Szerző szerinti böngészés "Tamás, András"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 45)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Climate FieldView szoftver döntéstámogatási lehetőségei a gyakorlatbanSzatmári, Simon; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérlet során differenciált tőszámmal történt vetésre és tápanyagkijuttatásra került sor, mely tervek a Climate FieldView rendszerével készültek, továbbá a Climate FieldView Sentinel műholdból nyert térképei segítségével a teljes tenyészidőszak nyomon volt követve. A vizsgált évben arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy egy döntéstámogató szoftver (jelen esetben a Climate FieldView) hogyan segítheti a felhasználót, valamint a rendszer nyújtotta lehetőségek gyakorlatba történő hasznosítását vizsgáltuk. A Climate Fi-eldView rendszere automatikusan összegyűjti a Sentinel műholdről származó felvételeket , melyek nagyjából 3 napos gyakorisággal készülnek. A felvételek alapján táblaegészség-térképek készülnek, melyek biomasszát és a haszonnövény napi vízhasználatát ábrázolják. A biomassza térkép volt a kísérlet szempontjából a hasznosabb számunkra, mivel öntözés nem történt, így a vízhasználati adatok másodrendűek voltak. A biomassza térkép segítségével a differenciált tőszámmal vetett és a differenciált dózisú tápanyag kijuttatási terv szerint ke-zelt kukorica tábla tenyészidőszakbeli változásai voltak nyomon követve, figyelve a külön-böző vetőmagnormák és dózisok közti különbségek kirajzolódását. A vetésterv és a táp-anyag-kijuttatási térkép is a Climate FieldView felületén készült. Továbba a betakarítás fo-lyamán is a FieldView Drive segítségével lettek gyűjtve a hozam-, és nedvességértékek. A szoftver segítségével a táblaegészség-állapota rendkívül egyszerűen volt nyomonkövetkhető. Habár a Sentinel által gyűjtött felvételek mindenki számára díjmentesen elérhetőek, azok gyűjtése, értékelése időigényes feladat, a Climate FieldView viszont automatikusan elvégez-te ezt a feladatot a részünkre, ez által időt és energiát megspórolva. A kukorica tenyészidejé-be beleesik a nyári munkacsúcs, mely során nem biztos, hogy jut ideje a gazdálkodónak az adatgyűjtésre, azonban ez a folyamat jelentősen lerövidül a FieldView által, így mindössze pár perc alatt átfuthatóak a rendszer által már automatikusan elkészített térképek. Agrotech-nikai hibák, vadkár, víznyomásos foltok detektálására is alkalmasak a biomassza térképek, mely segítségével az esetleges problémákra idejében fény derül, az általul előidézett termés-depresszió csökkenthető. A kísérletben szereplő tábla mérete 92,6 hektár, melynek teljes körű, alapos szemléje, bejárása nagyon időigényes lenne, értelemszerűen erre nem tud sor kerülni olyan gyakorisággal, mint ahogy a táblaegészség térkép készül. Emellett a sokszor megtévesztő érzékszervi vizsgálatra sem kell hagyatkoznunk, mivel a térképek színskálájá-hoz egzakt értéktartomány is párosul. Természetesen fontos megjegyezni, hogy a termelő gyakorlati tapasztalata, helyismerete és tudása elengedhetetlen a megfelelő következtetések levonásához. A kísérlet során differenciált tőszámmal történő vetés, valamint differenciált dózisú tápanyagkijuttatás is történt. Az ezekhez tartozó kijuttatási tervek is a Climate FieldView segítségével íródtak. A szoftver többféle módszerrel (térképréteg szerinti, előző évi terv, importált terv, vagy saját magunk általi zóna rajzolás) nyújt lehetőséget a terv elké-szítésére. A legnagyobb előnye abban mutatkozott meg, hogy külsős cég vagy szaktanácsadó bevonása nélkül, a saját adatainkból a tapasztalatainkkal és helyismeretünkkel kiegészítve lehetett egyszerűen, szinte alapszintű informatikai tudással elkészíteni a tervet, mely a prog-ram éves előfizetésén felül nem került többletköltségbe. Gyakori problém a külsős cég által készített tervekkel, hogy annak elkészítésébe a gazdálkodót nem vonják be, így az általa birtokolt helyismeretei tudás, mely fontos része lenne a megfelelő zónázáshoz, nem jelenik meg a tervben. Ezen felül a költség vonzata is jóval magasabb. A kísérletben Dekalb kukori-ca hibridek lettek felhasználva, melyekre a rendszer automatikus tőszámajánlást tud tenni, ezzel is tovább javítva a terv pontosságát. Az elkészített tervek egyszerűen importálhatóak, így könnyen kivitelezhetőek voltak. Kommunikációs, olvasási probléma nem állt fenn. A terv megvalósulása könnyen nyomon követhetőnek (akár real-time), illetve a vetés befejezte után a populáció térképpel ellenőrizhető volt. Összegezve a vetésterv könnyen, és költséghatékonyan kivitelezhetőnek bizonyult, kiegészítő szolgáltatásai (Dekalb tőszámaján-lás) hasznosak voltak és tovább fokozták a pontosságot. Nagyban hozzájárult a precíziós gazdálkodás egyik sarokkövének tekinthető okszerűség megvalósulásához azzal, hogy a ki-vetni kívánt vetőmagmennyiség okszerűen oszlik meg, hozzájárulva ezzel a költségek optimalizálásához. A tápanyagkijuttatási terv szintén a Climate FieldView rendszerében készült. Hasonlóan a vetéstervhez, itt is magunk határozhatjuk meg a zónák számát és azok elhelyez-kedését, akár térképréteg, korábbi terv, importált terv, vagy saját szabadkezű rajz segítségé-vel. A rendszerben lehetőségünk volt kiválasztani a kijutatandó input anyag halmazállapotát (szemcsés, folyékony) valamint fajtáját, kereskedelmi név vagy hatóanyag szerint. A terv elkészítése nem kívánt magasfokú informatikai tudáshátteret. Könnyen a munkagépbe importálható volt, kivitelezése és megvalósulása akár valós időben nyomonkövethető volt. Előnyei gyakorlatilag megegyeznek a vetésterv előnyeivel. Különösen nagy előnyt jelent az okszerű dózisok kijuttatása, ugyanis a rendkívül magas input-anyag árak, különösen egy olyan intenzív kultúra esetén, mint a kukorica, a költségek jelentős részét teszik ki, így jelen-tős versenyelőnyt és költséghatékonyságot jelent az összmennyiség okszerű megosztása. A Climate FieldView olyan további adatok megfigyelésére kínál lehetőséget többek között, mint a vetőgép leszorítőerejének, a szinguláció, valamint a vetőgép sebességének monitoringozása, melyek fontos adatok a gazdálkodó számára, ismeretükben a pontosság, így a termelékenység fokozható. Ezen adatok analóg módon történő gyűjtése kivitelezhetet-len, a program segítségével ezek a térképek automatikusan (a hozzá szükséges feltételrend-szer megléte esetén) elkészülnek, a gazdálkodó rendelkezésére állnak. A betakarítás során a hozam-, és nedvességadatok valós idejű nyomonkövetése való-sult meg, mely FieldView Drive segítségével felhő alapon történt, elkerülve így az esetleges adatvesztést. Összegezve a kukorica tenyészidőszaka alatt a Climate FieldView-val történő tapasz-talatokat, elmondható, hogy egy könnyen, különösebben magas szintű informatikai tudás nélkül is könnyen kezelhető program. Amennyiben az adott gazdaság nem rendelkezik, olyan eszközparkkal amivel megvalósítható a terv szerinti differenciált kijuttatás is képes az automatikusan készülő tábla egészség-térképek segítségével hasznos információkat nyújtani. Rámutathat vadkárra, növényvédelmi problémára, felmérhetőek vele a víznyomásos részek. Amennyiben egy táblában több fajta/hibrid, esetleg fajtasor található meg, azok egész te-nyészidőszakbeli fejlődés különbségei is nyomon követhetőek. A napi vízhasználat térkép azon gazdaságok részére nyújt nagy segítséget, ahol fennáll az öntözés lehetősége, így annak ütemezése is adat alapon valósulhat meg. A vetés-, tápanyagkijuttatási-, valamint növényvédelmi tervek készítése nemcsak egyszerűen, de többletköltség nélkül valósulhat meg, a felhasználó által, külsős fél bevonása nélkül. A gazdálkodó helyismerete, tapasztalata így tovább fokozhatja a terv pontosságát, mely ezáltal már nemcsak adat alapon nyugszik, hanem a termelő gyakorlati tudására is tá-maszkodik. Amennyiben a termelő törekszik a precíziós gazdálkodásra történő átállásra, a Climate Fi-eldView szoftvere ebben remek támogatást tud nyújtani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A drónos gyomirtás hatékonyságának vizsgálata kukorica kultúrában Sátoraljaújhely térségének gyomviszonyai közöttLaczkó, Lóránt; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica a világon az egyik legnagyobb volumenben termelt kultúrnövény, így ennek fenntartható, innovatív termesztése létfontosságú a jelenben és az lesz a jövőben is. A mai modern és folyamatosan fejlődő társadalmunkban a környezet és annak védelme kiemelkedő szerephez jut. A precíziós és az integrált növényvédelem együttes erővel tud segíteni ezen a helyzeten. amiben nagy szerep jut a jövőben a drónoknak és a permeteződrónoknak. A kísérletem bizonyítja, hogy a drónnal történő gyomirtás megfelelő hatékonyságú, és az elvártaknak megfelelő szinten tartja az adott terület gyomborítottságát. A permetezést a még nagyobb pontosság elérése érdekében ki lehet egészíteni RTK állomás (DJI RTK mobile station) és felvételező drón (DJI Mavic 3M) használatával, ez már centiméter pontos kezelést is lehetővé tesz. Ezen eszközök egyidejű használatával teljes mértékben alkalmassá válik a precíziós gazdálkodás beillesztésébe, hiszen a multispektrális felvételeknek köszönhetően akár helyi 1-1 kisebb területen történő beavatkozás is elvégezhető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hagyományos és precíziós kukorica termesztéstechnológia gazdaságossági szempontjai több éves termésátlagok felhasználásávalMolnár, Mária Fruzsina; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz egyik legfontosabb takarmánynövény a kukorica, hasznosíthatósága sokrétű. Hazánkban az abraktakarmányok 65-70%-a kukorica. Szakdolgozatomban a kukorica termesztésének két eltérő módszerét vizsgáltam, a hagyományos, valamint precíziós eljárást gazdasági szempontból. A téma aktualitását az elmúlt évtizedek piaci és környezeti tényezőinek élesedése adja, amelyek a termelési költségek optimalizálását, a hozamok stabilizálását és a károsanyag-kibocsátás mérséklését követelik meg. A munka kulcskérdése, hogy a precíziós technológiába való befektetés „mikor térül meg”. Hagyományos módszer előnye az alacsonyabb tőkeigény és a jól ismert munkaszervezés. Hátránya az „átlagdózis-gazdálkodás”, amely figyelmen kívül hagyja a tábla heterogenitását. Ennek következtében a jobb adottságú zónák alul-, a gyengébbek túladagoltak lesznek, ami rontja a költség-hatékonyságot és növeli a környezeti terhelést. Precíziós gazdálkodás első ránézésre drága, mivel magában foglalja az RTK-bázist, az automata kormányzást, a hozamtérképezést és az ISOBUS-vezérelt munkagépeket. Egy 100 hektáros üzem esetén a kezdeti többletberuházás 10 - 12 millió Ft is lehet. A precíziós kukoricatermesztés lényege, hogy a termelés minden fázisát (talaj-előkészítés, vetés, betakarítás) a legmodernebb módszerekkel optimalizálják a költségcsökkentés és a környezeti hatások minimalizálása céljából. Nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a precíziós technológia potenciálja a megtakarításokban rejlik: - Változó dózisú műtrágya-kijuttatás: 8 - 12% megtakarítás. - Változó dózisú növényvédőszer-kijuttatás: 8 - 10% megtakarítás. - Differenciált vetés: átlagosan 4% terméstöbblet. Ezeket a megtakarításokat és terméstöbbleteket a 60 000 Ft/t körüli kukorica-felvásárlási árral számolva egy 100 hektáros üzem évente 2 - 3 millió Ft nettó eredményjavulást érhet el. A dolgozatom célja az volt, hogy a valós, több éves (2022 - 2024) termésátlagok és költségadatok alapján statisztikai adatokkal is bemutassa a befektetés és megtérülés arányát. A precíziós technológia a termelékenység növelése a környezeti káros hatások minimalizálása mellett a helyspecifikus vetés, differenciált tápanyag-utánpótlás, célzott növényvédelem és automatizált gépüzemeltetés. A szakdolgozatom célja tehát az volt, hogy a több éves, és így az évjárati hatást is tükröző, adatoknak a statisztikai értékelésével megválaszoljam azt a központi kérdést, hogy a precíziós kukoricatermesztés magasabb beruházása vajon indokolt-e, és milyen időtávon térülhet meg a gyakorlati gazdálkodásban a fajlagos költségcsökkenés, a terméstöbblet és a környezeti fenntarthatóság révén. Kijelenthető összességében, hogy a hagyományos termesztéstechnológia továbbra is helyet kaphat a kisebb tőkeerővel rendelkező gazdaságokban, viszont a hosszú távú versenyképesség, a költséghatékonyság és a fenntarthatóság csak a precíziós megoldások fokozatos bevezetésével érhető el.Tétel Szabadon hozzáférhető A hulladékgazdálkodás szabályozásának elemei(2014) Nagy, Orsolya; Balla, Zoltán; Kith, Károly; Tamás, AndrásTétel Korlátozottan hozzáférhető A kukorica NDRE és VARI dinamikájának vizsgálata polifaktorális tartamkisérletbenMurvai, Dóra Judit; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarHazánk ökológiai adottságaiból kifolyólag, a szántóföldek mintegy 60%-át gabonafélék foglalják el. Kiemelten fontos szerepet játszik a kukorica az emberiség mindennapi életében, de emellett a mezőgazdaságban is kiemelt szerepe van. A precíziós mezőgazdaság (presicion agriculture) esetében a korábbi termesztési módszereket, technikákat vonják össze a térbeli információkkal. A diplomadolgozatomban célul tűztem ki, hogy polifaktorális tartamkísérletben, három különböző talajművelési módban, eltérő tápanyagszintek mellett, öntözött és öntözetlen körülmények között vizsgálom az eltérő genotípusú kukorica hibridek távérzékelt NDRE és VARI vegetáció indexek értékeit a 2021-es tenyészidőszak eltérő mérési időpontjaiban. Az NDRE és VARI dinamika meghatározásával informatívabb képet kaphatunk az állományról, annak időbeni változásáról. Összehasonlítva az NDRE és VARI értékeket egymással, az is megállapítható, hogy a VARI értékek jellemzően arányosan alacsonyabb értékeket eredményeztek. Összeségében megállapítható, hogy az öntözés kifejezetten, de emellett a talajművelési módok, a műtrágyázás és a különböző hibridek is jelentősen befolyásolják az adott állományban mért NDRE és VARI értékeketTétel Korlátozottan hozzáférhető A kukorica relativ klorofilltartalmának és termésének összefüggései eltérő talajművelési rendszerekbenNagy, Szabolcs; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban három féle kukorica fajtának a SPAD értékét vizsgáltam a Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Telepén. A termesztés során tanulmányoztam az öntözés, a műtrágyázás, három különféle művelési mód (sávos, lazított, őszi szántás), valamint a fenológiai fázisok hatását a kukorica relatív klorofill értékére. A SPAD érték az egyik módja annak, hogy mérjük a növény leveleinek klorofill-tartalmát. A klorofill a növény fotoszintetikus folyamatainak egyik legfontosabb összetevője. Az SPAD érték a növény levelein található klorofill mennyiségét jelzi, és így arra utal, hogy mennyire hatékonyan működik a növény fotoszintézise. Az öntözés nagy hatással van a kukorica növekedésére és termésére. Ha a növény nem kap elegendő vizet, akkor a terméshozam jelentősen csökkenhet, és a növényi fejlődés is elmaradhat. Ha a növény túl sok vizet kap, az is káros lehet, mivel a gyökerek oxigénhiányos körülmények között fejlődnek, ami csökkentheti a terméshozamot, és a növényi betegségek kialakulásának is elősegítheti.Tétel Szabadon hozzáférhető A légkör emelkedő szén-dioxid koncentrációjának hatása a növénytermesztésre(2016) Tamás, AndrásTétel Korlátozottan hozzáférhető A szervestrágyázás hatásának vizsgálata eltérő kukorica hibridek esetén üzemi körülmények közöttBagdi, Gábor; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica szerte a világon, így Magyarországon is az egyik legfontosabb mezőgazdasági gabonanövény. A dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy miként hat a kukoricára a szervestrágyázás, emellett két hibridet is összehasonlítottam, melyek árkategóriájukat tekintve erősen különböznek. A vizsgálataim kitértek a kelésdinamikára, a növénymagasság alakulására, az NDVI értékekre, a termésmennyiségre, a költségekre és a profitokra. A kísérletet teljes mértékben saját gazdaságban, saját eszközökkel végeztem. A kísérlet alapján igazolhatóak a szervestrágyázás pozitív hatásai, illetve az, hogy nem minden esetben éri meg egy adott területen a drágább vetőmagot alkalmazni.Tétel Szabadon hozzáférhető Agricultural relations of the increasing carbon dioxide emissions(2017-05-16) Törő, Ágnes; Tamás, András; Vántus, András; Rátonyi, Tamás; Harsányi, EndreEmissions of carbon dioxide (CO2) have deserved more and more attention of humanity since decades, but inspite of theme asures already taken there are no substantial results. CO2 is a very important chemical, one of the greenhouse gases, which on the one hand offsets the cooling of the Earth, but on the other hand the too high CO2 emission leads to the global warming. The emission from the soil contributes substantially to the global cycle. This type of emission is influenced by the soil moisture, temperature, the soil quality and the cultivation. Through our measurements we have studied the relationships between the type of cultivation and the emissions of carbon dioxide.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of the plant physiological effects of late, artificial corn smut infestation using remote sensing methods(2022-12-06) Radócz, László; Sápi, Levente; Zagyi, Péter; Horváth, Éva; Tamás, AndrásIn Hungary, corn is also infected by several important pathogens. In this experiment, we analysed the plant physiological effects of artificial late cron smut infestation using remote sensing methods under field conditions We examined the experimental area from which the data comes from with a DJI Phantom 4 Multispectral Drone NDVI and NDRE indices were calculated and analyzed in GIS programs. Individuals treated with a higher dose remained much greener than the untreated control. They also showed significant differences within the indices used.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of the plant physiological effects of late, artificial corn smut infestation using remote sensing methods(2022) Radócz, László; Sápi, Levente; Zagyi, Péter; Horváth, Éva; Tamás, AndrásTétel Szabadon hozzáférhető Analysis of the plant physiological effects of late, artificial corn smut infestation using remote sensing methodsRadócz, László; Sápi, Levente; Zagyi, Péter; Horváth, Éva; Tamás, András; Radócz László (1996-) (okleveles növényorvos); Sáp Levente (1952-) (agrármérnök, növényvédő szakmérnök); Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök); Horváth Éva (1993-) (Környezetgazdálkodási agrármérnök); Tamás András (1986-) (növénytermesztés és kertészeti tudományok); Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet -- 1004; MÉK; Debreceni Egyetem; Nővényvédő KamaraIn Hungary, corn is also infected by several important pathogens. In this experiment, we analysed the plant physiological effects of artificial late cron smut infestation using remote sensing methods under field conditions We examined the experimental area from which the data comes from with a DJI Phantom 4 Multispectral Drone NDVI and NDRE indices were calculated and analyzed in GIS programs. Individuals treated with a higher dose remained much greener than the untreated control. They also showed significant differences within the indices used.Tétel Szabadon hozzáférhető Assessment of NDVI dynamics of maize (Zea mays L.) and its relation to grain yield in a polyfactorial experiment based on remote sensing(2023) Tamás, András; Kovács, Elza; Horváth, Éva; Juhász, Csaba; Radócz, László; Rátonyi, Tamás; Ragán, PéterTétel Korlátozottan hozzáférhető Az eltérő genotípusú kukorica hibridek kelésdinamikájának vizsgálata különböző talajművelési módokban és tápanyagszintek mellettTóth, Máté; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban három fajtájú kukorica hibrid kelési dinamikájának vizsgálatával foglalkoztam két éven keresztül, amit Debrecen Látóképi Kísérleti Telepen végeztem. Az irodalmi áttekintésem alátámasztja, hogy a növekvő élelmiszerigényeket a mezőgazdasági termeléssel el kell látni; a termelés során a talaj fenntarthatóságát figyelembe kell venni a különböző művelési módok pozitív és negatív hatásait; a precíziós talajművelési módok hasznosak a kukorica termesztésénél; a műholdas távérzékelés nagy haszonnal alkalmazható a növénytermesztésben; a nitrogén pozitívan hat a kukorica kelésére. Megfigyeléseinket 2021-ben, és 2022-ben végeztem. A kukorica hibridek a következők voltak: 2021-ben: Merida 380; Coresano 490-510; Fornad-420, 2022-ben pedig: Merida 380; Fidencio 470; Fornad 420. A kísérletben három talajművelési változat: őszi szántás, sávos és lazított kísérlet; valamint három különböző, növekvő N adag hatását tanulmányoztuk a kukorica három különböző fajtájú jelzőnövényei között, a kelés után öt napon keresztül. A keléstől számítva megszámoltuk a kikelt töveket, és ezeket diagramokon ábrázoltuk. Megfigyeltük a különböző fajták növényborítottságát a műholdas távérzékelés adatai alapján. A kapott eredmények, megfigyelések alapja az volt, hogy a műtrágya pozitív hatással van a kukorica kelésére. Eredményeink alapján következtetéseket vontunk le a különböző kukorica hibridek keléséről az eltérő művelési módokban és kijuttatott műtrágyamennyiségek hatására. Vannak olyan hibridek, amik jobban tűrik a tápanyaghiányt, mások megfelelő keléséhez nagyobb mennyiségű műtrágyára volt szükség. A Merida-380-as fajta mutatott legjobb kelési dinamikát a kontroll területen. A műtrágyázás hatására a kelési dinamika javul, nem húzódik el, kevesebb lesz a későn kikelt és a tőhiány, a kelések többsége az első-két napra esik. Lazított talajművelésben a legnagyobb a növényborítottság is, és legdinamikusabb a kelés, érdemes a Fornad-420-as fajtát választani. Az őszi szántás kísérletében a Coresano-490-510-es és a Fidencio-470-es fajtákat helyezzük prioritásba.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az emelkedő szén-dioxid kibocsátás és annak összefüggései a mezőgazdasággal(2017) Törő, Ágnes; Tamás, András; Vántus, András; Rátonyi, Tamás; Harsányi, EndreTétel Szabadon hozzáférhető Correlation analysis of relative chlorophyll content and yield of maize hybrids of different genotypes(2022-05-26) Zagyi, Péter; Tamás, András; Rácz, Dalma; Fejér, Péter; Radócz, László; Horváth, ÉvaIn 2021, correlation between relative chlorophyll content and yield in three maize hybrids of different genotypes was examined. The data were collected at the Látókép Experimental Station of the University of Debrecen located on the Hajdúság loess ridge in Hungary. The soil of the small plot field strip plot trial, which was set up in 2011, was calcareous chernozem. Apart from the control treatment (without fertilisation), N fertiliser is applied in the form of base and top dressing. The base fertiliser containing 60 and 120 kg ha -1 N of nutrient applied in spring was followed by top dressing containing +30–30 kg ha -1 N in V6 and V12 phenophases. SPAD values measured at different phenological stages of the growing season increased by an average of about 28% up to 10 leaf stage for all three hybrids. In the pre-silking period (Vn), the relative chlorophyll content decreased by 8% on average. After an average increase of 14% in the tasselling and silking period, SPAD decreased by an average of about 29% at full maturity (R6). For the different fertiliser treatments, higher N doses resulted in higher yields. In the basal fertiliser treatment, the A 60 N dose resulted in an average 34% increase in yield, and the A 120 N dose resulted in an average 94% increase in yield compared to the control. The 60 kg ha -1 N basal fertiliser (A 60 ) increased in the V6 phenophase with an additional 30 kg ha -1 N resulted in an average yield increase of 26%. When 120 kg ha -1 N of basal fertiliser (A 120 ) was increased by an additional 30 kg ha -1 N in the V6 phenophase, only the Merida hybrid showed a significant yield increase (7%). No further yield increase was observed when V6 90 and V6 150 treatments were increased by an additional 30 kg ha -1 N in the V12 phenophase. The yield of the Armagnac hybrid decreased by almost 20%, the yield of Fornad by 3% and the yield of Merida by 1%.Tétel Szabadon hozzáférhető Correlation analysis of relative chlorophyll content and yield of maize hybrids of different genotypes(2022) Zagyi, Péter; Tamás, András; Rácz, Dalma; Fejér, Péter; Radócz, László; Horváth, ÉvaTétel Korlátozottan hozzáférhető Determining the main physical characteristics of fertilisers(2017) Balla, Zoltán; Tamás, András; Vántus, András; Hagymássy, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető The effect of rising concentration of atmospheric carbone dioxide on crop production(2016-02-03) Tamás, AndrásIn the atmosphere, the amount of carbon dioxide and other greenhouse gases are rising in gradually increasing pace since the Industrial Revolution. The rising concentration of atmospheric carbon dioxide (CO2) contributes to global warming, and the changes affect to both the precipitation and the evaporation quantity. Moreover, the concentration of carbon dioxide directly affects the productivity and physiology of plants. The effect of temperature changes on plants is still controversial, although studies have been widely conducted. The C4-type plants react better in this respect than the C3-type plants. However, the C3-type plants respond more richer for the increase of atmospheric carbon dioxide and climate change.Tétel Szabadon hozzáférhető The effect of soil tillage and nutrient supply on maize yield based on multi-year experimental results(2025-07-22) Ragán, Péter; Rátonyi, Tamás; Fejér, Péter; Harsányi, Endre; Balláné Kovács, Andrea; Gumisiriya, Costa; Nagy, János; Sojnóczki, István; Tamás, AndrásTo optimize maize (Zea mays) yield, soil tillage and nutrient supply play a key role. The application of appropriate soil tillage techniques and the precise application of nutrients can contribute to increasing yield, maintaining plant health, and developing sustainable agricultural practices. The aim of the study was to analyse the long-term yield performance of maize hybrids under different nutrient supply levels and basic tillage methods. According to the repeated measurement model, soil tillage, fertilization, and crop year had a significant (p<0.001) effect on maize yield. The integrated approach allows for the optimization of yield and the development of sustainable agricultural practices. Reduced soil tillage methods reduce soil erosion and improve soil biological activity.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »