Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politikatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 231)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 Hatása a társadalmunkraVeress, Dávid Tibor; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja az volt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását vizsgáltam. A szakdolgozat elkészítése előtt a forradalommal és az utána következő kádár rendszerrel kapcsolatos ismereteimet bővítettem ki. Ennek érdekében Rainer M. János és Romsics Ignác írásait vettem segítségül. A dolgozatban bemutatásra kerül az 56- hatására megváltozott gazdaság és társadalompolitika. A dolgozatomban kitérek többek között röviden 1956 október 23 ismert eseményire majd megtorlás elől külföldre menekülő magyarokra és a Kádárék által felvett óriási hitelmennyiségre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 mint politikai törésvonal(2014-04-28T13:34:54Z) Kántor, Norbert; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az 1956-os események hatását vizsgálja, a rendszerváltás utáni társadalomra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1990 és 1994 közötti parlamenti viták a titkosszolgálatról(2013-04-15T08:40:41Z) Bús, Bianka; Balogh, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarVajon mire jók a titkosszolgálatok, és ha már működni tudnak, akkor hogyan szerezhetünk tudomást a tevékenységükről? Két elgondolkodtató kérdés, melyekre választ találni és választ kapni nem is olyan egyszerű, de ha mégis eljutunk odáig, akkor képesek vagyunk e maradéktalanul elfogadni azt, és szembenézni azzal, hogy milyen eszközökkel és bevetésekkel szerzik meg az információikat az ország biztonságos „létezésének” érdekében. Teljes és átfogó képet a hálózat működéséről, az állomány tagjainak feladatairól és a belső körökben zajló értekezésekről világos és teljes körű információkat nem fogunk kapni, és nem is kaphatunk, csupán mindig csak egy kicsivel többet tudunk, amik segítenek megérteni egy bonyolultnak tűnő hálózat felépítését. Dolgozatomban a titkosszolgálatok hátterét, működését és az ezekről szóló vitákat foglalom össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000-es évek magyar drogpolitikájának alakulása(2013-04-17T10:31:33Z) Biró, Edit; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a Magyarországon kialakult drogkereskedelem és kábítószerpiac történeti hátterét, illetve az ebből kibontakozott drogpolitikát igyekszem bemutatni, különös tekintettel a 2000-es évek elejétől napjainkig, kitérve a problémakör stratégiáira. Célom, hogy az elmúlt évek magyar drogpolitikáját elemezve képet adjak a probléma kezelése érdekében tett főbb tevékenységekről, célkitűzésekről és az általuk el- vagy el nem ért eredményekről. Témaválasztásomat a narkotikumok robbanásszerű térnyerése és az általuk okozott súlyos (többek közt) társadalmi probléma befolyásolta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2008. március 9-ei népszavazásKáplár, Attila; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarJelen írásomban a 2008. március 9-ei népszavazást taglalom a részvétel alapján, illetve az ezen időszak alatt alkalmazott médiakampányt elemezve. Ezt megelőzően egy összefoglaló elemzés keretében a népszavazásokat mutatom be, a referendumokhoz való hozzáállás, valamint az intézményi változások tükrében. Érdekes kérdésként foglalkozom továbbá a deliberatív demokráciával, vagyis azzal, hogy mennyire működőképes az, hogy az állampolgárok közvetlenül szóljanak bele a demokratikus folyamatok működésébe, de ne csupán négyévenként, hanem rendszeresen. Ennek kapcsán felvetődik az a kérdés is, hogy milyen arányban játszik szerepet a népszavazás világszinten, illetve hogy Magyarország mennyire tekinthető ebben aktívnak a visegrádi országokkal összehasonlítva. Továbbá kísérletet teszek a népszuverenitás és a referendum közötti elméleti kapcsolat ábrázolására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2010-es országgyűlési választások elemzése és a magyar választási rendszer bemutatása(2013-04-15T14:12:10Z) Kálmánczi, Miklós; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarEgy ország választási rendszere demokráciájának fokmérője, hiszen tükrözi az elit hatalomfelfogását, képviselők és képviseltek alapvető viszonyainak minőségét, a tényleges választói elvárások megjelenítését, érvényesülését. Az 1989.évi XXXIV. törvény lehetővé tette az állampolgárok tényleges politikai akaratának kifejeződését, a megalakult pártok programjai között a választók kedvükre válogathattak. Bár számtalan módosítással, de fenti törvény maradt hatályban a legutóbbi, 2010.évi választásokig. Dolgozatom célkitűzése ennek a választásnak pontosabban a választási rendszernek a bemutatása és elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2011-es lengyel parlamenti választások elemzése(2013-04-15T11:24:39Z) Bobik, Norbert; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom középpontjában a 2011-es lengyel parlamenti választások állnak. Amellett, hogy áttekinthető elemzést kívánok végezni a választási eredményekről, jellemzem és körülhatárolom a Lengyelországban meglévő politikai táborokat. Ehhez azonban szükséges, hogy a szakdolgozat első fejezetében kicsit részletesebben kifejtsem azokat a történelmi előzményeket, amelyek mind a mai napig befolyásolják a lengyel politikai életet. Célom, hogy az olvasó - a dolgozat elolvasása után - kellő ismeretséggel rendelkezzen a lengyel aktuálpolitika folyamatairól. Elemzésem könnyebb megértéséhez több alkalommal felhasználtam a hivatalos választási oldal térképeit is, mivel az ábrák segítségével egyszerűbb szemléltetni az ország politikai földrajzának sajátosságait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2014-es és a 2018-as országgyűlési választások kampánykommunikációja és a média szerepe a politikábanHarcsa, Viktória; Harcsa, Viktória; Weaver, Eric Beckett; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA politika és a közélet jobban összefügg a virtuális világgal, mint azt gondolnánk. Dolgozatom célja éppen ezért az, hogy ezt a fajta virális politikát ismertessem. Hiszen napjainkban már szinte elkerülhetetlen az internet használata ezáltal a pártok kommunikációja is áthelyeződött ide. Megvizsgálom Erdei Ferenc gondolatmenetét a hazánkban kialakuló kettős társadalmi modellt, amely két csoportra osztja a lakosságot (városi és vidéki), ami fontos tényezővé vált már az évek során a választások folyamán. Emellett említem még a magyarországi 2014-es és a 2018-as országgyűlési választási programokat és azok kommunikációját a szavazók felé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2014-es ukrán válság hatása az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájáraSzilágyi, Regina; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom hipotézise az, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját nagy mértékben befolyásolták a 2014-es ukrán válság történései. Feltevésem igazolása érdekében dolgozatomban megvizsgálom az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának alapvető működését, felépítését, fontosabb intézményeit. Ezután áttekintem azt, hogy az 1992-2014 közötti időszakban mi jellemezte az Európai Unió és Oroszország viszonyát. Ezt követően bemutatom a 2014-ben kitört ukrajnai válság előzményeit, konkrét eseményeit, és azt, hogy a nemzetközi közösség hogyan reagált az ukrajnai eseményekre. Mivel az Európai Unió tagjainak többsége egyúttal a NATO tagállama is, ezért az Európai Unió ukrajnai eseményekre való reagálása befolyásolta a NATO ezzel kapcsolatos reakcióját is. Ez okból dolgozatomban azt is megvizsgálom, hogy a NATO hogyan reagált az ukrán eseményekre. Ezt követően pedig áttekintem azt, hogy ezen reakciók hogyan befolyásolták az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának alapvető működését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának tömegpszichológiai elemzéseBoruzs, Edina; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja bemutatni a 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának és ellenkampányának bemutatása, különös tekitettel a politikai kommunikáció szerepére, tömegbefolyásolás és tömegpszichológiai szempontból. A népszavazás jelentősége és a plakátkampány befolyásolása miként hatott a társadalomra,milyen érzelmeket váltott ki, mennyire beszédtéma. Ennek megvizsgálására egy kérdőív segítségével mértem fel, így megvizsgáltam a kampány és ellenkampány politikai kommunikációs jelentőségét. Szerettem volna megvizsgálni az ellenkampány mennyiben érte el célját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016.okt.2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2015-ös európai menekültválság hatása az Európai UnióraSzabó, Boglárka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA tömeges migráció napjainkban világszerte komoly problémát jelent. Kutatásom célja, hogy bemutassam azt, hogy a 2015-ben kezdődött tömeges, illegális migráció milyen hatást gyakorolt az Európai Unió néhány kiválasztott tagállamára. Dolgozatomban megvizsgálom, hogy a migráció jelensége által érintettek miféle fogalmakkal, hogyan értelmezik a jelenséget, továbbá bemutatom a tömeges, illegális migráció elindulásához vezető lehetséges okokat és legfontosabb útvonalakat. Ezt követően megvizsgálom az Európai Tanácsnak a menekültprobléma megoldására irányuló intézkedéseit. A dolgozatomban Magyarország és Németország migrációs politikáját kívánom összehasonlítani. Arra kérdésre is megpróbálok választ adni, hogy a tömeges, illegális migráció engedélyezése milyen veszélyekkel járhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A baloldali útkeresés egy társadalom tudós szemein keresztülBagi, Zsombor Kolos; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom címe A baloldali útkeresés egy társadalomtudós szemein keresztül. A baloldal már 30 éve válságban van, és ezzel a helyzettel sokan foglalkoztak. Így tett a dolgozatom “alanya”, Colin Crouch is. Crouch angol szociológus, politikai szakértő, aki számos könyvet jelentett meg a témában. Én a legnagyobb port kavart könyvét, a 2004-ben megjelent Post-Democracy-t, valamint annak két folytatását, a The Strange Non-Death of Neoliberalism és Post-Democracy: After the Crisis című műveket kívánom feldolgozni. Ezeknek a könyveknek a segítségével szeretném bemutatni a baloldali útkeresést. Ugyanis Crouch művei akarva akaratlanul, de útmutatásként hatottak a nyugati világ baloldali pártjai számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogállamiság kérdése az Európai UnióbanKató, Boglárka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt évtizedben az Európai Unióban egyre gyakrabban merült fel az a kérdés, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kritériumokat nem teljesítő tagállamok részesülhetnek-e az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. Az utóbbi években különösképpen Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban merült fel az a vád, hogy nem felelnek meg a jogállammal szemben támasztott elvárásoknak. Dolgozatomban megvizsgálom a jogállamiság fogalmának meghatározásával kapcsolatos vitákat; azt, hogy az Európai Unió intézményei milyen állaspontot foglalnak el ebben a kérdésben; s hogy mely tagállamokkal kapcsolatban, mikor, hogyan merültek fel a jogállamiság kritériumainak való megfeleléssel kapcsolatos problémák.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A NATO biztonságpolitikája 1990-től napjainkigHosszú, Tamás; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) biztonságpolitikáját és annak változásait kívánom bemutatni. A hidegháború végétől egészen napjainkig megvizsgálom a jelentősebb stratégiai koncepciókat és a koncepciók közötti különbségeket. Többek között az 1991-es, 1999-es, 2010-es és a legújabb 2022-től érvényes stratégiai koncepciót. Továbbá azt szeretném a dolgozatomban megvizsgálni, hogy miként változott a biztonsági környezet és erre hogyan reagált a NATO. Milyen intézkedéseket foganatosított, továbbá milyen lépéseket tett a tagállamok védelme céljából? A biztonsági környezet változására a NATO-nak reagálnia szükséges. Az első fejezetben egészen az 1999-es év végéig vizsgálom meg azokat az új biztonsági kihívásokat, amik hatással voltak a NATO stratégiájára. A második fejezetben a 2000-es évek elejétől egészen a 2010-es évek végéig vizsgálom meg azokat a biztonság tényezőket, amelyekre a NATO-nak szükséges volt reagálnia. Az utolsó fejezetben a két legfrissebb stratégiai koncepciót vizsgálom meg és rávilágítok arra, hogy ez idő alatt milyen változások mentek végbe a NATO biztonságpolitikájában. Dolgozatom zárásaként kifejtem a véleményem a mostani biztonságpolitikai helyzet kiszámíthatatlanságáról. A dolgozatom célkitűzése, hogy bemutassa, milyen változások mentek végbe a világ biztonságpolitikai színterén, ebben hogyan vett részt az Észak-Atlanti Szövetség, továbbá, hogy milyen új tényezőkkel bővült a szövetség ellátandó feladatainak száma. Továbbá megpróbáltam rávilágítania dolgozatomban arra, hogy miként változott a NATO a biztonsági környezet változásait követve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A plebiszciter vezérdemokrácia bemutatása Körösényi András műveinek segítségévelCsősz, László; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban először is szeretném bemutatni a klasszikus és realista demokráciaelméletet Körösényi András műveinek felhasználásával. Olyan főbb szempontok mentén hasonlítom össze a két elméletet, mint a döntéshozási metódus formája, mikéntje, a vezetők hatalma és szabad döntéshozási joga. Továbbá, szó lesz az állampolgárok kompetenciájáról a mindennapi életben és a politikában. Fontos szempont a felelősségvállalás a politikusok és állampolgárok szempontjából. Kik válnak a közakarat formálóivá? Weber és Schumpeter a jeles képviselői a realista iskolának és elvetik a klasszikus elméletet, később Weber fogalmazza meg először a vezérdemokráciát, mint kormányzati formát. Ezek után Körösényi András írásai mentén szeretném bemutatni a plebiszciter vezérdemokráciát, azaz a népszavazáson alapuló demokráciát, ahol a legfontosabb politikai szereplő a hatalmat irányító vezér. Be szeretném mutatni, hogy a vezérdemokrácia egy olyan sajátos kormányzati forma, amely ötvözete az autoriter és liberális demokratikus berendezkedésnek, ami stabilan és tartósan fennmaradhat, anélkül, hogy közeledne bármelyik pólus felé. Továbbá, szeretném ismertetni azt az öt fontos tényezőt, amely szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy ilyen politikai berendezkedés. Nem fontossági sorrendben az első tényező, hogy a vezetőnek szüksége van egy bizonyos karizmára, amivel meg tudja győzni az állampolgárokat. A második szempont a vezér legitimációja, ami a néptől fakad, hiszen ők választották meg. Harmadik szempont szerint szükség van egy rendkívüli, vagy veszélyhelyzetre, aminek köszönhetően a vezető meg tudja ragadni a hatalmat. A következő szempont, hogy a vezetőnek forradalmi változásokat kell bevezetnie a politika világában, hiszen a karizmatikus képességeinek köszönhetően különleges küldetése van. Végül, fontos szempont a vezető és az alattvalók közötti kapcsolat, amit többnyire a „felülről-lefelé” tartó irányba történő kommunikáció és erős érzelmi ráhatás jellemez. A következő fejezetben a vezér jellemző tulajdonságait szeretném bemutatni. Egyrészt, fontos, hogy a vezér milyen mértékben cselekszik a saját preferenciái alapján, és mennyire veszi figyelembe a nép akaratát. Vajon csak a vezetői csoportok döntenek a közügyi döntésekben vagy van beleszólása az állampolgároknak is? Fontos kérdéssé válik, hogy a nép miként és milyen mértékben tudja ellenőrizni a regnáló hatalmat. Ezt követően pedig arra a kérdésre kísérelem meg a válaszadást, hogy a társadalom rendelkezik-e önálló célokkal és akaratokkal, vagy a politikai vezetőknek kell ismertetni saját céljaikat, és a polgároknak ezek közül kell választaniuk. Körösényi munkáira alapozva bemutatom, hogy az Orbán-rezsim miért minősíthető a plebiszciter vezérdemokrácia iskolapéldájának. A populizmus paradigmája felől szeretném megközelíteni az Orbán-rendszert, kérdés persze, hogy az megfelelő alapot képez-e az Orbán- rezsim vizsgálatához. A későbbiekben pedig azt mutatom be, hogy az Orbán-rendszer milyen mértékben fele meg a plebiszciter vezérdemokrácia főbb kritériumainak (karizmatikus vezetés és legitimáció, a vezető és a nép közötti viszony, a képviselet plebiszciter jellege, válsághelyzet és válságdiskurzus, a közpolitika radikális jellege). A hatalomgyakorlás mikéntje képezi dolgozatom folytatását, illetve arra keresem a választ, hogy milyen személyi változások történtek a gazdasági és média szektorokban a 2010-es hatalomváltás után. A záró fejezet kihívó kérdése, hogy vajon mi történhet ezzel a politikai berendezkedéssel az elkövetkezendő időkben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A „Visegrádi Csoport” országainak a felmerülő földgáz-ellátási problémák megoldása érdekében való együttműködéseKerle, Balázs; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarEurópa országaiban az energiapolitika az ezredforduló utáni első évtizedekben az egyik legfontosabb szakmai, politikai, illetve társadalmi kérdéssé vált. A globális gazdaság energiafelhasználása a XXI. század elejétől napjainkig fokozatosan növekedett és várhatóan ez a tendencia a továbbiakban is folytatódni fog. Az Európai Unió államai, különösen a közép-európai térség országai, egyre nagyobb mértékben függenek az energiahordozók importjától. Az importált energiahordozók mennyisége a közeljövőben várhatóan tovább fog növekedni. Dolgozatom első fejezetében az Európai Unió energia- és földgázellátását fogom áttekinteni, majd ezután a második fejezetben megvizsgálom az energetikával kapcsolatos alapfogalmakat, kérdéseket. Ezt követően a harmadik fejezetben a visegrádi országok szövetségének létrejöttét, a szövetség létrejöttének körülményeit, és a V4-csoport energiamixét mutatom be. Továbbá a „Visegrádi négyek” néven ismert országok földgázfelhasználására építő energiapolitikáját, az ezzel kapcsolatos együttműködéseiket, s az ezt megnehezítő folyamatokat fogom megvizsgálni. Többek között a következő kérdésekre keresem a választ: Miféle és milyen döntéseket hoztak a “Visegrádi négyek” csoportjába tartozó országok, a földgáz beszerzésével és felhasználásával kapcsolatban, és ezek mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy a földgázellátással kapcsolatban jelentős nehézségeik támadtak a 2010 utáni időszakban? Hogyan és milyen intézkedésekkel próbálják a „Visegrádi négyek” csoportjába tartozó országok megoldani az ebből fakadó problémákat, hogyan próbálják átvészelni ezt a kritikus időszakot? Vajon eljuthatnak-e az EU tagállamai és az EU- n belül a „Visegrádi négyek” oda, hogy függetlenedjenek az energiaimporttól? Az értekezésem összegző részében fogom felvázolni a dolgozatommal kapcsolatos következtetéseimet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az abortusz alkotmányos kérdéseiFarkas, Fruzsina; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom témájának az abortuszt választottam, ugyanis elég összetett kérdésről van szó és mindig foglalkoztatta az emberiséget. Jól látható, hogy az emberek milyen különböző állásponton vannak ezzel a témával kapcsolatban. A történelmi korok véleményét szeretném bemutatni a dolgozatomban, illetve azokat a szabályozásokat, amelyek napjainkban vannak hatályban és az előzményeiket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Abortusz Magyarországon a 18 év alattiak körében - avagy egy korlátozottan cselekvőképtelennek tekintendő ember tud-e szabadon dönteni egy másik ember életérőlMárton, Lea Valentina; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az abortuszról szól, azon belül is arról, hogy egy fiatalkorú képes-e felmérni a helyzetet, tud-e egyedül döntést hozni egy ilyen komoly helyzetben úgy, hogy nem is biztos, hogy minden következménynek tudatában van. A dolgozatban az alternatívát, tehát az örökbe adást is kiemelem valamint a védekezési módszerekre és a megelőzésre is felhívom a figyelmet. A magyarországi statisztikákat is elemzem.