Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2300

Mezőgazdaságtudományi Kar

Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)

Agrártudományi doktori tanács

D53

tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok

Doktori programok:

  • Kertészeti tudományok
    (programvezető: Dr. Holb Imre)
  • Növénytermesztési tudományok
    (programvezető: Dr. Pepó Péter)
  • Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
    (programvezető: Dr. Kovács Béla)

Böngészés

Kerpely Kálmán Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "adult education"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A felnőttképzés integrációs szerepe az alacsony képzettségűek körében az Észak-alföldi régióban
    Ábrahám, Katalin; Baranyi, Béla; Csoba, Judit; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet
    A disszertációban a felnőttképzés munkaerő-piaci és társadalmi integrációban betöltött szerepének elemzésével foglalkoztunk regionális dimenzióban. Érdeklődésünk középpontjában az érettségivel nem rendelkező munkavállalói csoport állt, amelynek foglalkoztatása különös nehézséget jelent az elmaradottabb régiókban. A végzettségben, képzettségben, készségekben lemaradók a munkaerő-piacon alulreprezentáltak, kirekesztődhetnek a társadalomból. A felnőttképzés azonban hozzájárulhat a munkaerő-piaci integrációhoz, a kirekesztődés egy ellenszere, a társadalmi befogadás eszköze lehet. A disszertáció célja ezért annak vizsgálata volt, hogy az Észak-alföldi régióban élő, érettségivel nem rendelkezők milyen mértékig vesznek részt a felnőttképzésben, illetve van-e előnye számukra a különféle képzési formákban való részvételnek, és ha igen akkor milyen előnyökkel jár, milyen pozitív hatása van számukra. Alkalmas-e a hátrányok leküzdésére, hozzájárul-e a munkaerő-piaci integrációhoz, azaz kompenzálja-e az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés az alacsony végzettséget és az ebből fakadó hátrányokat. Eredményeink szerint a felnőttképzésben a jobb hátterű, magasabb iskolai (szakiskolai, szakmunkás) végzettségű, motivált felnőttek vesznek részt, akik számára a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet részben akár a képzés nélkül is adott, másrészről azonban a felnőttképzés által az abban résztvevők – függetlenül hátterüktől, végzettségüktől – fejlődnek, és ezáltal könnyebben boldogulnak a munka világában, főként ha tudatos céllal választották. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a lakóhely az a tényező, amelynek mind a részvétel, mind az elhelyezkedés szempontjából döntő szerepe van. Így alátámasztást nyert, hogy egy régión belül is jelentős különbségek érezhetők a települések nagysága, fejlettségi szintjei alapján. Többségében a megyeszékhelyeken élnek azok, akik soha nem dolgoztak a felnőttképzésben szerzett végzettséggel, ugyanakkor a képzésekben való részvétel itt sokkal magasabb, mint a községekben, ahol viszont többen hosszabb távon is tudtak munkát vállalni a képzettségnek köszönhetően. Ehhez hasonlóan, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők esetében a legalacsonyabb a felnőttképzési arány, de ők azok, akik hosszabb távon is dolgoztak a tanfolyami végzettségükkel. Több a képzési lehetőség a nagyobb, fejlettebb településeken, amellyel sokan élnek is, de elhelyezkedni már kevésbé tudnak. A programokban való részvétel aránya tehát a nagy városokban a magasabb, ahol a képzés hasznosulása kisebb, és sokkal kisebb arányú a részvétel a kisebb, hátrányosabb helyzetű településeken, ahol viszont a hasznosulás nagyobb. In this thesis we examined the role of adult education in labour market and social integration from a regional perspective. Employees lacking GCSE served as our target group whose employment is very difficult in disadvantaged regions. These people falling behind in terms of education, qualifications and skills are underrepresented at the labour market and might be excluded from society. However, adult education might contribute to their labour market integration, might serve as an antidote against exclusion and a tool for social inclusion. Our aim was to examine the degree to which people in the Northern Great Plain region in Hungary with no GCSEs participate in adult education and whether they benefit from participation in various forms of training, and if yes, what are these advantages and positive effects. Is non-formal adult education able to overcome disadvantages, help labour market integration and compensate for low education and the deficiencies resulting from that? According to our results, adults with better backgrounds, higher education (vocational school) and motivation levels take part in trainings whose better labour market status is already given without adult education as well. However, as a result of adult education participants – independent of their background and qualification – grow and improve, thus they succeed easier in the world of work, especially if they deliberately selected the trainings. Furthermore, settlement is a factor that determines both participation and employment. Consequently, we have proven that that exist significant differences within a region with relation to the size and level of development among settlements. The majority of those participants that have never worked with their qualifications gained live in county cities, while participation in trainings here is so much higher than in municipalities where participants were able to use their qualification long-term as well. Similarly, the rate of partakers from the most disadvantaged settlements is the lowest while these are the people that could utilise their qualification on the longer run. There are more opportunities for trainings in bigger, more developed settlements, where population is bigger as well but employment chances are smaller. Consequently, the rate of participation in trainings is higher in bigger towns and cities but its utilisation is smaller, while participation ratios are smaller is disadvantaged settlements but their utilisation is higher.