Szerző szerinti böngészés "Szolnoki , Csenge Tamara"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A PTA (1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán) AgClO4-al vízben képzett koordinációs polimerének jellemzése
    Suller, Raimond; Udvardy, Antal; Szolnoki , Csenge Tamara; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    Szakdolgozatomban az 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantánt, azaz a PTA-t kristályosítottam az AgClO4-tal. Ehhez a foszfint reagáltattam azonos mennyiségű ezüst-sóval vizes közegben fény kizárása mellett. A kivált kristályok nem oldódtak fel D2O-ban és DMSO-ban sem ezért az ezüst-perklorát és a foszfin „in situ” oldatának vettük fel a 1H-, és 31P-NMR spektrumait. Megállapítottuk, hogy az „in situ” képződő részecskében Ag-PTA kölcsönhatás jön létre, ugyanis a vegyület kémiai eltolódása -77,89 ppm, ami hasonlít az ismert [(Ag(κOH2)(μ3-PTAκ3P:N:N)]n(X)n (X=NO3, BF4, PF6) típusú komplexekére. Ugyancsak hasonlóság figyelhető meg a vegyületek 1H-NMR spektrumában is és ESI-MS mérések során. Meghatároztuk az ezüst komplex szilárd fázisú szerkezetét is. A szerkezet felderítéséhez az Olex2 grafikus felületbe integrált SHELX segédprogramokat, míg a szerkezet validálásához a PLATON-t használtam. A vegyület az ortorombos kristályosztály Pbca tércsoportjában kristályosodik és elemi cellája egy ezüst-iont, egy P,N,N’ koordinációs módú PTA-t, egy koordinált vízmolekulát és ellenionként egy perklorát-iont tartalmaz. Az [(Ag(κOH2)(μ3-PTAκ3P:N:N)]n(ClO4)n összetételt támasztotta alá az elemanalízis eredménye is. Az [(Ag(κOH2)(μ3-PTAκ3P:N:N)]n(X)n (X=NO3, BF4, PF6, ClO4) vegyületek esetén az ezüst-ionok geometriája, a PTA kapcsolódási módja, hidrogénkötések, és az ezekből következő hosszútávú elrendeződések is hasonlítanak. Továbbá miden vegyület azonos tércsoportban kristályosodik és az elemi cellák adatai is hasonlítanak.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az 1,3,5-triaza-7-foszfatriciklo[3.3.1.13.7]dekán mechanokémiai átalakításai és Ag(I)-, valamint Ru(II)-ionokkal képzett komplexei
    Szolnoki , Csenge Tamara; Dr. Udvardy, Antal; Szolnoki , Csenge Tamara; Kémiai tudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar
    Környezetünk felelősségteljes védelmében szükségünk van olyan eljárások kidolgozására, melyek során lehetőségünk nyílik az ipar számára fontos alapanyagok előállítására az úgynevezett "zöld kémia" alapelveinek érvényesülése mellett. Az ipari folyamatok nagy részét drága, mérgező és gyúlékony szerves oldószerekben hajtják végre. Mi is lehetne annál zöldebb, mintha egyáltalán nem is használunk oldószert a reakciók kivitelezéséhez? Golyósmalomok segítségével lehetőségünk nyílik olyan termékek előállítására, melyek klasszikus oldószeres körülmények között nem képződnek, így új lehetőséget kapunk akár új vegyületcsaládok kialakítására. Doktori értékezésem középpontjában egy triciklusos vízoldható foszfin, az urotropin foszfort tartalmazó analógja, az 1,3,5-triaza-7-foszfatriciklo[3.3.1.1]dekán (PTA) oldószermentes átalakításai állnak. Napjainkban nagy igény mutatkozik új antimikrobiális hatású szerek kifejlesztésére, mivel számos mikroorganizmus ellenálló lett a piacon elérhető antibiotikumokkal szemben. A kutatók új, jobb farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagokat próbálnak előállítani és tesztelni a klinikumban. Ilyen potenciálisan bioaktív anyagok lehetnek a PTA ezüst(I)-ionokat tartalmazó származékai.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az N-metil-7-(2-karboxietil)-PTA-triflát (PTA=1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán) szerkezete és antimikrobiális tulajdonságai
    Csomós , Ágota; Udvardy , Antal; Szolnoki , Csenge Tamara; Márton , Alexandra; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biotechnológiai Intézet
    Diplomamunkám során a PTA (1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán) tartalmú N-metil-P(V)-spirofoszforán típusú vegyületnek az antimikrobiális hatását vizsgáltam hígításos módszerrel Ag(I)-ionok jelenlétében, valamint távollétében. A vizsgálatokhoz egy N-metil-származékra volt szükségem, ami nem képez csapadékot az ezüst(I)-ionokkal. A metil-triflát segítségével hagyományos oldószeres módszer során sikeresen előállítottam az N-metil-7-(2-karboxietil)-PTA-triflátot (2b). A triflát-sót oldat fázisban jellemeztük 31P-, 13C-, 1H-NMR spektroszkópiával, illetve meghatároztuk szilárd fázisú molekulaszerkezetét röntgendiffrakciós módszerrel. Az antimikrobiális vizsgálatokat három mikroorgnaizmuson végeztem az N-metil-7-(2-karboxietil)-PTA-jodiddal (2a), az N-metil-7-(2-karboxietil)-PTA-trifláttal (2b), és „in situ” képzett Ag(I)-tartalmú anyaggal (ezüst-triflátból és 2b-ből áll) és a standardként alkalmazott ezüst-trifláttal. Az eukarióta élőlények esetében a Saccharomyces bayanus élesztőgombát, a prokarióták közül pedig a Bacillus subtilis (Gram-pozitív) és Pseudomonas putida F1 (Gram-negatív) baktériumfajokat vizsgáltam meg. Megfigyeltem, hogy az előállított anyagok rendelkeznek-e antimikrobiális hatással, illetve, hogy milyen koncentráció-tartományban fejtik ki hatásukat.