Szerző szerinti böngészés "Valuch, Tibor"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 68)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom emlékezete(2012-11-29) Makai, Vivien; Valuch, Tibor; Bölcsészettudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1956-os forradalom emlékezete(2014-05-20T08:46:48Z) Makai, Vivien; Valuch, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja, hogy felmérjük, milyen mértékű történelmi tudással rendelkeznek a fiatalok az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatban. Hipotézisünk, hogy a fiataloknak nincs számottevő pontos információjuk az egyik legfontosabb magyar történelmi eseményről, noha a lehetőség adott a tájékozódásra. A kutatás során felhasználásra került számos olyan irodalom, amely a fiatalok politikai szocializációjával és nemzeti identitástudatával foglalkozik, továbbá elemzésre került Szalai Júlia és Gábor László 1994-es tanulmánya is, amely szintén a fiatalok körében vizsgálta az 1956-os forradalom emlékezetét. A fiatalok tudásszintjének felmérését kérdőívekkel igyekeztünk megoldani, amelyet három blokkra lehetett bontani: Elsőként szigorúan tárgyi tudást mérő kérdéseket kaptak, másodiként azonban úgynevezett „érdekes” kérdésekre kellett választ adniuk. A lezáró blokkban a véleményeikre, attitűdjeikre voltunk kíváncsiak a forradalommal kapcsolatban . A mérések azt mutatják, hogy a mai 14-17 éves generáció nincs tisztában azzal, hogy mi történt 1956 őszén. Legtöbben időben sem tudták betájolni az eseményt és nem tudták, hogy Magyarországon játszódott. Arra a kérdésre, hogy mi okozza ezt a nagyfokú tudáshiányt, dolgozatunk igyekszik választ adni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Békési Református Egyház vizsgálata vallásszociológiai megközelítésből(2010-05-09T12:02:32Z) Lipcsei, László Péter; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA két hipotézishez szükséges szakirodalmi áttekintés a szekularizációra, a társadalomtörténeti és történeti háttérre, valamint a reformáció és a református felekezet kialakulására koncentrálódott. A szakdolgozat elméleti keretének a dolgozat elején leírt „Troeltsh elméletet” választottam (Andorka 2006: 640-652). Ez az egyház és a kisegyház vagy szekta viszonyáról értekezik. Tehát az első hipotézisem, mely szerint a népegyházi és államegyházi (Tomka 1984: 127-128) paraméterekkel, illetve a dolgozat elején ismertetett elmélet szerint - mely megkülönbözteti az egyházat és a kisegyházakat – ún. egyházi tulajdonságokkal bír a Békési Református Egyház, részben cáfolódott. Hiszen az empirikus adatok szerint (Cs. K. megtérés; F.S megtérés) és a tudatosságot és személyes döntést mutató indikátorok, mint a bibliaolvasás vagy a hitvallásismeret jellemző a szakértői mintára. Az empíria mutat kisegyházi (vagy szektás) tulajdonságokat, melyek az egyház konceptualizációjára nem alkalmazhatók A család meghatározó szerepével kapcsolatos hipotézis igazolódott, hiszen a szakértői mintám minden tagja gyerekként, vagy ifjúként kapcsolatba került a vallással. Néhány esetben nem a református felekezet volt az első közösség, mellyel találkoztak. Számos esetben az alanyok „beleszocializálódtak” az egyházba és „vallásba”, ám minden esetben említettek valamilyen megtérés élményt. Tehát a család vallásosságot befolyásoló hatása, korrelációjának erőssége az empirikus adatok révén igazolódott. Témavezető neve: Dr. Valuch Tibor Szakdolgozat készítésének éve: 2010Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családi viszonyok alakulása az '50-es évektől napjainkig(2011-05-10T05:30:14Z) Tamás, Elza; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom eredeti célja az volt, hogy egy 100 mintás, reprezentatív, több generációt érintő empirikus adatfelvétel alapján felmérjem a magyarországi családok szerkezeti átalakulásának főbb tendenciáit, és összehasonlítást adjak a nemzetközi és hazai kutatások eredményeivel. Szakdolgozatom első felében a szakirodalom, és a statisztikák alapján mutattam be mit jelent a család és milyen új együttélési formák alakultak ki hazánkban és külföldön egyaránt. A 20 kérdésből álló kérdőíves felmérés elemzésével állapítottam meg a 21. századi család helyzetét. Ezt táblázatokkal, ábrákkal szemléltettem. Dolgozatom elsődleges feladata, hogy igazolja és alátámassza hipotézisemet: - a tradicionális családmodell, megdőlése összefügg a párválasztási szokások változásaival, a házasság és a válások számának változásával, a gyermekvállalási kedv csökkenésével. Hipotézisem igazolódott, hiszen a családmodell változását elsősorban a párválasztási szokások átalakulása eredményezte. Ezt elsődlegesen a házasság intézményének népszerűtlené válása és a válások számának nagy mértékű növekedése is igazolja. Minden nagyban befolyásolja a gyermekvállalást. A vizsgált időszakban az 1950-es évektől napjainkig a családok átlaglétszáma csökkent, és csökkenő tendenciát mutat az együtt élő többgenerációs családok száma. Megváltoztak a családi formák és új kapcsolattípusok alakultak ki. Hazánkban nőtt az egyedülállók száma, ide értve az elváltakat vagy özvegyeket. A szingli lét népszerű lett a mai fiatalok körében, mert a hosszú távú kapcsolatokhoz vállalniuk kell az elkötelezettséget és a másikhoz való alkalmazkodást is. 1950 óta rohamosan csökkent a gyermeket vállaló és a többgyermekes családok száma. A gyermekvállalást befolyásolja nők munkaerő-piaci szerepe, és a nők karrier utáni vágya. A nők is családfenntartók lettek, de munkájuk mellett a háztartási munkák javarészét is ők végzik. A válás ma már elfogadott megoldás, és könnyen hozzák meg az emberek ezt a döntést. Az elmúlt 60 évben a válások száma nő, mára már a házasságkötések fel válással végződik. A válások nagyobb részét nők kezdeményezik, elmúlt a mindent el kell tűrni időszak, és bátrabban változtatnak életükön és lépnek ki a kötöttségekből. Ugyanakkor kevesen veszik igénybe szakemberek segítségét a problémák megoldásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családom lakberendezési és lakótérhasználati szokásai a XX. században(2012-05-24T07:38:05Z) Kósa, Rita Diána; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarEgy paraszti családot, háztartást, apai nagyszüleim lakóházát vizsgáltam. Célom annak megismerése volt, hogy hogyan változott egy paraszti háztartás lakberendezése és lakótérhasználata a XX. század folyamán. Az, hogy ez a parasztcsalád az én családomat jelentette csak még jobban növelte a lelkesedést bennem a téma iránt. Így természetesen nem hagyhattam ki munkámból családfám kutatását sem. Családom történetében azt a 100 évet igyekeztem vázolni, amely háborúkkal terhes, nehéz időszakként került be a történelembe. Ezek meghatározó hátteréül szolgáltak családom és a parasztház bemutatásához. Kíváncsi voltam arra, hogy az ember által kialakított lakókörnyezet, az ott lévő tárgyak hogyan tükrözik a lakók értékrendszerét, társadalmi státusát. Hogyan alkalmazkodtak a történelmi folyamatokhoz, hogyan élték meg a társadalom gyökeres változásait. Hogyan lehet megélni azt az átmenetet, mely során az uniformizáltságtól, a tömegbútoroktól eljutottunk oda, hogy az egyediség került a középpontba. Munkám végén azt kellett megállapítanom, hogy a vizsgált paraszti család lakberendezését elsősorban az anyagi helyzet és a személyes ízlés befolyásolta, nem a külvilág. Kutatásom fő módszere az interjúzás volt, de ezen felül végeztem személyes megfigyelést és levéltári kutatómunkát is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családom társadalomtörténete a XX. században(2014-05-26T07:32:46Z) Ratku, Renáta; Valuch, Tibor; DE--Bölcsészettudományi Kar: Szakdolgozatom a Nyírábrányban élő családtagjaim mobilitását és életmódját mutatja be a XX. században. Azért választottam ezt a témát, mert érdeklődöm a társadalomtörténeti kutatások iránt. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a 20. századi magyar társadalmi és életmódbeli változások miként érintették a családomat. Célom, a falusi élet és a lakóhelyem bemutatása az adott időszakban. Szemléltetem a generációk életmódjában bekövetkezett különbségeket, különféle változásokat, a lakáshelyzet, öltözködés, táplálkozás, fogyasztási szokások, kulturális lehetőségek és a szabadidő vizsgálatán keresztül. Bemutatom továbbá, a falu és a város közötti eltéréseket, bizonyítva ezzel lakóhelyem lemaradását pl. a kulturális lehetőségek, szórakozás és egyéb tevékenységek szempontjából. Vizsgálom, hogy mennyire volt meghatározó falusi családként a mezőgazdasági munka, mennyire szervezte a mindennapokat. Kutatom továbbá, hogy az egyes tevékenységekkel pl. háztartási munka, szabadidő mennyi időt töltöttek. A mobilitás esetében arra keresem a választ, hogy az egyes generációknak milyen mobilitási lehetőségeik voltak, illetve az ingázásnak pedig milyen hatásai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családszerkezeti változások a 20. századi Magyarországon(2011-12-13T11:05:37Z) Pásztor, Edina; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a 20. századi Magyarországon lezajló családszerkezeti változásokról szól. A dolgozat elméleti része bemutatja a fontosabb változásokat a családok életében a történelem során, hazánkban és Nyugat-Európában egyaránt. A diplomamunka empirikus része egy kiválasztott családon keresztül mutatja be a különböző változásokat négy generációra visszamenőleg. Az elemzett család bemutatásával és a különböző szempontok szerinti elemzésével próbálta a szakdolgozó alátámasztani a dolgozat elméleti részében leírt tényeket és változásokat. A szakdolgozatban foglaltak alapvetően a modernizáció hatására felmerülő változásokat mutatja be a családok belső szerkezetére való tekintettel. A szakdolgozatban leírtakat tekintve, összességében elmondható, hogy a történelem során a családok szerkezete számos változáson ment keresztül és ezek a változások napjainkra is kihatnak. A család szerepe nagyon fontos az egyének életében. Az, hogy milyen normákat és attitűdöket sajátítanak el, valamint, hogy hogyan szocializálódik az egyén a családban, meghatározza a társadalomban betöltött szerepét. A családok szerkezete és fontossága napjainkra nagyon megváltozott. A család, mint intézmény minden ember életében központi szerepet tölt be. A különböző korszakokban más és mást jelentett a család az egyének életében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Deviancia és társadalom, társadalom és anómia…(2010-02-26T08:18:10Z) Czakó, Tamás; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Dunaújváros, Ózd, Tatabánya és Ózd lakáshelyzete, 1949-1970(2010-05-09T13:45:32Z) Pallai, Ferenc; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat témája Ózd, Salgótarján, Tatabánya és Dunaújváros lakásállományára vonatkozik. A legfontosabb lakásstatisztikai mutatók – laksűrűség, felszereltség, padozat, építési év, szobaszám, tulajdonviszonyok etc. - vizsgálata alapján próbálja összefoglalni az említett városok lakásainak 1949-es, 1960-as, illetve 1970-es jellemzőit, valamint ezekkel kapcsolatban néhány tendencia megállapítására is kísérletet tesz. Végső soron arra keresi a választ, hogy hogyan és mennyiben érhetők tetten a szocialista rendszer területi egyenlőtlenségei a négy város vonatkozásában. A dolgozat módszere az 1949-es, az 1960-as és az 1970-es vonatkozó népszámlálási adatok másodelemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élelmiszerfogyasztás és az azt befolyásoló főbb gazdasági tényezők a 20. század második felében(2012-05-30T06:01:45Z) Salamon, Norbert; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA magyar élelmiszerfogyasztási tendenciákat elemzem. A változások mögött meghúzódó termelési, jövedelmi, fogyasztói ár változása által bekövetkezett okokat tárom fel. Célom a szakirodalom és az elkészített interjúk alapján a hazai élelmiszerfogyasztás változásainak részletes bemutatása a főbb élelmiszerek részletes elemzése illetve következtetések levonása a fent említett tényezők hatásairól. Munkám során az élelmiszerfogyasztásban bekövetkezett változások tényével fogok szembesülni és a jövedelmek, élelmiszerárak illetve a háztáji termelés ezt befolyásoló mértékét írom le. Hipotézisem, hogy az élelmiszerfogyasztás a második világháborútól kezdve folyamatosan nagy szerepet tölt be az emberek kiadásaiban, ezt mindvégig igyekeznek fenntartani, de ebbe a jövedelem, az élelmiszerárak és a háztájiból származó javak óriási szerepet játszanak. Véleményem szerint a három tényező egymástól nem független, és a jövedelem kiemelkedő fontossággal bír e tényezők között. Dolgozatomban feltárom az egyes élelmiszerek fogyasztásának alakulását, mint például a cukor, vagy a zöldségek, de nem kívánok egészségügyi vonatkozásokba bocsátkozni. Munkám utolsó részében némi betekintést nyújtok csupán a tápanyagok világába és felderítem mennyire játszik szerepet az emberek életében. Hipotézisem, mi szerint az élelmiszerfogyasztás folyamatosan nagy szerepet tölt be az emberek kiadásaiban, ezt mindvégig igyekeznek fenntartani igazolást nyert, hiszen a legnagyobb kiadási hányad folyamatosan az élelmiszerekre történő kiadás volt. A hipotézisem további részének vizsgálatában mi szerint a jövedelem, az élelmiszerárak és a háztájiból származó javak óriási szerepet játszanak és a három tényező egymástól nem független, de a jövedelem kiemelkedő fontossággal bír e tényezők között. Az kijelenthető az interjúimat is figyelembe véve, hogy az élelmiszeráraknál erőteljesebben befolyásol a jövedelem. A jövedelemnél pedig a háztáji gazdaság a rendszerváltás előtt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elitek változása a rendszerváltozás utánOrbán, Szabolcs Gergely; Valuch, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarMagyarországon az elmúlt évszázadban több vezetési mód, több politikai irányzat és számos értékrend váltotta egymást, melyek következtében mind a politikai, mind a gazdasági, mind a szellemi elit változott. Legutóbb az 1989-es rendszerváltozással távozott az évtizedeken keresztül a társadalmi rendet és kultúrát meghatározó személyek nagy része, és a helyükre részben egy új vezető réteg, új elit lépett. A dolgozat első részében azt igyekszem bemutatni, hogy kiket is értünk a magyar elit alatt, és a történelem során, de főleg a XX. században hogy alakult a sorsuk Magyarországon. Elsősorban arra keresem a választ, hogy az 1989-es rendszerváltozás előtt, illetve után milyen tényezők determinálták az elitbe kerülés útjait, különös tekintettel a gazdasági elitre vonatkozóan, továbbá ezen szegmens vonatkozásában a tagok korábbi társadalmi pozíciói, kapcsolati tőkéi és személyes rátermettségük mennyiben és hogyan befolyásolta az elit pozícióba kerülésük folyamatát. Feltételezem azt is, hogy a régi és az új generációk valamilyen szinten kötődnek egymáshoz, és egyfajta kontinuitás is megfigyelhető az üzleti életben. Ezt a karrierutak elemzésével, és a különböző generációkhoz tartozó elittagok vagyonosodásának történetével igyekszem alátámasztani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az előítéletesség értelmezése a Debreceni Egyetemisták körében(2013-05-14T05:27:33Z) Paczári, Viktória; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarNapjaink egyik legnagyobb és legtöbb konfliktust okozó problémája az előítéletesség. A történelem számos példát mutatott már arra vonatkozóan, hogy miért fontos a téma folyamatos vizsgálata, az aktuális helyzet felmérése. Kutatásom célja, hogy megismerjem a debreceni egyetemisták előítéletességének mértékét, és mélyebb tartalmi elemeit. Ehhez fókuszcsoportos kutatást végeztem. A csoportokat a Campus-lét nevű, 2010-ben készült kutatás előítéletesség blokkjának eredményei alapján alakítottam ki. Így hoztam létre egy előítéletesnek és egy elfogadónak feltételezett csoportot. A beszélgetésekben résztvevők különböző cikkek felolvasására, és videó bemutatására adott spontán reakcióit vizsgáltam meg, véleményeiket elemeztem különböző szempontok szerint. Hipotézisemnek megfelelően a két csoport között lényegi különbséget fedezhettem fel. Az előítéletesnek feltételezett csoport a valóságban is jóval diszkriminatívabban gondolkodott a másik társaságnál. Az elfogadónak feltételezett csoport tagjai szakjuknál fogva feltehetően szociálisan érzékeny emberekből állt, ez az elmélet a vélemények alapján be is igazolódott. A kisebbségek helyzetét nem indulatokkal, hanem szolidaritással, lehetséges alternatívákkal, magyarázatokkal közelítették meg. Az előítéletesség arányának, a kisebbségek helyzetének javításának tekintetében azonban pesszimisták a jövőre nézve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A falusi társadalom változásainak jellemzői Gelénesen a XX. század során(2014-05-16T06:31:59Z) Kósa, Rita Diána; Valuch, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom célja egy beregi, református falu, Gelénes község paraszti társadalmában bekövetkezett változások bemutatása a keresztelési, házasságkötési, halálozási anyakönyvek, valamint a népszámlálási adatok segítségével. A levéltári gyűjtőmunka mellett az interjúkészítés volt a másik alkalmazott módszer, nyolc személlyel készítettem félig strukturált interjúkat. Gelénes a történelem folyamán mindig mezőgazdasággal foglalkozó – református - falu volt, lakói parasztok voltak. E beregi falu mikrotársadalmát, lokális társadalmát vizsgáltam. Fontos kérdés annak elemzése, hogyan változott a népességszám, a gazdasági aktivitás, foglalkozási megoszlás és az iskolai végzettség Gelénesen? Hogyan alakult át a paraszti társadalom? Hogyan változott a termékenység az általam vizsgált időszakban, volt-e születésszabályozás a faluban? Ki kivel házasodott, volt-e példa házassági mobilitásra, voltak-e házasodási stratégiák? Hogyan alakultak a falu halálozási mutatói? Dolgozatom végén kitértem arra, hogyan alakult a szociális gondoskodás története a XX. század második felében a Beregben. Kísérletet tettem annak bemutatására, hogyan fokozódott az állam szerepvállalása az elesettekről való gondoskodásban, ennek terhe és felelőssége hogyan került a társadalom válláról intézményes keretek közé?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fejezetek a két világháború közötti neves debreceni polgári családok történetéből(2014-05-19T05:48:09Z) Zsoldosné Ménes, Henriett; Valuch, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja, hogy Debrecen város polgári társadalmát bemutassam a város társadalomtörténetét, a két világháború közötti időszakban. Ebben nyújt segítséget debreceni polgárcsaládok életútjainak történeti áttekintése, amellyel a város társadalomtörténetéről ezen belül is a polgári társadalomról képet kapunk, az adott időszakból. A dolgozat megírásához elsősorban levéltári források, korabeli újságcikkek, számlakönyvek, személyes levelezések, továbbá a polgárságról szóló szakirodalmak és statisztikai források, virilis jegyzékek és adóívek nyújtottak segítséget. Kutatási módszerem társadalomtörténeti megközelítésű. Az elméleti hátteret Max Weber munkássága szolgáltatta. A családok kiválasztásánál döntő szempont volt, hogy gazdasági és társadalmi szerepvállalásaik révén nagyban hozzájárultak a város polgárosodási folyamatához. A kiválasztott családok a Sesztina, a Vásáry és a Dragota család. Áttekintem a családok életútját így megismerhetjük életkörülményeiket, tevékenységeiket. Miként sikerült nekik a kor elvárásainak megfelelni, hogyan tudtak alkalmazkodni a gazdasági téren bekövetkezett változásokhoz, milyen tőkeszerző módszereik voltak. A célkitűzésemet, ami a két világháború között végbement gazdasági és társadalmi változások bemutatása volt Debrecenben, a családok történetének áttekintésével sikerült megvalósítanom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalkori bűnözésről, nem csak szakembereknek(2010-05-05T12:06:07Z) Törő, Tibor; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a gyermek-, és fiatalkorú bűnözőkkel foglalkozik, a lehető legtöbb aspektusból megvizsgálva a témát. Keresi a választ arra, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők (család, iskola, barátok), amelyek kiválthatják, hogy egy gyermek bűnözővé váljon. Megvizsgálja az aktuális bűnelkövetési tendenciákat, rövidebb nemzetközi kitekintést is téve. Foglalkozik a fiatalkorúak javítóintézeti életével (befogadás, személyes higiénia, egészségügyi ellátás, kapcsolattartás, szabadidő), a pártfogó felügyelettel, a vonatkozó jogszabályokkal (büntetési tételek, a büntethetőségi korhatár reformja, pro-kontra), a gyermekvédelem, és igazságszolgáltatás kapcsolatával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatalok 1956-ról(2013-04-10) Makai, Vivien; Valuch, Tibor; Bölcsészettudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalok formális és informális tudása 1956-ról(2013-10-04) Makai, Vivien; Valuch, Tibor; Bölcsészettudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A gyár, a lokális identitás és a munkavállalás a borsodnádasdiak életében(2010-05-08T18:55:38Z) Farkas, Csaba Tamás; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarEgy olyan településről írtam a dolgozatomat, amelynek teljes élete a lemezgyár köré szerveződött. 1992-es megszűnése óriási törést jelentett a helyi társadalom életében. Több száz ember megélhetése került veszélybe egyik pillanatról a másikra. Több kérdésre is kerestem a választ saját vizsgálatom során, amelyek a gyárral és Borsodnádasddal kapcsolatosak. Először is a gyár szerepére voltam kíváncsi, hogy mennyire játszott fontos szerepet az alanyok életében. Ezt összekapcsoltam Borsodnádasddal, mivel a kettő sszekapcsolódik. Másodjára a munkavállalási stratégiákat elemeztem, hogy vajon mi motiválta a nyugdíjasokat, hogy az inaktivitást válasszák, illetve a fiatalabbaknak sikerült-e elhelyezkedniük. A munka szerepe volt a következő dimenzió, melyet vizsgáltam, majd legvégül a jövőképet, hogy a borsodnádasdiak milyennek képzelik a jövőt. A szocializmusról, a kapitalizmusról és a rendszerváltásról kialakult véleményeket külön aldimenziókként vizsgáltam. A választott módszerem az interjúelemzés volt, tehát kvalitatív megközelítés, mivel lényeges volt a cselekvések és vélemények mögött meghúzódó igazi emberi motívumok bemutatása. Így célom is ezeknek az okoknak a feltárása, a feltett kérdésekre a válaszok megadása, az alanyok elmondásai alapján. Összegezve azt tudnám mondani, hogy a gyár és Borsodnádasd szorosan összefonódó egységet alkotva meghatározó helyszín mindenki életében. A nyugdíjazás az új rendszer miatti félelemből és tapasztalatlanságból eredeztethet·, mint egyetlen lehetséges alternatíva. Egyfajta kitekintésnek hagytam a végére a jövőképet, amelyre eléggé eltér· válaszokat kaptam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekvállalást halasztó magatartás Sarkadon(2011-12-13T07:11:32Z) Szabóné Török, Helga; Valuch, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarGyermekvállalást halasztó magatartás vizsgálata SarkadonTétel Szabadon hozzáférhető Hatalom és paraszti társadalom(2012-09-30) Valuch, Tibor