Szerző szerinti böngészés "Varga, Lehel"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Izomsérülések kezelése lökéshullám-terápiávalCsontos, Péter; Varga, Lehel; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Soltész, István; Nemes, Réka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás TanszékEgy újszerű, Magyarországon az utóbbi időben ismertté vált terápiás lehetőséget mutattam be, és vizsgáltam a hatását az izomsérülésekre vonatkozólag. 8 sportoló izomsérülését kezeltem lökéshullám-terápiával, és a sérülés javulásának eredményeit a betegek szubjektív elmondása alapján értékeltem. Minden eredményt figyelembe véve, bár a nyolc sérülés kezelése, és eredményeinek feldolgozása nem elég ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket, és tudományos bizonyítékokat állapítsunk meg, de alaposan feltételezhető, hogy a lökéshullám-kezelés alkalmas az izomsérülések kezelésére, és a terápiás protokollban a későbbiekben megtalálja a megfelelő helyét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szén-dioxid-emisszió és a talajállapot összefüggésének számításaVarga, Lehel; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA talaj az egyik legnagyobb CO2-kibocsátó a Földön, ebből kifolyólag is rendkívül hasznos lenne ennek a folyamatnak a globális szintű mérése. A talaj CO2-kibocsátásával kapcsolatban, ami a talaj termékenységének mutatószáma, még sok kérdés merül fel, ezáltal próbáltam olyanokra keresni a választ, amelyek a jövő emberét segíthetik. Méréseimet a MATE Karcagi Kutatóintézet liziméter állomásán végeztem 2018 és 2021 között, ahol a liziméter egység mintegy tenyészedényként szolgált a méréseimhez, így kontrolált körülmények között tudtam a méréseket kivitelezni. A méréseket SMT 100 talajnedvességmérővel és Testo 535 gázanalizátorral végeztem el, amellyel a CO2-koncentráció mértékét mértem. Ezekkel a műszerekkel reális adatok nyerhetőek a talajnedvességről, talajhőmérsékletről, illetve a CO2-kibocsátás intenzitásáról egyaránt. Az általam elvégzett CO2-mérések lehatárolásához a Karcagi Kutatóintézet munkatársai által kifejlesztett fémkeretet és egy rá illeszkedő műanyag edényt használtam (szettet), melynek ismert a felszíne és a térfogata. 3 éven keresztül hetente végeztem méréseket, valamint 2021-ben 24 órás méréssorozatot is csináltam. A felszínhőmérséklet és 10 cm-es talajhőmérséklet adatokat a Karcagi Meteorológiai Állomás szolgáltatta. A környezeti jellemzők és a talaj CO2-koncentrációja közötti összefüggés vizsgálatokhoz regresszióanalízist végeztem. A CO2-emissziónak az egyik legnagyobb befolyásoló tényezője a hőmérséklet. Mind a napi, mind az éves dinamikában megfigyelhető, hogy amikor melegszik az idő, nő a talajból kiáramló CO2 mennyisége. A talajnedveséggel gyengébb kapcsolatot sikerült kimutatnom, melynek egyik fő oka hogy a téli hideg napokon nagy nedvességnél gyenge a CO2-emisszó, mivel a föld fagyott. A talajjellemzők CO2-emisszióban betöltött szerepének pontosítása érdekében kifejlesztettem egy úgynevezett talajfaktort. 37 A 24 órás mérés megmutatta, hogy a nappali és az éjszakai gázemisszió aránya 2/3 és 1/3. Megfigyelhető volt, hogy a legnagyobb mennyiségű CO2 a nap legmelegebb óráiban termelődött, a délutáni órák adják az egész napos mennyiség 40%-át. Ezt felhasználva becsültem meg az éves kibocsátott CO2 mennyiséget, mely az elmúlt évekre~4,8-4,85 t*ha-1*év-1 volt. 2019-ben a téli félévben a feleakkora volt a CO2-emisszió, mint a nyári félévben, míg 2020-ban 4-szer nagyobb volt a CO2-kibocsátás a nyári félévben a télihez képest. Voltak még féléves adataim 2018 második félévéről és 2021 első félévéről, melyek szintén azt igazolják, hogy a második félévben valamelyest nagyobb mértékű a CO2-emisszió intenzitása. Méréseimmel igazoltam, hogy a környezeti feltételek nagyban befolyásolják a talajok CO2-kibocsátását, bár a hosszú idősoros (többéves) adatokkal gyengébb összefüggés tárható fel, mint rövid időszak alatti gyakori mérésekkel. Az éves CO2-fluxus becslésével adatokat szolgáltattam a csupasz talajfelszínről (mikrobiológiai aktivitásból eredő) a légkörbe kerülő gázemisszióról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Trichoderma-alapú és más biostimuláns készítmények hatékonyságának vizsgálata meggyültetvénybenVarga, Lehel; Kovács, Csilla; Csótó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 21. század emberének elvárása a mezőgazdasággal szemben, hogy az minél kisebb mértékben avatkozzon be az élővilág ökoszisztémájába, melyhez egyre szigorodó törvényeket, jogszabályokat igyekeznek bevezetni a jogalkotó szervezetek. Ezekkel a rendelkezésekkel próbálják visszaszorítani a gazdálkodás környezetkárosító szerepét. Sokan eltérő véleményen vannak a mezőgazdaság klímaváltozásban betöltött szerepével kapcsolatban, annyi viszont biztos, hogy a gépesítéssel (ipari forradalom) párhuzamosan megnőtt a légköri szén-dioxid koncentrációja és ezzel egy időben a Föld átlaghőmérséklete is (IPCC, 2007). A biostimulátorok működési elve az, hogy a növény jelátviteli rendszerébe beavatkoznak, így csökkentve a növényben a stresszre adott kedvezőtlen válaszreakciót (BROWN - SAA, 2015; MARASCO et al., 2012). Ezek az anyagok nem közvetlenül tápanyagot szállítanak a növénybe, hanem az életműködésére vannak hatással, melynek köszönhetően javulnak a tulajdonságai. A jobb gyökér- és hajtásnövekedés, jobb stresszállóság, jobb gyökérnövekedési potenciál és a műtrágyázás nitrogénszintjének csökkenése olyan lehetőség, amelyet ezek a vegyületek a fenntartható mezőgazdaságban jelentenek (RUSSO-BERLYN, 1991). A biostimulánsoknak 5 kategóriája van: mikrobiális inokulánsok, huminsavak, fulvosavak, fehérjehidrolizátumok és aminosavak, valamint valami tengeri algakivonatok. A legnagyobb biostimulátor felhasználó Európa volt az elmúlt években azzal, hogy közel 6,2 millió hektáron használtak biostimulátorokat (EBIC, 2013). 2022 első félévében történt a kísérlet beállítása, egy a Tiszadadához közel található meggyültetvényben. A Danuba Kft.-vel közösen végeztem el a megtervezését és a méréseket. Intenzív meggyültetvény, melyet 2018-ban telepítettek. A méréseket ’Érdi bőtermő’ és ’Kántorjánosi’ fajtákon végeztem el. Előbbi egy korábban érő fajta, a ’Kántorjánosi’ fajtához képest. A biostimulátorok kijuttatása motoros hátipermetezővel történt. A levelek klorofill-tartalmát SPAD-502 mérőeszközt használtunk, mellyel gyorsan és egyszerűen reális adatok nyerhetők. A BRIX-százalék meghatározásához ATAGO PAL-1 refraktométert, a savszámhoz pedig ATAGO PAL-29 mérőműszert használtunk. A refraktométer egy laboratóriumi műszer, amelyet egy anyag törésmutatójának kimutatására használnak. A törésmutató egy dimenziótlan mennyiség, ami leírja, hogy a fény a vákuumban mért fénysebességhez képest mennyire törik 32 meg, illetve mennyire törik meg, amikor áthalad egy közegen. Ezen adatokon kívül még lemértük a különböző parcellák meggy méretének minden paraméterét. Többféle mérőműszert is használtam melyek segítségével pontos adatokhoz tudtunk hozzájutni. Ezen kívül statisztikai programba bevitt adatok segítségével meghatároztuk, hogy az eltérő kezelések szignifikáns különbséget mutatnak-e a kontroll táblához képest. A mérések azt igazolták, hogy a biostimulátor használat valóban hatással tud lenni a vizsgált tulajdonságokra eltérő mértékben és koncentrációban. Az olyan minőségi tényezőkre vizsgáltuk ezt meg, mint a cukortartalom, savszám, méret és a klorofill-tartalom. Ezen tulajdonságok változása képet mutat a növényre ható stressz tényezőkről is. Főként arról, hogy a biostimulátor milyen mértékben képes ezeket akár ellensúlyozni is. A méretek esetében megfigyelhető, hogy a magas Tricho Immun, illetve amikor Tricho Immun mellett más biostimulátort (Nutrino Turbo, Nutrino Azo Up) is alkalmaztunk, akkor változás volt tapasztalható a kontrollhoz képest. Az adatokból az is jól látszik, hogy a túl magas Tricho Immun és más biostimulánsok már nem képesek szignifikáns eltérést mutatni. Ez jól mutatja, hogy nem mindig a dózisemelés a megfelelő megoldás. A Spad-értékeket tekintve az látható, hogy eltérést csak a maximális dózisú Tricho Immun mutatott. A többi adat esetében is megfigyelhető az értékek között változás, viszont szignifikánsan eltérés csak ebben az esetben volt tapasztalható, illetve amikor ehhez még más biostimulátorokat adtunk. A Spad-értékeket figyelve, egyedül az ’Érdi bőtermő’ esetében lehetett különbséget kimutatni, a ’Kántorjánosi’ fajta esetében ez nem volt megállapítható. A savtartalom esetében a szignifikancia szintet a kontrollhoz képest csak a minimális dózisú Tricho Immun lépte át. Statisztikailag különbséget a többi esetben nem volt. A cukortartalomnál a középértékű trichoderma és a Nutrino Turbo, Azo Up mutatott hatékonyságot. Minden adatot figyelembe véve elmondható, hogy a gyümölcs méretre, klorofill- és cukortartalomra egyértelműen hatással vannak ezen biostimulátorok. A savtartalomra viszont nem sikerült sem pozitív, sem negatív irányú eredményt kimutatni, így nagy valószínűséggel ebben a tulajdonságban nem játszik jelentős szerepet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Trichoderma-alapú és más biostimuláns készítmények hatékonyságának vizsgálata meggyültetvényben precíziós technológiai eszközök segítségévelVarga, Lehel; Kovács, Csilla; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából a precíziós gazdálkodás jelentheti a jövőt, hiszen egyszerre tudjuk csökkenteni a kiadásainkat ennek következtében növelni a bevételeinket, illetve csökkenteni a környezetre való negatív hatásunkat. Manapság rendkívül nagy szerepet kap a környezettudatosabb gazdálkodás. A klímaváltozás lassítása érdekében sok új szabályozás jelent/jelenik meg a mezőgazdaságban, melyekhez alkalmazkodni kell. A 2021/2022. tanév II. félévben a kutatáshoz kapcsolódó kísérletet állítottuk be. A kísérlet helyszíne Tiszadada mellett található meggyültetvény volt, amelyben a Danuba Kft.-vel együttműködve végeztük a vizsgálatokat. Kutatásunk során a Danuba Kft. biostimuláns hatású termékeinek és Trichoderma-alapú biopreparátumának hatékonyságát vizsgáltuk. A felhasznált készítmények a Nutrino Azo Up, a Nutrino Turbo, a kitozán hatóanyag tartalmú SoftGuard és a Trichoderma alapú Tricho Immun voltak. A meggyfák leveleinek klorofill-tartalmát SPAD-502 mérőműszerrel mértük. A készülékkel gyorsan és roncsolásmentesen végezhető el a vizsgálat. A SPAD által kiszámolt érték megegyezik a levél klorofill-tartalmával (MARKWELL et al., 1995). A mérőműszer úgy működik, hogy a levélen áteső fény mérésével becsüli a relatív klorofill-tartalmat. A fotoszintetikus aktivitás mértékét drón segítségével figyeltük meg. Ezek a felmérések mindig a kezeléseket követő 1-2 héten belül történtek. A zöld szín mélyülésével nő az NDVI érték, ezeken a helyeken a legmagasabb a fotoszintetikus aktivitás, tehát itt volt leghatékonyabb a kezelés. Ez az érték 0-1 közötti tartományban változik, minél magasabb ez az érték annál nagyobb a fotoszintetikus aktivitás. A kísérlet során megfigyelhető, hogy egy bizonyos értékig linearitás van az értékek között. Az is jól látható az eredményeken, hogy a Trichoderma-alapú biostimulátor dózisának növelésével nőnek a SPAD-értékek is. Valószínűleg abból is adódik, hogy nem mindig figyelhető meg folyamatos növekedés az értékek között, mert más a két fajta, valamint korábban is érik, és mi a méréseket ugyanabban az időpontban végeztük el mindkét fajta esetében. A Tricho Immun és más biostimuláns anyagokat tartalmató készítmények együttes használata már kevésbé bizonyult ilyen hatásosnak a ’Kántorjánosi’ fajtánál. Az 1 kg/ha Tricho Immun, a Nutrino Turbo (2 l/ha) és a Nutrino Azo Up (5 l/ha) további növekedést eredményezett (48,05), mely a beállított kísérletben a legnagyobb átlagos eredmény volt. Az ’Érdi bőtermő’ esetében a 3 kg/ha Tricho Immun dózissal és az előzőekben is használt biostimuláns anyagok kijuttatásával (előzőekkel megegyező dózisban) sikerült legjobb eredményt (47,11) elérni. Ahol csak Nutrino Azo Up és a Nutrino Turbo készítményeket alkalmaztunk, azoknál a tábláknál is jelentős javulás volt megfigyelhető a kontrollhoz képest a klorofill-tartalom mérésének tekintetében. Jól látható az ’Érdi bőtermő’ és ’Kántorjánosi’ fajták esetében, hogy mind külön-külön alkalmazva is jól teljesítettek a biostimulátorok, mind pedig akkor is, amikor együttes használat történt. Méréseinkkel sikerült igazolnunk, hogy a különböző meggy fajták esetében különbözik a válaszreakció az adott Tricho Immun és más biostimuláns készítmények használata során. Bebizonyosodott, hogy ezeknek a készítményeknek a használata mind együtt, mind pedig külön-külön fokozza a klorofill-tartalmat a növényekben. Azt is sikerült megállapítanunk, hogy nem minden fajta esetében a legnagyobb dózis kijuttatása okozta a legnagyobb biomassza képződését.