DUpress Kiadványok
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
Böngészés
DUpress Kiadványok Tárgyszó szerinti böngészés "Agrártudományok"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A legelő-rétműveléstől a gyepgazdálkodásig(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2012) Surányi, Béla; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar; Szilágyi, KatalinAz emberiség történelmében az állattartó kultúra évezredeken keresztül kizárólag a legelőre hagyatkozott. Annak ellenére, hogy idővel más takarmányforrások is számításba jöttek – a világ számos részén még napjainkban is –, elsődlegesen az állatállomány takarmányozása a legeltetésen nyugszik. Az idő múltával megváltozott, illetve bővült a gyep iránti igény köre és a hasznosítás módja. A mai világban együtt él a múlt örökségeként a legeltetéses állattartás ősi formája, a nomád pásztorkodás és a több szerepet ellátni képes mezőgazdaság gyepek iránt támasztott igény, ami már a társadalmi feltételekre helyezi a hangsúlyt a gazdasági helyett. A gyephasznosítás múltbeli rendeltetésén túl mind nagyobb szerepet játszik az erózióvédelemben, a biodiverzitás fenntartásában, a talaj termőképességének javításában és a szociális-kulturális érdekkörben. Ez utóbbi iránt egyre nagyobb a társadalom érdeklődése. Összeállításunkban a legelőt, mint „természet adta adományt” három szempontból vesszük számításba, ami a mezőgazdasági kultúra történetében tetten érhető: művelési ág, természetes növénytakaró, társadalmi szerveződés színtere.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Agrár-felsőoktatás, agrárgazdasági elemzések(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2022) Székely, Csaba; Mohácsi, Márta; Fényes, Hajnalka; Kapronczai, István; Pataki, László; Vajai, Balázs; Katits, Etelka; Szalka, Éva; Palányi, Ildikó; Bencsik, Andrea; Hevesi, Endre; Mohácsi, Márta100 évvel ezelőtt nevezték ki Reichenbach Béla professzort az akkor létesült Üzemtani Tanszék élére a Budapesti királyi magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági osztályán. A tanszék különböző politikai rendszereken, egy világháborún és egy forradalmon keresztül, egy székhelyváltozáson és hat különböző egyetemi név- és szervezeti változáson átesve, különböző vezetőkkel töltötte be fontos szerepét az agrár-felsőoktatásban. „Gödöllői üzemtani iskola” néven vált híressé, és több generáció agrármérnökét, üzemszervező agrármérnökét, gazdasági agrármérnökét, vállalatgazdasági szakmérnökét, doktoranduszát és menedzserét képezte. A tanulmány az alapítás óta eltelt száz év változásait tekinti át abban a reményben, hogy a tanszék a jövőben is folytatni tudja a magyar mezőgazdaság sikere érdekében kifejtett oktatási és kutatási tevékenységét, de az utóbbi évek történései ezt kérdésessé teszik. A tanulmány a tanszék jelenlegi helyzetéhez vezető utat vázolja fel, és kitér a következményekre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Növényi agrogenetika, nemesítés és biotechnológia(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2013) Pepó, Pál; Tóth, Szilárd; Bódi, Zoltán; Kovácsné Oskolás, Henriett; Kovács, András; Erdei, Éva; Szabó, Erzsébet; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar; Pepó, PálAz egyetemi jegyzet összeállítása során figyelembe vettük a több évtized során kialakult oktatási tapasztalatokat, továbbá a diszciplínák gyors fejlődése során létrejött legújabb ismereteket egyaránt. A diszciplínák oktatása során az általános összefüggések megvilágítására, a tendenciák ismertetésére, továbbá a leglényegesebb ismeretek közlésére törekedtünk. Alapvető célunk megvalósítására átfogó, tömör megfogalmazásokat, naprakész gyakorlatias ismeretanyag közlését alkalmaztuk. Jelen jegyzet nem nélkülözheti az említett diszciplínák kiváló megjelenítőinek, így többek között Bálint Andor professzor úr e témakörben megjelent műveit. Építkeztünk a napjainkban megjelent kiváló könyvek ismeretanyagára is (Velich, I.: Növénygenetika; Dudits-Heszky.: Növényi Biotechnológia). A szántóföldi növények genetikája, nemesítése és biotechnológiája különböző évfolyamokon, különböző tantárgyi címek alatt és különböző mélységekben került be a tantervbe. Ezért az előadásokon ebben az egyetemi jegyzetben szereplő sorrendtől eltérhetünk illetve a kutatásaink során szerzett ismeretanyag különböző mélységekig kerül leadásra, ami az előadások és a gyakorlatok látogatását feltétlenül szükségessé teszi. A szerzői kollektíva igen nagyszámú, a korábbi tanszék valamennyi munkatársát felöleli. Így az egyes szakterületek kellő hangsúllyal kerültek kidolgozásra. Reményeink szerint ez az egyetemi jegyzet hozzásegíti a hallgatóinkat az említett diszciplínák ismereteinek mély és tartós elsajátításához, továbbá a diploma megszerzését követően kellő szakmai ismereteket nyújt számukra.