due to the way it is set up unlike the usual wind turbines, they rotate around the vertical axis. More, specifically, I focused on the Helical shape of the Darrieus type wind turbine, as to eliminate inconsistency due to the curvature of the wind profile around the circumference of the wind turbine. This allows for a smoother output of torque and rpm that can be fed into the step-up gearbox, and finally, to the generator. Secondly, I ran simulations on the wing profiles I would think would be most suitable for the implementation into a Darrieus type wind turbine, and then perform the wind simulation using Ansys Discovery, to understand its behaviour in similar wind condition to as it would have, if it were to be implemented in the capital of Hungary, Budapest. The wind speed I found and used was 3.67m/s. The wing profiles I chose to perform my simulations on were the NACA 63(3)-618 and the NACA 0018, and compare the two against each other with each determining factor that would affect how it would behave if it were to be implemented on a Darrieus type wind turbine. I then performed multiple repeated simulations to make sure the results are consistent, and output the following data; Velocity, Total pressure and Static pressure. All the results pointed to the NACA 63(3)-618 being the more preferable wing profile between the two, due to its significantly higher value of Coefficient of Lift, and a negligible amount of slightly higher value of drag compared to the NACA 0018, which in fact maybe more useful as it may aid in rotations of the wind turbine as the wind passes by the wing profile. Finally, I compare my results to the literature already published and verify my results. My results show that the NACA 63(3)-618 is the more preferable wing profile, as there are many research papers published that note that they tested other NACA 6-series wing profiles and they performed really well to be used in a wind turbine and commercially is the shape mostly used for VAWTs and not the NACA 0018. Furthermore, my NACA 0018 performance data compares very similarly to the research paper from University or Stuttgart and University of Warsaw and this shows that there is a good level of accuracy between my work and other already published works, which shows that the simulations I have performed on the NACA 63(3)-618 are accurate and reliable. I also chose a well-fitting step-up gearbox and generator to go with the wind turbine design, thus making it theoretically plausible with the NACA 63(3)-618.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Development of energy-efficient fans for ventilation of data centersPernabekov, Azamat; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki KarThe study is devoted to the current issue of developing energy-efficient fans specifically designed to ensure efficient ventilation in data centers. The first task carefully analyzes and selects the most optimal fan type to meet the stringent cooling requirements of a data center. The main attention is paid to the development of an energy-efficient axial fan model and its successful integration into a computer-aided design system. Subtopics in this section include ventilation system concept, axial fan design, and efficient fan control techniques such as impeller speed control and innovative blade adjustment techniques. An important step is the design of the blades of an energy efficient axial fan, including the influence of the shape of the blade axis on the economical operation of the fan, the selection of the blade profile and the creation of the final 3D model using Solid Edge software. Next, an aerodynamic calculation of the developed fan is carried out, including splitting into a finite element mesh, setting the air flow conditions and calculating the flow rate, followed by analysis of the results. The final task of the work are devoted to assessing the performance and estimating the cost of an energy-efficient axial fan. Evaluating performance includes improving the design, using innovative control technologies and selecting the optimal material. The study ends with the calculation of the payback period, providing an integrated approach to development and a comprehensive assessment of the performance of this important component of the data center ventilation system.Tétel Szabadon hozzáférhető Effect of the air motion on the heat transport behaviour of wall structures(2017) Szodrai, Ferenc; Lakatos, ÁkosTétel Szabadon hozzáférhető Effect of wetting time in the sorption and in the thermal conductivity of the most commonly used structural materials(2017) Szodrai, Ferenc; Lakatos, ÁkosTétel Szabadon hozzáférhető Épületenergetikai elemzések az épülethatároló szerkezet környezet okozta változásai alapjánSzodrai, Ferenc; Lakatos, Ákos; Szodrai, Ferenc; Földtudományok doktori iskola; DE--Műszaki Kar -- Épületgépészeti és Létesítménymérnöki tanszékA nedvesség hosszú időn át, többnyire az esős napokon és az utána következő időszakokban fejti ki a hatását, amit egy épületnél a fajlagos hőveszteség-tényezőben, a hőtároló képességben vagy energiafelhasználásban lehetne kimutatni. Az épületre a szél is hatással van, az év során folyamatosan hűtő-fűtő hatást fejt ki rá. Dolgozatomban a felsorolt jelenségek természetét és különböző hatásait vizsgáltam meg. Az építőanyagok vizsgálata több okból is fontos. Egyrészről a régebbi, akár 20-30 éves irodalmakban szereplő adatok elavultnak tekinthetők, másrészről az MSZ-140-2 szabványt, melyet épületek hőtechnikai méretezésénél használtak tervezők, és összefoglalta az összes (akkori) hőszigetelő és építőanyag hőtechnikai és épületfizikai paramétereit, 2012-ben visszavonták. A technológiai fejlődésnek köszönhetően az anyagok gyártástechnológiája kiszélesedett, illetve új anyagok kerültek piacra. Feladatom volt a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki tanszéken eddig végzett méréseket, kutatásokat tovább fejlesszem, kiterjesszem új anyagokra és a mérési eredményeimet számítások és számítógépes szimulációk bemeneti paramétereként használjam fel.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fúziós berendezéshez kapcsolódó gyorszáró szelep hőmérsékleti analíziseNagy, Norbert; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki KarA szakdolgozatom feladata az volt, hogy megvizsgáljam az ITER-hez használatos DMS rendszer egyik legfontosabb elemét, a gyorszáró szelep melegedését működés közben. A feladatot a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont biztosított számomra. Ez a gyorszár rendkívül fontos szerepet tölt be a zavarelhárító rendszer működésében ugyanis megakadályozza, hogy a pellet hajtógáz bejuthasson a plazma térben. Nagy hangsúlyt kell fordítani az zárban használt anyagokra is. A modell felépítése előtt én is utána néztem a felhasznált anyagoknak és kigyűjtöttem azokat a tulajdonságaikat, amelyek kellene fognak egy tranziens szimuláció futtatásához. Ezt követően felvettem a peremfeltételeket a szimulációhoz. Az energiabevitelhez Internal Heat Generation-t használtam. A peremfeltételeknél megadtam a hőáramlást minden olyan felületre, amely szabad levegővel érintkezik. Ennek az értékének meghatározása nem a legegyszerűbb feladat, de, mivel a lefutatott szimuláció tükrözi a valóságot, úgy gondolom helyen választottam meg ezt az értéket. A következő lépés a geometria legegyszerűsítése volt. A folyamat során eltávolítottam minden olyan alaksajátosságot (lekerekítés, letörés, furat) amellyel nem befolyásoltam a szimuláció végkimenetét. Általában minden olyan alaksajátosságot el lehet távolítani, amelynek térfogata arányaiban tekintve elhanyagolható az egész alkatrészhez képest. Ez után kezdődhetett a hálózás folyamata. A minőség nyomon követesére több mutatószám áll rendelkezésünkre ilyen például az Element Quality és a Skewness. Elvégeztem egy hálóérzékenységi vizsgálatot is. Ezért a vizsgálatért volt szükséges felépíteni 3 Steady-State szimulációt, amiben egyre finomítottam a hálót. A 3 eredményt összevetve, számításokkal tudtam bizonyítani, hogy a hálózás megfelelő, az eredményektől független. Az eredmények ki értékelésénél fontos megemlíteni azt, hogy az eredmények csak egy lövésre vonatkoznak. Sajnos az időbeli korlátok és a csekély számítási kapacitás miatt, egy lövést és az utáni hűlést tudtam lefuttatni. Jelentkeztek a modellen sajnos lokális hibák, amelyek valószínűsíthetőleg abból erednek, hogy a program törekedik az energia kontinuitás kiszámolására, de lehetséges, hogy egy-egy nódusnak nem talál pár a kontaktok között, így ott vagy alászámol vagy éppen fölé a valós hőmérsékletnek. A háló további finomításával ezek a hibák nagy eséllyel elkerülhetőek, de nekem meg kellett találni azt az egyensúlyt a háló sűrűség és a futási idő között, ami lehető tette a szimuláció időben befejezését. Ez a szimuláció elegendő volt arra, hogy bebizonyítsam, hogy a modell, amit felépítettem az megfelel a valóságnak, hiszen azokat az eredményeket produkálta, amelyeket a laborban is láthatunk.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Intelligens napelemes rendszer vizsgálata(2016-10-20) Molnár, Imre; Szodrai, FerencNowadays more attention should be paid to the electric power generation wi th renewables. The photovoltaic systems have several benefits. But this systems power output could drastically drop by numerous external phenome. To avoid these, we introduce the so called “TIGO” power opti mizing system features and the monitoring of the deployed system on an existing building. We examine the produced energy for a given time period.Tétel Szabadon hozzáférhető Intelligens napelemes rendszer vizsgálata = Analysis of smart photovolatic systems(2016) Molnár, Imre; Szodrai, FerencTétel Szabadon hozzáférhető Investigation of Ventilation Systems to Improve Air Quality in the Occupied Zone in Office Buildings(2022) Szekeres, Szabolcs; Kostyák, Attila; Szodrai, Ferenc; Csáky, ImreTétel Szabadon hozzáférhető Járműveknél fellépő veszteségforrások elemzése(2020-04-14) Pálinkás , Sándor; Juhász, György; Szodrai, FerencVehicle fuel consumption can be significantly influenced by various types of losses such as loss from bearing, aerodynamic drag and rolling drag. It is important to highlight that fuel consumption reduction can be only achieved when those losses are reduced that are induced during the operation. The aim of our work group is to define the calculation method and the magnitude of the losses of the vehicles. These parameters are intended to be serve as input parameters for future energetic modelling of vehicles.