Szerző szerinti böngészés "Szodrai, Ferenc"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 49)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Magnus-hatás bemutatása és alkalmazása
    Bartha, Szilárd; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    A dolgozatomban a Magnus-hatás tanulmányozásával foglalkoztam és segítségével arra a kérdésre kerestem a választ, hogy: tudnak-e szárnyak nélkül repülni a repülők? Ezt a kérdést egy csapat középiskolás lány segítségével a Watch (Women at Tech) projekt keretein belül vizsgáltam és fejlesztettünk egy demonstrátort az Agóra Tudományos Élményközpontban. A kutatás részeként végeztem szimulációkat az Ansys Discovery szoftverben, ahol forgástesten keresztül tanulmányoztam a Magnus-hatást, az áramlási képeket, illetve a létrejövő erőket úgy, hogy rendre változtattam a fordulatszám, illetve a szélsebesség értékeit. Meghatároztam így az emelési tényezőt, meg a Reynolds-számot több esetben, amelyekből levontam a személyes tapasztalataim alapján a következtetéseket, majd a gyakorlatban is alkalmaztam a fejlesztésre való törekvéssel. Két berendezést terveztem, melyek méreteit az Agóra belterülete szabta meg. A nagy demonstrátor végleges kialakítása még egyeztetés alatt áll, azonban a kicsinyített mobil szerkezeten is látványosra sikerült a jelenség demonstrálása. A tervezés során a legfőbb szempontok a látványosság és biztonság szem előtt tartása volt. Szerkezetét Bosch profilok, és kötőelemek segítségével terveztem meg, amelyre háttérnek valós repülőgép oldalfalakat fogtam fel. A falak előtt található az ügyességi pálya a szögben beállított profilokkal és kocsiplatformokkal, azokra ragasztva egy-egy hungarocell forgástestet, így végezve el a jelenség demonstrálását. Elemzéseket végeztem „make-or-buy” kérdésben, ahol a berendezés három részét vizsgáltam, valós szubjektív értékeléssel meghatároztam a tárgyalt rész előnyösebb kivitelezését a beszerzési- és gyártási költség, illetve a szerelési idő függvényében. A három említett rész a tartószerkezet, a demonstrátor rész, és a projekthez tartozó, de nem a Magnus-hatáshoz köthető repülőgép szimulátor szerkezete. Végezetül gyártási optimalizációra adtam javaslatokat és következtetéseket vontam le a végeredményre való tekintettel. Egyedigyártást a kocsiplatformok kialakításánál alkalmaztam, melyre 3D nyomtatás volt az ideális technológia. A Magnus-hatás demonstrátor kifejlesztésének és a vele végzett kísérleteknek köszönhetően be tudtam bizonyítani, hogy lehetséges a repülés szárnyak nélkül. Kimutattam, hogy a hatékonyság növelése (felhajtó erő) milyen geometriai elhelyezések, pozíciók kialakításával lehet eredményes. A szimuláció során számolt értékek igazolták a próbateszteken felmerülő kérdést az instabil állapotra.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Általános Iskolai tornaterem légtechnikai rendszere
    Antal, Zsombor; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatban a légtechnikai rendszer tervezését fejtettem ki, egy általános iskolai tornaterem esetében. Összegeztem benne, hogy milyen nehézségeket, kompromisszumokat kellett tennem vagy felvetnem annak az érdekében, hogy a legmegfelelőbb rendszert tudhassam megtervezni az épület rendeltetésének megfelelően. A magamnak felállított határokat segédletek, illetve szabványok segítségével tudtam elvégezni, amely számomra megadta azt a határvonalakat, amelyeket nem léphetek túl. A tervezés folyamán megismerkedtem a TROX csapatával, akik segítséget nyújtottal számomra, ahol bizonytalan voltam a kivitelezhetőség szempontjából, amely nagy rálátást, illetve új szemléletet biztosított számomra a szakdolgozat megírása folyamán. A rendszer kirajzolásánál az AutoCAD 2D programot használtam, illetve a légtechnikai rendszerek megrajzolásakor a CADvent 3D kiegészítő szoftver segítségével tudtam kivitelezni. Ezek fényében mérlegeltem, hogy a terv elkészítésekor nemcsak a tervezést részesítettem előnyben, hanem a kivitelezést is figyelembe vettem.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Atomerőműi kondenzátor működésének vizsgálata
    Szodrai, Ferenc; Kuthy, Árpád; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatomban ismertettem az energiatermelés néhány módját, a szélturbinás, napelemes és atomerőműves termelést. Mivel ez a három fő forrás várható, hogy a jövőben preferált opció lesz. A dolgozatom fókuszában az atomerőmű egyik lényeges eleme a kondenzátor áll. Ezért ismertettem az atomerőmű főbb felépítését és működését. Majd kiemeltem a hűtés lényeget. A hűtéssel szoros kapcsolatban van a gőzturbina, ami az energiatermelést végzi, így ismertettem a fontosabb paramétereit. Az atomerőmű hűtése két módon oldható meg, léghűtéssel vagy vízhűtéssel. ez azt jelöli, hogy az atomerőmű kondenzátora hova tudja a hőt átadni a működése során. Első körben a léghűtés módját vizsgáltam meg, itt két fő típus van. Az egyik a szabadáramú hűtőtorony mely segédenergia nélkül egy magas tornyon képes átáramoltatni a levegőt rajta és a kényszeráramoltatásút amikor a légmozgást ventilátorral biztosítják. Második körben pedig a vízhűtéses megoldást, melynek lényege a folyóvízből kivett vizet felmelegítve juttatjuk vissza. A léghűtés esetben megvizsgáltam mekkora lég mennyiséget kell biztosítani az év leg kritikusabb idején. A számítás hoz Paks meteorológiai adatait használtam fel. A folyóvizeshűtés esetében meghatároztam a hűtő víz mennyiséget. majd következtetést tettem az alkalmazandó szivattyúk mennyiségére. Ismerve a két hűtési mód térfogat nyomás és teljesítményadatait, továbbá a szakirodalmak alapján összehasonlítottam a két módszert. A szivattyú működése közben bizonyos vízszint mellett örvény alakulhat ki. Hogy ennek a lehetőséget kizárjam, ANSYS CFX szimulációs programmal leellenőriztem. A szimulációs eredmények pozitív értéket adtak. Tehát várhatóan örvény nem fog keletkezni. Viszont mivel idő függő szimulációt futtatam, kiderült, hogy a kezdeti gyors indítás közben kialakulhat lég beszívás a víz kivételi műben, ezért vigyázni kell, hogy az indítás során csak lassan adjuk szivattyúra a terhelést. Megvizsgáltam annak az esetnek az életszerűséget, hogyha rövid ideig a turbinát leállítanánk és a nem felhasznált hőt a kondenzátoron vethetnénk ki. A számításaim alapján 2400MW és 1400 MW között folyamatos szabályozással tetszőlegesen értékére lehet állítani a termelést. A kondenzátoron történő disszipálással pedig lepés szerűén 700 MW és 0 MW termelés állítható be. A módszer előnye, hogy reaktor leállítása nélkül rövid időre készenléti állapotba hozható, ami kedvezhet a szél turbinás vagy napelemes erőműveknek.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Burkolatba szerelt háromfázisú száraztranszformátor szellőzésének vizsgálata
    Szabó, Krisztián; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    Szakdolgozatomban egy burkolatba szerelt, háromfázisú száraztranszformátor természetes szellőzését vizsgáltam végeselemes módszerrel. Az áramlástani (CFD) szimulációmhoz kapcsolt („coupled”) szimulációs módszert alkalmaztam, amelyhez elsőként egy elektromágneses szimulációt kellett felépítenem. Az ANSYS Electronics Desktop szoftver Maxwell 3D moduljában, a berendezés villamos paraméterei alapján szimuláltam a transzformátor veszteségeit (rövidzárási üzemállapotban), majd a kapott eredményt a Fluent bemenetéhez illesztettem. A legnagyobb kihívást a burkolat geometriájának egyszerűsítése jelentette, hiszen az meglehetősen bonyolult alaksajátosságokat tartalmazott (szellőzőlamellák, perforált lemezek stb.), amelyek explicit módon nem voltak átültethetőek a szimulációs térbe. Ezek egyszerűsítésére egy implicit modellezési metódust alkalmaztam, ahol a bonyolult geometriai elemeket egy matematikai modellel helyettesítettem.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Calculations of Performance Losses for Automobile Vehicles
    (2020-04-15) Szodrai, Ferenc; Pálinkás, Sándor; Juhász, György
    Vehicle-energetic-models are used to analyze the performances and when a comprehensive structure is established even optimization could be done. For these kinds of models, the losses of the vehicles have to be known. These losses could significantly effect of the vehicle fuel consumption. From these losses the rolling resistance, drive elements and aerodynamic drag are discussed. This paper reviews some of the literatures that describes the calculation methods and gives us some idea about the degree of their value. Our further goals are to have an UpToDate loss coefficient dataset and calculation methods for further vehicle-energetic modelling.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Calculations of Performance Losses for Automobile Vehicles
    (2020) Szodrai, Ferenc; Pálinkás, Sándor; Juhász, György
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Computational Fluid Dynamics Analysis of Tesla Cybertruck
    Elzamar, Mostafa Ahmed Mostafa Mohamed; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    This thesis investigates the aerodynamics of the Tesla Cybertruck, with a focus on enhancing its overall efficiency. Objectives include a detailed analysis of airflow patterns and drag forces, employing advanced computational fluid dynamics (CFD) techniques. The study addresses existing gaps through a literature review, drawing insights from analogous geometries and drag reduction studies on pickup trucks. Methodologically, precision mesh generation techniques such as double precision, local sizing, and curvature meshing are applied. The simulation setup is rigorously validated through sensitivity studies and comparisons with Numeric Systems GmbH, establishing the reliability of the methodology. Tasks encompass the examination of separation bubbles, sharp edges, wake dynamics, and vortex shedding patterns, contributing to a comprehensive understanding of Cybertruck aerodynamics. The conclusion highlights key findings derived from the analysis. The identification of a separation bubble at the front of the hood and the impact of sharp edges on airflow dynamics provide valuable insights. The study reaffirms its credibility through comparisons with Numeric Systems GmbH, showcasing the robustness of the simulation methodology. The results contribute not only to academic knowledge but also hold practical implications for optimizing the Cybertruck's performance. The applicability of these findings extends to the broader discourse on electric vehicle design, offering insights for practical design strategies to enhance performance and efficiency.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    DESIGN OF A DARRIEUS TYPE WIND TURBINE
    Patel, Aksh Hemantkumar; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    To summarise this thesis paper, I will briefly elaborate each of my major check points, and the results I obtained in and amongst all the research and simulations, as well as my own cognitive reasoning and understanding in the topic. Firstly, I introduce and explain what category of wind turbines the Darrieus type wind turbine is part of and which specific type of Darrieus Type Wind turbine. The Darrieus type wind turbine is categorised as a Vertical Axis Wind Turbine (VAWTs), this is due to the way it is set up unlike the usual wind turbines, they rotate around the vertical axis. More, specifically, I focused on the Helical shape of the Darrieus type wind turbine, as to eliminate inconsistency due to the curvature of the wind profile around the circumference of the wind turbine. This allows for a smoother output of torque and rpm that can be fed into the step-up gearbox, and finally, to the generator. Secondly, I ran simulations on the wing profiles I would think would be most suitable for the implementation into a Darrieus type wind turbine, and then perform the wind simulation using Ansys Discovery, to understand its behaviour in similar wind condition to as it would have, if it were to be implemented in the capital of Hungary, Budapest. The wind speed I found and used was 3.67m/s. The wing profiles I chose to perform my simulations on were the NACA 63(3)-618 and the NACA 0018, and compare the two against each other with each determining factor that would affect how it would behave if it were to be implemented on a Darrieus type wind turbine. I then performed multiple repeated simulations to make sure the results are consistent, and output the following data; Velocity, Total pressure and Static pressure. All the results pointed to the NACA 63(3)-618 being the more preferable wing profile between the two, due to its significantly higher value of Coefficient of Lift, and a negligible amount of slightly higher value of drag compared to the NACA 0018, which in fact maybe more useful as it may aid in rotations of the wind turbine as the wind passes by the wing profile. Finally, I compare my results to the literature already published and verify my results. My results show that the NACA 63(3)-618 is the more preferable wing profile, as there are many research papers published that note that they tested other NACA 6-series wing profiles and they performed really well to be used in a wind turbine and commercially is the shape mostly used for VAWTs and not the NACA 0018. Furthermore, my NACA 0018 performance data compares very similarly to the research paper from University or Stuttgart and University of Warsaw and this shows that there is a good level of accuracy between my work and other already published works, which shows that the simulations I have performed on the NACA 63(3)-618 are accurate and reliable. I also chose a well-fitting step-up gearbox and generator to go with the wind turbine design, thus making it theoretically plausible with the NACA 63(3)-618
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    DESIGN OF A DARRIEUS TYPE WIND TURBINE
    Patel, Aksh Hemantkumar; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    To summarise this thesis paper, I will briefly elaborate each of my major check points, and the results I obtained in and amongst all the research and simulations, as well as my own cognitive reasoning and understanding in the topic. Firstly, I introduce and explain what category of wind turbines the Darrieus type wind turbine is part of and which specific type of Darrieus Type Wind turbine. The Darrieus type wind turbine is categorised as a Vertical Axis Wind Turbine (VAWTs), this is due to the way it is set up unlike the usual wind turbines, they rotate around the vertical axis. More, specifically, I focused on the Helical shape of the Darrieus type wind turbine, as to eliminate inconsistency due to the curvature of the wind profile around the circumference of the wind turbine. This allows for a smoother output of torque and rpm that can be fed into the step-up gearbox, and finally, to the generator. Secondly, I ran simulations on the wing profiles I would think would be most suitable for the implementation into a Darrieus type wind turbine, and then perform the wind simulation using Ansys Discovery, to understand its behaviour in similar wind condition to as it would have, if it were to be implemented in the capital of Hungary, Budapest. The wind speed I found and used was 3.67m/s. The wing profiles I chose to perform my simulations on were the NACA 63(3)-618 and the NACA 0018, and compare the two against each other with each determining factor that would affect how it would behave if it were to be implemented on a Darrieus type wind turbine. I then performed multiple repeated simulations to make sure the results are consistent, and output the following data; Velocity, Total pressure and Static pressure. All the results pointed to the NACA 63(3)-618 being the more preferable wing profile between the two, due to its significantly higher value of Coefficient of Lift, and a negligible amount of slightly higher value of drag compared to the NACA 0018, which in fact maybe more useful as it may aid in rotations of the wind turbine as the wind passes by the wing profile. Finally, I compare my results to the literature already published and verify my results. My results show that the NACA 63(3)-618 is the more preferable wing profile, as there are many research papers published that note that they tested other NACA 6-series wing profiles and they performed really well to be used in a wind turbine and commercially is the shape mostly used for VAWTs and not the NACA 0018. Furthermore, my NACA 0018 performance data compares very similarly to the research paper from University or Stuttgart and University of Warsaw and this shows that there is a good level of accuracy between my work and other already published works, which shows that the simulations I have performed on the NACA 63(3)-618 are accurate and reliable. I also chose a well-fitting step-up gearbox and generator to go with the wind turbine design, thus making it theoretically plausible with the NACA 63(3)-618.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Development of energy-efficient fans for ventilation of data centers
    Pernabekov, Azamat; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    The study is devoted to the current issue of developing energy-efficient fans specifically designed to ensure efficient ventilation in data centers. The first task carefully analyzes and selects the most optimal fan type to meet the stringent cooling requirements of a data center. The main attention is paid to the development of an energy-efficient axial fan model and its successful integration into a computer-aided design system. Subtopics in this section include ventilation system concept, axial fan design, and efficient fan control techniques such as impeller speed control and innovative blade adjustment techniques. An important step is the design of the blades of an energy efficient axial fan, including the influence of the shape of the blade axis on the economical operation of the fan, the selection of the blade profile and the creation of the final 3D model using Solid Edge software. Next, an aerodynamic calculation of the developed fan is carried out, including splitting into a finite element mesh, setting the air flow conditions and calculating the flow rate, followed by analysis of the results. The final task of the work are devoted to assessing the performance and estimating the cost of an energy-efficient axial fan. Evaluating performance includes improving the design, using innovative control technologies and selecting the optimal material. The study ends with the calculation of the payback period, providing an integrated approach to development and a comprehensive assessment of the performance of this important component of the data center ventilation system.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    ELSZÍVÓ VENTILÁTOR ÜZEMBIZTONSÁGI VIZSGÁLATA ATOMERŐMŰVI KÖRNYEZETBEN
    Kertész, Barna; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    A diplomamunkám vizsgálata során a Paksi Atomerőmű Zrt – ben lévő *UG(74-75)D001 helyi jelölésű, HF R 250 – 15 D típusú elszívó ventilátor meghibásodását kaptam meg témának a cégtől. A diplomamunkám során beleástam magam a berendezéssel szemben támasztott üzemeltetési és karbantartási követelményekbe, mint Erőmű oldalon, mint pedig gyártói oldalon. A vizsgálatom során, ami elsődleges szempont volt az az, hogy a lefőbb alkatrésze, eleme a berendezésnek, ami a járókerék és annak hátrafelé hajló lapátjai, üzemeltetési paraméterek mellett miért először kihajolnak, majd egy bizonyos idő után eltörnek. A járókerék lapátjainak törése maga után hozta, hogy egy esetben a házat is megrongálta. A HF R 250 – 15 D típusú elszívó ventilátorról azt tudni kell, hogy műanyag házas és műanyag járókerékkel rendelkező vegyszer álló elszívó ventilátor. A ventilátor háza polietilén (PE) a járókerék anyaga pedig polipropilén (PP) a járókerék tulajdonságai közé tartozik, amit anyaga hoz magával, hőre lágyuló ipari műanyag. Ezen tulajdonságai mellett a berendezés még ATEX – es tanúsítvánnyal is el van látva, ami arra enged következtetni, hogy ez a berendezés egy robbanás biztos ventilátor. Ezt a tulajdonságát azért indokolta a berendezés, mert a feladatát megvizsgálva, ami az, hogy ez a berendezés, az Erőmű biztonsági részéhez tartozó akkumulátor telepeknek helyt adó helyiségekből szív el levegőt. És egy esetleges akkutelep meghibásodás esetén a berendezésnek irányított szívással el kell tudnia szívni a sérülés során kiszivárgott hidrogént és ezen kívül még egyéb savas anyagokat. Ennek következtében kellett olyan elszívó berendezést alkalmazni, ami ATEX – es tanúsítvánnyal rendelkezik. A diplomamunkám során számításokat végeztem a ventilátor járókerekeire ható centrifugális erőhatás meghatározására, valamint az affinitás és hasonlóság törvény alapján elvégeztem egy összehasonlítási számítást, amivel megtudtam határozni a berendezés üzeméhez szükséges fordulatszámot. A számítások elvégzése után javaslatokat tettem a berendezés rendelkezésre állás növelés javítására. A javaslataimat három pontba szedtem, az egyik a fordulatszám meghatározás következtében kapott értéke elérése frekvencia váltóval, a második a berendezés rögzítésében fő szerepet kapó gyári acélrugók lecserélése közepes keménységű gumibakokra, a harmadik pontom pedig a berendezésre telepíthető utólagos távdiagnosztikai rendszer telepítése, amivel növelhető a berendezés rendelkezésre állása, karbantarthatósága jobban tervezhető és a gép állapot jobban trendelhetőbb.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Épületenergetikai elemzések az épülethatároló szerkezet környezet okozta változásai alapján
    (2017) Szodrai, Ferenc; Lakatos, Ákos; Szodrai, Ferenc; Földtudományok doktori iskola; DE--Műszaki Kar -- Épületgépészeti és Létesítménymérnöki tanszék
    A nedvesség hosszú időn át, többnyire az esős napokon és az utána következő időszakokban fejti ki a hatását, amit egy épületnél a fajlagos hőveszteség-tényezőben, a hőtároló képességben vagy energiafelhasználásban lehetne kimutatni. Az épületre a szél is hatással van, az év során folyamatosan hűtő-fűtő hatást fejt ki rá. Dolgozatomban a felsorolt jelenségek természetét és különböző hatásait vizsgáltam meg. Az építőanyagok vizsgálata több okból is fontos. Egyrészről a régebbi, akár 20-30 éves irodalmakban szereplő adatok elavultnak tekinthetők, másrészről az MSZ-140-2 szabványt, melyet épületek hőtechnikai méretezésénél használtak tervezők, és összefoglalta az összes (akkori) hőszigetelő és építőanyag hőtechnikai és épületfizikai paramétereit, 2012-ben visszavonták. A technológiai fejlődésnek köszönhetően az anyagok gyártástechnológiája kiszélesedett, illetve új anyagok kerültek piacra. Feladatom volt a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki tanszéken eddig végzett méréseket, kutatásokat tovább fejlesszem, kiterjesszem új anyagokra és a mérési eredményeimet számítások és számítógépes szimulációk bemeneti paramétereként használjam fel.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Exploring the Use of Dehumidifiers for Sustainable Water Solutions in the farming Industry
    Rhorbal, Mohamed; Szodrai, Ferenc; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    This thesis examines dehumidification-based AWG systems as new supplementary water sources for agriculture in arid regions. it investigates various dehumidification systems used in greenhouses. Using a custom framework, by assessing the systems based on their water yield, energy use, and cost efficiency, estimating these systems thermodynamically and climatologically to determine the possibility of meeting the water demand by using such systems, and out of the examined dehumidification systems, the most promising system was the solar-based dehumidifier, as it reduces reliance on grid electricity and offers better long-term sustainability. Overall, i concluded that AWG technology has the potential to make agriculture more resilient, but efficiency, cost, and integration with renewables need to be improved for this potential to be realized.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fúziós berendezéshez kapcsolódó gyorszáró szelep hőmérsékleti analízise
    Nagy, Norbert; Szodrai, Ferenc; DE--Műszaki Kar
    A szakdolgozatom feladata az volt, hogy megvizsgáljam az ITER-hez használatos DMS rendszer egyik legfontosabb elemét, a gyorszáró szelep melegedését működés közben. A feladatot a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont biztosított számomra. Ez a gyorszár rendkívül fontos szerepet tölt be a zavarelhárító rendszer működésében ugyanis megakadályozza, hogy a pellet hajtógáz bejuthasson a plazma térben. Nagy hangsúlyt kell fordítani az zárban használt anyagokra is. A modell felépítése előtt én is utána néztem a felhasznált anyagoknak és kigyűjtöttem azokat a tulajdonságaikat, amelyek kellene fognak egy tranziens szimuláció futtatásához. Ezt követően felvettem a peremfeltételeket a szimulációhoz. Az energiabevitelhez Internal Heat Generation-t használtam. A peremfeltételeknél megadtam a hőáramlást minden olyan felületre, amely szabad levegővel érintkezik. Ennek az értékének meghatározása nem a legegyszerűbb feladat, de, mivel a lefutatott szimuláció tükrözi a valóságot, úgy gondolom helyen választottam meg ezt az értéket. A következő lépés a geometria legegyszerűsítése volt. A folyamat során eltávolítottam minden olyan alaksajátosságot (lekerekítés, letörés, furat) amellyel nem befolyásoltam a szimuláció végkimenetét. Általában minden olyan alaksajátosságot el lehet távolítani, amelynek térfogata arányaiban tekintve elhanyagolható az egész alkatrészhez képest. Ez után kezdődhetett a hálózás folyamata. A minőség nyomon követesére több mutatószám áll rendelkezésünkre ilyen például az Element Quality és a Skewness. Elvégeztem egy hálóérzékenységi vizsgálatot is. Ezért a vizsgálatért volt szükséges felépíteni 3 Steady-State szimulációt, amiben egyre finomítottam a hálót. A 3 eredményt összevetve, számításokkal tudtam bizonyítani, hogy a hálózás megfelelő, az eredményektől független. Az eredmények ki értékelésénél fontos megemlíteni azt, hogy az eredmények csak egy lövésre vonatkoznak. Sajnos az időbeli korlátok és a csekély számítási kapacitás miatt, egy lövést és az utáni hűlést tudtam lefuttatni. Jelentkeztek a modellen sajnos lokális hibák, amelyek valószínűsíthetőleg abból erednek, hogy a program törekedik az energia kontinuitás kiszámolására, de lehetséges, hogy egy-egy nódusnak nem talál pár a kontaktok között, így ott vagy alászámol vagy éppen fölé a valós hőmérsékletnek. A háló további finomításával ezek a hibák nagy eséllyel elkerülhetőek, de nekem meg kellett találni azt az egyensúlyt a háló sűrűség és a futási idő között, ami lehető tette a szimuláció időben befejezését. Ez a szimuláció elegendő volt arra, hogy bebizonyítsam, hogy a modell, amit felépítettem az megfelel a valóságnak, hiszen azokat az eredményeket produkálta, amelyeket a laborban is láthatunk.