Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2303

Mezőgazdaságtudományi Kar

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Komlósi István)

Agrártudományi doktori tanács

D52

Doktori programok:

  • Állatitermék-előállítás
    (programvezető: Dr. Jávor András)
  • Takarmányozás, halbiológia
    (programvezető: Dr. Babinszky László)
  • Szaporodásbiológia
    (programvezető: Dr. Rátky József)
  • Genomika
    (programvezető:Dr. Kusza Szilvia)
  • Állatnemesítés - Génmegőrzés, Állatökológia
    (programvezető: Dr. Komlósi István)

Böngészés

Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "2D-DIGE"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A házityúk takarmányfelvételének szabályzásában résztvevő gének vizsgálata ad libitum és korlátozott takarmányozás esetén
    Simon, Ádám László; Czeglédi, Levente; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Állattenyésztéstani Tanszék
    A takarmányfelvétel szabályozása fontos kutatási téma az állattenyésztésben, mivel a felvett takarmány mennyisége, emészthetősége és a fajta genetikai képességei együttesen határozzák meg az állatok teljesítményét. A takarmányfelvételt fizikai és kémiai tényezők szabályozzák, utóbbiak központja a központi idegrendszerben található hipotalamusz. Hústermelés céljából az uniós csirkehúságazat gyorsan növő ún. brojlercsirkéket használ fel. Az erős szelekció következtében kialakult gyors növekedésnek nemkívánatos hatásai is vannak, ilyen a vágott áru növekvő elzsírosodási tendenciája, a vázrendszer fejlődési zavara, a vízhaskór és keringési zavarok gyakoribb előfordulása, valamint a csökkenő reprodukciós teljesítmény. Egyre nagyobb az érdeklődés az olyan molekuláris markerek iránt, amelyek szerepet játszhatnak a takarmányfelvétel javításában, és ebben meghatározóak lehetnek a hipotalamuszban kifejeződő egyes neuropeptideket kódoló gének polimorfizmusai, valamint a génkifejeződésben mutatkozó eltérések. Ezek számos esetben előnyös asszociációt mutatnak a gazdasági állatfajok értékmérő tulajdonságaival. A madarak esetén jelenleg még keveset tudunk arról, hogy a takarmánymegvonás milyen hatással van a táplálékfelvételt serkentő (orexigén) és gátló (anorexigén) központi és perifériás neuropeptidek génkifejeződésére, annak ellenére, hogy az intenzív hízlalásban alkalmazott takarmányfelvétel korlátozása hozzájárul a hatékony baromfihús termeléshez. A 40%-os takarmánykorlátozás milyen hatással van néhány, házityúk esetén még nem vizsgált, takarmányfelvétel szabályzásában szerepet játszó gének (GAL, INSR, NMU, NMUR1, NMUR2, PAC1, PACAP) kifejeződésére a hipotalamuszban, a mirigyes gyomorban és az éhbélben. A 24 órás takarmánymegvonás, illetve a takarmánymegvonás, majd 2 órás újraetetés hogyan változtatja meg az MCH kifejeződését brojlercsirke esetén? Tíz referenciagén stabilitásának vizsgálata 24 órás takarmánymegvonás, illetve takarmánymegvonás, majd 2 órás újraetetés hatására. Az MCH gén kifejeződésének összehasonlítása különböző szövetek között. Az említett gének kifejeződése hogyan változik a növekedéssel, a brojlercsirke hasüregi zsír mennyisége korrelál-e ezen gének szintjével a hipotalamuszban? A hasüregi zsír, a testtömeg és a hasüregi zsír mennyiségéről visszajelzést adó (adipozitás) szignálok (inzulin, glükóz) szintje hogyan korrelál az MCH hipotalamikus koncentrációjával. A 24 órás takarmánymegvonás hatására bekövetkező éhbél bélbolyhok morfometriai változásaival párhuzamosan milyen proteomikai változások mutathatóak ki az éhbélmintákban. Elsőként sikerült megállapítanom a PACAP-38 koncentrációját a házityúk vérplazmájában (22,03 fmol/ml). A 40%-os takarmánykorlátozás hatására 1,88-szoros növekedést mutatott a PACAP gén expressziója, és 27% növekedést a PACAP peptid koncentrációja a mirigyes gyomor esetén. Megállapítottam, hogy az éhbél epitéliuma és kriptái, valamint a mirigyes gyomor epitéliuma expresszál több inzulin receptor α alegységet a 40%-os takarmánykorlátozás hatására az ad libitum csoporthoz képest. A TBP gén kifejeződését nem befolyásolja az energia- és táplálóanyag-ellátottság a brojlercsirke hipotalamuszában, így a hasonló jellegű génexpressziós kísérletekben megbízható referenciagénként használható. A táplálóanyag ellátottság nem gyakorolt hatást sem a PMCH sem az MCHR4 mRNS expressziójára. Csökkentő trendet figyeltem meg az MCHR4 és a PMCH mRNS szintekben a növekedés előrehaladtával, ami az MCH koncentrációkban is megmutatkozott, a vérplazma inzulin koncentrációja szintén növekvést mutatott. Az MCHR4 és PMCH kifejeződése főleg a hipotalamuszra korlátozódik. A PMCH gén terméke, az MCH peptid koncentrációja fokozódik a 24 órás éhezés hatására, majd az azt követő 2 órás újraetetés hatására tovább emelkedik.