Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politkatudományi Tanszék 2013-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 262)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 Hatása a társadalmunkraVeress, Dávid Tibor; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja az volt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását vizsgáltam. A szakdolgozat elkészítése előtt a forradalommal és az utána következő kádár rendszerrel kapcsolatos ismereteimet bővítettem ki. Ennek érdekében Rainer M. János és Romsics Ignác írásait vettem segítségül. A dolgozatban bemutatásra kerül az 56- hatására megváltozott gazdaság és társadalompolitika. A dolgozatomban kitérek többek között röviden 1956 október 23 ismert eseményire majd megtorlás elől külföldre menekülő magyarokra és a Kádárék által felvett óriási hitelmennyiségre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 mint politikai törésvonal(2014-04-28T13:34:54Z) Kántor, Norbert; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az 1956-os események hatását vizsgálja, a rendszerváltás utáni társadalomra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1990 és 1994 közötti parlamenti viták a titkosszolgálatról(2013-04-15T08:40:41Z) Bús, Bianka; Balogh, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarVajon mire jók a titkosszolgálatok, és ha már működni tudnak, akkor hogyan szerezhetünk tudomást a tevékenységükről? Két elgondolkodtató kérdés, melyekre választ találni és választ kapni nem is olyan egyszerű, de ha mégis eljutunk odáig, akkor képesek vagyunk e maradéktalanul elfogadni azt, és szembenézni azzal, hogy milyen eszközökkel és bevetésekkel szerzik meg az információikat az ország biztonságos „létezésének” érdekében. Teljes és átfogó képet a hálózat működéséről, az állomány tagjainak feladatairól és a belső körökben zajló értekezésekről világos és teljes körű információkat nem fogunk kapni, és nem is kaphatunk, csupán mindig csak egy kicsivel többet tudunk, amik segítenek megérteni egy bonyolultnak tűnő hálózat felépítését. Dolgozatomban a titkosszolgálatok hátterét, működését és az ezekről szóló vitákat foglalom össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000-es évek magyar drogpolitikájának alakulása(2013-04-17T10:31:33Z) Biró, Edit; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a Magyarországon kialakult drogkereskedelem és kábítószerpiac történeti hátterét, illetve az ebből kibontakozott drogpolitikát igyekszem bemutatni, különös tekintettel a 2000-es évek elejétől napjainkig, kitérve a problémakör stratégiáira. Célom, hogy az elmúlt évek magyar drogpolitikáját elemezve képet adjak a probléma kezelése érdekében tett főbb tevékenységekről, célkitűzésekről és az általuk el- vagy el nem ért eredményekről. Témaválasztásomat a narkotikumok robbanásszerű térnyerése és az általuk okozott súlyos (többek közt) társadalmi probléma befolyásolta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2008. március 9-ei népszavazásKáplár, Attila; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarJelen írásomban a 2008. március 9-ei népszavazást taglalom a részvétel alapján, illetve az ezen időszak alatt alkalmazott médiakampányt elemezve. Ezt megelőzően egy összefoglaló elemzés keretében a népszavazásokat mutatom be, a referendumokhoz való hozzáállás, valamint az intézményi változások tükrében. Érdekes kérdésként foglalkozom továbbá a deliberatív demokráciával, vagyis azzal, hogy mennyire működőképes az, hogy az állampolgárok közvetlenül szóljanak bele a demokratikus folyamatok működésébe, de ne csupán négyévenként, hanem rendszeresen. Ennek kapcsán felvetődik az a kérdés is, hogy milyen arányban játszik szerepet a népszavazás világszinten, illetve hogy Magyarország mennyire tekinthető ebben aktívnak a visegrádi országokkal összehasonlítva. Továbbá kísérletet teszek a népszuverenitás és a referendum közötti elméleti kapcsolat ábrázolására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2010-es országgyűlési választások elemzése és a magyar választási rendszer bemutatása(2013-04-15T14:12:10Z) Kálmánczi, Miklós; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarEgy ország választási rendszere demokráciájának fokmérője, hiszen tükrözi az elit hatalomfelfogását, képviselők és képviseltek alapvető viszonyainak minőségét, a tényleges választói elvárások megjelenítését, érvényesülését. Az 1989.évi XXXIV. törvény lehetővé tette az állampolgárok tényleges politikai akaratának kifejeződését, a megalakult pártok programjai között a választók kedvükre válogathattak. Bár számtalan módosítással, de fenti törvény maradt hatályban a legutóbbi, 2010.évi választásokig. Dolgozatom célkitűzése ennek a választásnak pontosabban a választási rendszernek a bemutatása és elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2011-es lengyel parlamenti választások elemzése(2013-04-15T11:24:39Z) Bobik, Norbert; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom középpontjában a 2011-es lengyel parlamenti választások állnak. Amellett, hogy áttekinthető elemzést kívánok végezni a választási eredményekről, jellemzem és körülhatárolom a Lengyelországban meglévő politikai táborokat. Ehhez azonban szükséges, hogy a szakdolgozat első fejezetében kicsit részletesebben kifejtsem azokat a történelmi előzményeket, amelyek mind a mai napig befolyásolják a lengyel politikai életet. Célom, hogy az olvasó - a dolgozat elolvasása után - kellő ismeretséggel rendelkezzen a lengyel aktuálpolitika folyamatairól. Elemzésem könnyebb megértéséhez több alkalommal felhasználtam a hivatalos választási oldal térképeit is, mivel az ábrák segítségével egyszerűbb szemléltetni az ország politikai földrajzának sajátosságait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2014-es és a 2018-as országgyűlési választások kampánykommunikációja és a média szerepe a politikábanHarcsa, Viktória; Harcsa, Viktória; Weaver, Eric Beckett; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA politika és a közélet jobban összefügg a virtuális világgal, mint azt gondolnánk. Dolgozatom célja éppen ezért az, hogy ezt a fajta virális politikát ismertessem. Hiszen napjainkban már szinte elkerülhetetlen az internet használata ezáltal a pártok kommunikációja is áthelyeződött ide. Megvizsgálom Erdei Ferenc gondolatmenetét a hazánkban kialakuló kettős társadalmi modellt, amely két csoportra osztja a lakosságot (városi és vidéki), ami fontos tényezővé vált már az évek során a választások folyamán. Emellett említem még a magyarországi 2014-es és a 2018-as országgyűlési választási programokat és azok kommunikációját a szavazók felé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2014-es ukrán válság hatása az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájáraSzilágyi, Regina; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom hipotézise az, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját nagy mértékben befolyásolták a 2014-es ukrán válság történései. Feltevésem igazolása érdekében dolgozatomban megvizsgálom az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának alapvető működését, felépítését, fontosabb intézményeit. Ezután áttekintem azt, hogy az 1992-2014 közötti időszakban mi jellemezte az Európai Unió és Oroszország viszonyát. Ezt követően bemutatom a 2014-ben kitört ukrajnai válság előzményeit, konkrét eseményeit, és azt, hogy a nemzetközi közösség hogyan reagált az ukrajnai eseményekre. Mivel az Európai Unió tagjainak többsége egyúttal a NATO tagállama is, ezért az Európai Unió ukrajnai eseményekre való reagálása befolyásolta a NATO ezzel kapcsolatos reakcióját is. Ez okból dolgozatomban azt is megvizsgálom, hogy a NATO hogyan reagált az ukrán eseményekre. Ezt követően pedig áttekintem azt, hogy ezen reakciók hogyan befolyásolták az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának alapvető működését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának tömegpszichológiai elemzéseBoruzs, Edina; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja bemutatni a 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának és ellenkampányának bemutatása, különös tekitettel a politikai kommunikáció szerepére, tömegbefolyásolás és tömegpszichológiai szempontból. A népszavazás jelentősége és a plakátkampány befolyásolása miként hatott a társadalomra,milyen érzelmeket váltott ki, mennyire beszédtéma. Ennek megvizsgálására egy kérdőív segítségével mértem fel, így megvizsgáltam a kampány és ellenkampány politikai kommunikációs jelentőségét. Szerettem volna megvizsgálni az ellenkampány mennyiben érte el célját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016.okt.2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "Dosszié"Márton, Lilla Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi Kar2012 nyarán Gerő András megfogalmazta kritikáját a galamus.hu internetes oldalon. Kritikájában antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignácot. Számos történész, nyelvész, filozófus emelte fel hangját az ügyben. A fő szempont maga a kérdés, amely sokakban felmerül a téma hallatán. Hogyan lehet valakit megbélyegezni ilyen súlyos váddal, mint az antiszemitizmus? Milyen indokok alapján alakította ki ezen éles kritikáját Gerő András? Kik és milyen minőségben szóltak hozzá, alkottak véleményt az ügyben? A vita elemzése alkalmával megfogalmazom ezen kérdésekre a válaszokat, a tárgyilagosságot a lehető legnagyobb mértékig megtartva. Dolgozatom témájául tehát a 2012 nyarán két történész, illetve az egész magyar értelmiség körében kirobbant vitát választottam. A vita értelmezése során fő célom megismertetni, hogy a stigmának mekkora hatalma van, illetve milyen következményeket idézhet elő a XXI. században, ha valakit antiszemitizmussal vádolnak meg, és erre hogyan reagál a magyar társadalom. Illetve mennyire releváns Gerő András egykori állítása, miszerint az antiszemitizmus újbóli fellángolása, és a Horthy-kultusz újraélesztését hajtja végre Romsics Ignác?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2015-ben kirobbanó menekültválság Németország és Magyarország viszonylatábanEszenyi, Tímea; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA menekültválság az elmúlt évtized egyik legmeghatározóbb társadalmi, politikai és gazdasági kihívásává vált Európában. Kutatásom első része a menekültválság hátterét vizsgálja, beleértve a gazdasági egyenlőtlenségek, fegyveres konfliktusok szerepét a migrációs folyamatokban. Dolgozatom központi eleme a menekültpolitikák összehasonlítása. Németország esetében a Willkommenskultur, míg Magyarország esetében a határvédelem és a szigorított bevándorlási politika főbb elemeit mutatom be. Kiemelt figyelmet kapnak a kulturális különbségek, az integráció és asszimiláció problémái, valamint Huntington civilizációs elmélete és annak relevanciája a menekültválság kontextusában. A dolgozat továbbá foglalkozik az emberi jogok és a humanitárius segítségnyújtás kérdésével, valamint az Európai Unió politikai reakcióival, de a média és a közvélemény szerepének elemzése is központi részét képezi a kutatásnak, különös tekintettel a menekültkérdés percepciójára és az információs tér manipulációjára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2015-ös európai menekültválság hatása az Európai UnióraSzabó, Boglárka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA tömeges migráció napjainkban világszerte komoly problémát jelent. Kutatásom célja, hogy bemutassam azt, hogy a 2015-ben kezdődött tömeges, illegális migráció milyen hatást gyakorolt az Európai Unió néhány kiválasztott tagállamára. Dolgozatomban megvizsgálom, hogy a migráció jelensége által érintettek miféle fogalmakkal, hogyan értelmezik a jelenséget, továbbá bemutatom a tömeges, illegális migráció elindulásához vezető lehetséges okokat és legfontosabb útvonalakat. Ezt követően megvizsgálom az Európai Tanácsnak a menekültprobléma megoldására irányuló intézkedéseit. A dolgozatomban Magyarország és Németország migrációs politikáját kívánom összehasonlítani. Arra kérdésre is megpróbálok választ adni, hogy a tömeges, illegális migráció engedélyezése milyen veszélyekkel járhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A baloldali útkeresés egy társadalom tudós szemein keresztülBagi, Zsombor Kolos; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom címe A baloldali útkeresés egy társadalomtudós szemein keresztül. A baloldal már 30 éve válságban van, és ezzel a helyzettel sokan foglalkoztak. Így tett a dolgozatom “alanya”, Colin Crouch is. Crouch angol szociológus, politikai szakértő, aki számos könyvet jelentett meg a témában. Én a legnagyobb port kavart könyvét, a 2004-ben megjelent Post-Democracy-t, valamint annak két folytatását, a The Strange Non-Death of Neoliberalism és Post-Democracy: After the Crisis című műveket kívánom feldolgozni. Ezeknek a könyveknek a segítségével szeretném bemutatni a baloldali útkeresést. Ugyanis Crouch művei akarva akaratlanul, de útmutatásként hatottak a nyugati világ baloldali pártjai számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyűlöletbeszéd szabályozásának kérdéseiHajdu, János; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarMi is a gyűlöletbeszéd? Hogyan lehet azonosítani? Van-e napjainkban jól működő szabályozás? A dolgozatban megvizsgálom ezeket a gyűlöletbeszédet övező általános kérdéseket és jogi, filozófiai elképzeléseket, hogy látható legyen, miért is olyan nehéz terület a gyűlöletbeszéd szabályozása. Bár számos tanulmány foglalkozik ezzel a területtel és egyre több jogszabályt hoznak vele kapcsolatban, sajnos még mindig nem született egyértelmű válasz sok kérdésre. A téma általános bemutatása után több történelmi és jelenkori eset és filozófiai megközelítés vizsgálatán keresztül szeretnék választ találni arra, hogy szükséges-e a gyűlöletbeszéd szabályozása és ha igen, akkor ki vagy mi az, ami szabályozhatja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hatalom árnyékában: a drogkartellek politikai hatása MexikóbanCsorba, Dóra; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom a mexikói drogkartellek tevékenységének bemutatására és elemzésére összpontosít, különös tekintettel arra, hogy milyen hatást gyakoroltak ezek a szervezetek az ország közbiztonságára, politikai életére, gazdaságára, valamint a mexikói társadalomra. Először a kábítószer-kereskedelem s az ehhez kapcsolódó illegális gazdasági tevékenységek által jelentett globális problémát tekintem át. Ezután bemutatom, milyen kapcsolat áll fenn a kábítószerek és a bűnözés között, vajon a drogok legalizálása megoldást jelenthet-e a problémára; a drogkereskedelem hogyan vált a bűnszervezetek elsődleges bevételi forrásává, s miért teremt ez politikai instabilitást. Utána a probléma Latin- Amerikában, pontosabban Kolumbiában való jelentkezését mutatom be, s elemzem, hogy hogyan volt képes a drog az erőszak és a megfélemlítés, valamint a korrupció és a gazdasági befolyás révén aláásni a kolumbiai állam tekintélyét. Ezt követően Mexikó példáján keresztül szemléltetem, hogy– különösképpen az ún. Intézményes Forradalmi Párt kormányzásának és a korrupció virágzásának idején – milyen összefonódás jött létre a drogkartellek és az állami intézmények között. Szakirodalmak és esettanulmányok segítségével bemutatom a Vicente Fox elnökségének idején kezdődött, s a Felipe Calderón kormányzása alatt kiteljesedett, „a mexikói drogháborúk” elnevezéssel illetett jelenséget. A drogháború alakulásának történeti áttekintésével képet alkothatunk arról, hogy milyen stratégiát követve próbálta a mexikói államnak megfékezni a kartelleket, valamint arról, hogy hogyan használják a kartellek a korrupciót és az erőszakot a politikai hatalom befolyásolására. A dolgozatom végén azt állapítottam meg, hogy a Calderón-kományzat katonai fellépése csak részleges sikereket ért el. Az Egyesült Államok támogatásával sem sikerült tartós eredményeket elérni, s ugyan sikerült legyengíteni a bűnszervezeteket, azonban nem tudtak teljesen gátat vetni azok működésének. Sőt, a drogháborúk súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel is jártak. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kartellek elleni fellépés nem korlátozódhat csak katonai beavatkozásokra, hiszen elengedhetetlenek az átfogó jellegű reformintézkedések, s mindenekelőtt a korrupció felszámolása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogállamiság kérdése az Európai UnióbanKató, Boglárka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt évtizedben az Európai Unióban egyre gyakrabban merült fel az a kérdés, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kritériumokat nem teljesítő tagállamok részesülhetnek-e az Európai Unió fejlesztési forrásaiból. Az utóbbi években különösképpen Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban merült fel az a vád, hogy nem felelnek meg a jogállammal szemben támasztott elvárásoknak. Dolgozatomban megvizsgálom a jogállamiság fogalmának meghatározásával kapcsolatos vitákat; azt, hogy az Európai Unió intézményei milyen állaspontot foglalnak el ebben a kérdésben; s hogy mely tagállamokkal kapcsolatban, mikor, hogyan merültek fel a jogállamiság kritériumainak való megfeleléssel kapcsolatos problémák.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar titkosszolgálatok történeti háttere, szerepe a XX-XXI. századbanCseh, Adrián Albert; Weaver, Eric Beckett ; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom a magyar titkosszolgálatok történeti hátterét, kialakulását, szerepét, felépítését és módszereit vizsgálja a II. világháború utáni időszaktól kezdődően egészen napjainkig. Ez a dolgozat áttekintést nyújt a szervezet fejlődéséről és a történelmi eseményeket alakító, befolyásoló szerepéről. A világégést követő politikai instabilitást felhasználva az azt követő rendszer a saját politikai ellenzékének kontroll alatt tartására, leépítésére és a vele ellentétes katonai tömb ügynökeinek elhárítására használta fel a titkosszolgálatokat. A szovjet politikai és katonai befolyás arra késztette Magyarországot, hogy a tőlük átvett minta alapján hazánkban is kiépítse az ügynökhálózatot, azzal együtt pedig a politikai berendezkedést is, mely több, mint négy évtizeden keresztül meghatározta hazánk történelmének alakulását. A keleti blokk összeomlását követően átfogó reformok következtek be egész Kelet-Európában, így természetesen Magyarországon is, ennek megfelelően a titkosszolgálatoknak is alkalmazkodniuk kellett a demokratikus berendezkedéshez, ennek menetéről és hiányosságairól is szól ez a tanulmány, ahogyan a Magyar Köztársaságban történő működésükről is.