Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politikatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék) Tárgyszó szerinti böngészés "állam"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állam és egyház viszonya Magyarországon, különös tekintettel a hitoktatás kérdéséreVaskeba, Hajnalka; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban megpróbáltam meghatározni különböző szakértői véleményeken és törvényeken keresztül, mit jelent mai értelemben az egyház, az állam, valamint az egyházjog. Megvizsgáltam az állam és az egyház viszonyát a korábbi Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény szerint, ezek alapján megpróbáltam rávilágítani különbségeire és hasonlóságaira. Az állam és az egyház különválását és együttműködési lehetőségeit szerettem volna feltárni a hitoktatás példáján keresztül. Előtte bemutattam a hitoktatás történeti vonatkozásait, azt, hogy hogyan változott az évek során a szabályozása, valamint jelenleg hogyan működik hazánkban. Célom az volt, hogy feltárjam a hitoktatás gyakorlati problémáit, valamint azt, hogy a különböző egyházak milyen nehézségekkel küzdenek az iskolákban bevezetett vallásoktatással kapcsolatosan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állam-e az Iszlám Állam?Gere, Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarAz ISIS-t a közvélemény egyik fele túlmisztifikálja, a másik fél alábecsüli, és van egy harmadik csoport, aki talán még a létezésükről sem tud. A kérdés viszont mindenkiben felmerül: félnünk kell-e keresztényekként az iszlámtól? A mai modern államok vajon hogyan tudnak viszonyulni a terrorista szervezetek és az államalakulatok között elhelyezkedő csoportosuláshoz? Ha az Iszlám Állam ténylegesen államot alakít, az mennyire befolyásolja majd a közeljövőt? Képes lenne e ténylegesen világuralomra törni? Az Iszlám Állam államisága számomra azért megfelelő projekt, mert elemzéseim során szemtanúja lehetek annak, hogy a polgárháború romjain, hogyan képes feltápászkodik egy szervezet, amely alig rendelkezik egy évtizedes történelemmel, és egy társadalom hogyan jut el arra a szintre, hogy mindezt támogassa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államelméletek vizsgálata a rend és biztonság szempontjábólIllár, Attila Sándor; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarAbsztrakt Az állam életünk számos területén jelen van. A legfontosabb feladatai közé tartozik a rend és biztonság garantálása. Ez a feladat Magyarország Alaptörvényének (2011.április.25.) a bevezető, „Nemzeti hitvallás” részében is szerepel: „valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése”. Dolgozatomban azt vizsgálom meg, néhány, államelméletet alkotott szerző hogyan értelmezte az állam, a rend és biztonság fogalmát, valamint arra vonatkozó nézeteiket, hogy az állam működéséhez miért elengedhetetlenül fontos a rend és a biztonság megteremtése. Célom bebizonyítani, hogy a kiválasztott, az állam fogalmával kapcsolatban megkerülhetetlen szerzők számára a rend és a biztonság az egyik legfontosabb szempont. A nyolc szerző munkásságának idevágó részét időrendben mutatom be, mely egyrészről bizonyítja, hogy a rend és a biztonság témája korfüggetlen, másrészt szemléletes példája a szerzők egymásra való hatásának. Dolgozatomban az államfogalom különböző értelmezésének áttekintésére teszek kísérletet a kiválasztott szerzők műveit felhasználva. A választott szerzőket két csoportra bontom, majd összehasonlítom a rendről és a biztonságról alkotott nézeteiket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biztonság privatizálása(2013-04-15T08:29:18Z) Farkas, Klaudia; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a biztonság privatizálásának elemzésére összpontosul, abból a szempontból, hogy részben milyen történések, fogalmi átalakulások, jogszabályi hátterek eredményezték a mai magánosított helyzetet. Az állami erőszak-monopólium mellett ugyanis a biztonság garantálása is az állami feladatok körében szerepelt. Az erőszak gyakorlásának joga a modern államok kialakulásáig vezethető vissza, melynek első lépése a háború monopolizálása volt. Az erőszak ugyanis, mechanizmusai és azok anyagi alapjai révén (például az adók) az állam kizárólagos előjogává vált.