Szerző szerinti böngészés "Vass, Vilmos"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Publikáció Korlátozottan hozzáférhető Digitális és kommunikációs alapkészségek fejlesztése a felsőoktatás bázisán a fenntartható tanulás szolgálatában(2026) Molnár, György; Makó, Ferenc; Vass, Vilmos; Márton, Zoltán; Sik, Dávid Tamás; Viola, Attila; Nagy, EnikőA 21. század felsőoktatási kihívásai egyre erősebben rámutatnak arra, hogy a digitális és transzverzális alapkészségek fejlesztése nem csupán technológiai, hanem pedagógiai, módszertani és társadalmi kérdés is. A fenntartható tanulás csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a hallgatók rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek lehetővé teszik a kritikus és problémamegoldó gondolkodást, a digitális eszközök tudatos használatát, valamint a hatékony önálló munkát és együttműködést (Redecker, 2017; UNESCO, 2022). Ezek jelentősége a felsőoktatásban tanulók számára egyre nagyobb kulcsszerepet kap, a megfelelő tanulási utak bejárása, az előírt kreditelőrehaladás, a folyamatos motiváció biztosítása és a lemorzsolódás elkerülése miatt. A digitális készségek – mint például az információkeresés, kommunikáció, az adatértékelés, a digitális tartalom létrehozása és az online biztonság – mára alapvető tanulási eszközökké váltak. A felsőoktatási intézmények szerepe kulcsfontosságú abban, hogy ezek a készségek ne csupán technikai jellegű ismeretek szintjén jelenjenek meg, hanem kritikusan reflektált, társadalmilag felelős digitális műveltséggé fejlődjenek. Az Európai Bizottság által ajánlott és kidolgozott DigCompEdu keretrendszer (Redecker, 2017) és ennek hazai adaptációja (Forgó et al, 2017) is hangsúlyozza, hogy az oktatóknak és a tanulóknak egyaránt fejleszteniük kell digitális kompetenciáikat annak érdekében, hogy hatékonyan tudjanak működni a technológia által támogatott tanulási környezetekben. A kommunikációs készségek fejlesztése pedig hozzájárul a hallgatók érvelési technikáinak és vitakultúrájának fejlődéséhez, amelyek elengedhetetlenek a kritikai gondolkodás és az autonóm tanulás és a munkaerőpiaci igények szempontjából (Wingate, 2006; McGuire & McGuire, 2015). A kutatások arra is rámutatnak, hogy a digitális és kommunikációs készségek egymással szorosan összefonódnak a tanulási környezetek digitalizációja miatt. Az online tanulási platformok, a csoportmunka digitális terepei (pl. Microsoft Teams, Google Classroom), illetve a hibrid oktatási modellek olyan új kihívásokat teremtenek, amelyek komplex kommunikációs és technológiai kompetenciákat követelnek meg a hallgatóktól (Salmon, 2013). Az ilyen környezetekben való sikeres működés előfeltétele, hogy a felsőoktatási intézmények célzott programokkal, tantárgyi beágyazással és tanulástámogató szolgáltatásokkal fejlesszék ezeket a képességeket. Kutatásunk középpontjában az előzőekben tagolt alapkészségek vizsgálata állt a felsőoktatás bázisán tanuló első évfolyamos mérnökhallgatók körében. Vizsgálatunk célja, hogy megtudjuk, milyen mértékben járul hozzá egy első féléves alapkészségeket kialakító és fejlesztő tantárgy a hallgatók tanulási szemléletmódjának, attitűdjének, digitális kompetenciájának fejlesztéséhez, a korszerű digitális kommunikációs eszközök és rendszerek használatának kialakításához és az ehhez szükséges soft skillek fejlesztéséhez. Másfelől a mérnöki szemlélet kialakítása, a műszaki elméleti modellek megértése hogyan valósul meg, amelyeket később a munka világában is jól hasznosíthatnak a hallgatók. Kutatásunk keretében egy N=492 fős nappali tagozatos mérnökhallgató évfolyam jellemzőit mutatjuk be az általuk elkészített karrierterv és egyéni tanulási fejlesztési tervek eredményei alapján. Ezen kívül személyiségtesztek és tanulási stílus tesztek statisztikai eredményeire is rámutatunk. A kapott eredmények alapján az évfolyam 30,5%-a konvergens tanulási stílust, 45,5%-a vizuális tanulástechnikai jellemzőket mutatott. Ezek mellett a válaszadók 61%-a használja a mindennapokban, míg 67%-a a tanláshoz az MI-alapú eszközöket. A kutatás eredményei hozzájárulhat a felsőoktatásban tanuló hallgatói típusok beazonosításához, illetve a későbbiek folyamán az egyéni tanulási utak meghatározásához.Tétel Szabadon hozzáférhető Ez is tehetséggondozás!(2014) Fuszek, Csilla; Arató, Ferenc; Balogh, László; Bodnár, Gabriella Zsuzsa; Gyarmathy, Éva; Fodor, Szilvia; Vass, VilmosTétel Korlátozottan hozzáférhető Az iskolai környezet kialakításának pozitív hatásai az általános iskolai nevelő és oktató munkában intézményvezetői szemszögből vizsgálvaOláh, Tünde Gyöngyvér; Vass, Vilmos; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a kreatív osztályterem, a kreatív iskola fontosságát tárom fel. Az első részben a kreativitás kutatási irányairól, a történelmi háttérről nyújtok egy rövid képet, majd kitérek a kreativitást befolyásoló tényezőkre, amelyek közül a külső környezet, az iskolai külső és belső terek kialakításának hatásairól nyújtok részletesebb beszámolót. Összefoglaló gondolataimat számos kutatásra, a már gyakorlatban alkalmazott megvalósítások eredményeire, belső építészek, intézményvezetők és pedagógusok gondolataira, illetve saját kutatásom alapján kapott válaszokra alapozom. Végezetül intézményvezetői megvalósítási tervet vázolok fel a kreatív osztályterem kialakítására, amely által a mai generációk számára segítséget lehet nyújtani a jövő kihívásaira való felkészülésükhöz.