Bölcsészettudományi Kar
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
Böngészés
Bölcsészettudományi Kar Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 348)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Egyetem Francia Intézet tagjainak munkássága(Városi Nyomda, 1942) Kovács, MátéPublikáció Szabadon hozzáférhető A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig(Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport, 2020) Novák ÁdámA 14-15. századi magyar elit összetétele és a vele kapcsolatos, politikatörténeti események láncolata megismerésében segít a Perényi-család terebesi ágáról készült monográfia.Tétel Szabadon hozzáférhető Ady, a korai Rilke és az "istenes vers"(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2011-12) Takács, Miklós; Bitskey, István; Görömbei, András; Eisemann, GyörgyAdy, a korai Rilke és az „istenes vers". Az olvasóban joggal felmerülhet a kérdés a cím láttán, hogy miért is ékelődik be egy egészen más jellegű költészet az „Ady istenes versei" nagyon is ismerős kifejezésébe. Az eddig forgalomban lévő irodalomtörténeti címkék szerint Rilke és Ady lírája valóban olyan mértékben eltérő, hogy összevetésüknek nincs értelme. Ez a könyv mégis megkísérli ezeket az életműveket egymás mellé helyezni, mert a kiválasztott Rilke-versek mind olyan korai művek, amelyek még az Ady-lírával rokon szecessziós verspoétika jegyében születtek. Illetve a két alkotó között ugyan nem volt történeti kapcsolat, műveik nem voltak hatással egymásra, viszont joggal feltételezhetünk a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiájában egy olyan közös mentalitástörténeti horizontot, amelyben felmerül a keresztény hit és benne Isten újraértésének igénye például a modern líra keretein belül is. Tömören fogalmazva: hasonló kérdésekre eltérő válaszokat adtak, eltérő formában. Legyen szó akár a hagyomány által eddig kínált metafora-készlet elutasításáról, akár Káin és Ábel történetének újraírásáról, akár Mária alakjának kérdéséről. Mindezt nem feltétlenül az „istenes vers" nehezen meghatározható műfaján belül teszik meg csupán, mert - mint a könyvből kiderül - ez a fogalom sokkal inkább ideológiai, semmint poétikai kereteket biztosít egy-egy szöveg megértésének.Tétel Szabadon hozzáférhető Aesthetica (1778)(Debreceni Egyetemi Kiadó / Debrecen University Press, 2012-12) Szerdahelyi, György Alajos; Balogh, Piroska; Debreczeni, Attila; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Fórizs, GergelyE kötetben Szerdahely György Alajos, az első magyarországi esztétikaprofesszor 1778-as művészetelméleti monográfiájának első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó. A jezsuita professzor esztétikai írásai a maga korában Európa-szerte ismertek és elismertek voltak. De ismertek és elismertek voltak magyar nyelven író kortársai között is, közel fél évszázadon át az egyetemi esztétikaoktatás tankönyveiként szolgáltak. Olyan szerzők forgatták kézikönyvként az itt közölt kötet latin eredetijét, azaz az első magyarországi esztétikai monográfiát, mint Batsányi János, vagy Csokonai Vitéz Mihály. Szerdahely műve azonban nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából alapszöveg, hanem újragondolandó szempontokat nyújthat a magyar művészettörténet, filozófiatörténet, klasszikafilológia számára is.Tétel Szabadon hozzáférhető Alaktan és értelmezéstörténet(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995) Dobos, István; Bitskey, István; Görömbei, András; Kulcsár Szabó, Ernő; Szegedy-Maszák, MihályDobos István munkája a témakör eddigi legteljesebb feldolgozása a magyar irodalomtudományban. Másfél évtizeddel ezelőtt megkezdett prózapoétikai vizsgálódásaim óta továbbra is csak résztanulmányokkal bővült a korszak rövidprózájának irodalma, holott az irodalomtörténeti értékelés régóta kiemeli a századforduló novellisztikájának jelentőségét. Dobos István kettős feladatot vállalt: a novellairodalom és ennek elméleti/történeti reflexiója áll kutatásának középpontjában. A kijelölt műfajjal kapcsolatban elsőnek végez kimerítő, komplex vizsgálatot. Felhasználja a narratológia és a strukturális elbeszéléselemzés tapasztalatait, ezeket azonban történeti poétikai, hatástörténeti és befogadáselméleti szempontokkal bővíti. A dolgozat az alapkutatást metatudományos elemmel egészíti ki, s ennek következtében nem csupán a tárgykör kutatói számára kínál föl forrásértékű munkát, hanem a tágabban értelmezett elbeszéléskutatás számára is.Tétel Szabadon hozzáférhető Alphonse Daudet(A . N Paris, 1925) Gaspard-Félix Tournachon (1820-1910) (fotográfus, karikaturista, újságíró, léghajós); Debreczeni M. Kir. Tud. egy. Francia Szeminárium pecsétjeAlphonse Daudet (1840-1897) a provence-i táj egyik leghitelesebb ábrázolója volt. Saját szélmalmot vásárolt Arles közelében. A Levelek a malomból (1869) című kötetét a világirodalom klasszikusai között tartják számon. Fia, Léon Daudet (1867-1942) szintén híres író volt, az Académie Goncourt tagja.Tétel Szabadon hozzáférhető Alsólendvai Bánfi János gyűrűspecsétje(1499-05-15) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne gyűrűspecsét zöld viaszbanTétel Szabadon hozzáférhető Alsólendvai Bánfi János gyűrűspecsétje(1491-02-20) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne nyolcszög alakú gyűrűspecsét zöld viaszban. A gyöngysorral határolt nyolcszög alakú pecsétmező közepén álló tornapajzs, benne kivehetetlen címerábra. A pajzs fölött "I" és egy kivehetettlen betű. (CSH_00124)Tétel Szabadon hozzáférhető Alsólendvai Bánfi Miklós ajtónállómester gyűrűspecsétje(1491-02-20) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne nyolcszög alakú gyűrűspecsét vörös viaszban. A pecsétmezőben címerpajzs, jobb oldalán kopjatartó bevágással. Benne jobbra néző, növő ökörfej. Pajzs fölött „N” és „L”. Körirata nincs. Mérete kb. 14×18 mm. (CSH_00122)Tétel Szabadon hozzáférhető Alsólendvai Bánfi Miklós udavarmester gyűrűspecsétje(1499-05-15) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne kör alakú gyűrűspecsét vörös viaszban. (CSH_00138)Tétel Szabadon hozzáférhető Alsólendvai Bánfi Pál pecsétje(1452-03-05) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne kör alakú pecsét zöld viaszban (CSH_00234)Tétel Szabadon hozzáférhető Arany János és kortársai I.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003) Barta, János; Görömbei, András; Imre, László; Bitskey, István; Görömbei, András; Gönczy, Monika„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Tétel Szabadon hozzáférhető Arany János és kortársai II.(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003) Barta, János; Imre, László; Imre, László; Bitskey, István; Görömbei, András; Gönczy, Monika„Nem egyszerűen a szokásos kérdésre kívánunk válaszolni, hogy ti. aktuális-e Barta János tudósi életműve és ha igen, miért, hanem abból a felismerésből indulunk ki, hogy az ő életpályája és írott munkássága időben egyre távolodó tények, tendenciák, kihívások és feleletek kölcsönhatásában tárható fel. A XX. század nagy gondolkodástörténeti fordulatának jegyében szólva: Barta János minden írása csak úgy fogható fel és csak úgy értékesíthető hitelesen, ha régmúlt évtizedekre, azok kérdéseire adott válasz gyanánt értelmezzük. [...] így született meg az az elképzelés, hogy »posztumusz« jelenjék meg Barta János soha meg nem írt »Arany-monográfiája«, az Arany-tanulmányok legjava, nagyjából időrendben. (Természetesen a témák és nem a Barta-kéziratok keletkezésének időrendjében.) Amikor aztán lehetőség mutatkozott kétkötetes kiadványra, evidensnek tűnt a legjobb Madách-, Kemény-, Jókai- és Vajda-tanulmányok kiválasztása. A cím meg szinte magától adódott: Arany és kortársai. [...]"Tétel Szabadon hozzáférhető Ars scientiae(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007) Balogh, Piroska; Bitskey, István; Görömbei, András; Szilágyi, MártonA kötet célja, hogy beemelje Schedius Lajos különböző kanonizációs folyamatok útvesztőiben feledésre ítélt életművét az irodalomtörténeti, illetve egyéb tudománytörténeti közelítések kurrens párbeszédébe. Mindenekelőtt megpróbálja feltárni és nyomon követni eme útvesztőket, majd kísérletet tesz arra, hogy az esztétikától a térképészetig terjeszkedő, igen szerteágazó szaktudományi irányú életművet egységes szempontrendszer és paradigma szemszögéből értelmezze. Bemutatja, hogy Schedius tudományos pályája milyen gyakorlatias, eszközszerű elemek alkalmazásával épült fel: az olvasó betekintést nyerhet e pálya szociológiai és vagyoni hátterébe, megismerheti annak pedagógiai vonatkozásait, Schedius folyóiratszervezői és szerkesztői programjait, színház- és társaságszervező tevékenységét. A kötet második fele azt mutatja be, hogy e gyakorlati tudományszervezői törekvések mögött milyen tudományszemlélet tételezhető. Azaz: hogyan írható le az a göttingeni paradigmából kiinduló, számos szaktudomány módszertanát integráló elméleti-módszertani folyamat, mely végül az esztétika szaktudományának horizontját univerzális embertudománnyá képes tágítani. Ezáltal remélhetőleg egyszersmind a Schedius-szövegeket hozzáférhetővé tévő Doctrina pulcri - Schedius Lajos János széptant írásai című szövegkiadás egyik lehetséges összefüggés-, valamint értelmezési rendszere is kibontakozik.Tétel Szabadon hozzáférhető Átdolgozások kora(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996) Márkus, Béla; Bitskey, István; Görömbei, András; Czine, MihályAz irodalomjegyzék úgyis elárulja: a dolgozat lassan tíz esztendeje készült. Azóta biztosan lehetett volna frissíteni a szakirodalmát, újítani a szempontjait, gazdagítani a hivatkozásait, módosítani az arányait. Sőt: újraírni az egészet. Kiterjesztve például Sarkadi egész pályájára a paraszti orientáció kutatását. A fordulat évétől, 1948-tól korábbiakra és az ötvenhármas fordulattól későbbiekre is: hogyan keletkezett és miképp halt el a paraszti tematika, nézőpont és szemlélet érvényesítése. Kiemelve - amire még 1987-ben az egyik bírálóm figyelmeztetett -: a dogmatikus doktrínák, az antiliberalizmus tombolása közepette Sarkadi annyira individuális, hogy az már istenkísértés. A voluntarista irodalmi gondolkodás korában a „liberális szellem okvetetlenkedéseit képviselte". Következetesebben szem előtt tartva a kálvini predestináció egyik fontos problémájának, az üdvözülés bizonyosságának, illetve a természeti állapotból a kegyelmi állapotba eljutásnak az életműben újra és újra felbukkanó aszkézissel való összefüggéseit. És sorolható volna még, okkal, sok minden kívánalom. Számot kellett vetni velük, amikor a fiókban maradás magától értetődően tartós lehetősége helyett a kézirat megjelentetésének esélye merült föl. Hogy a számvetést mégsem követte újrafogalmazás, lényegi javítás, netán - a megidézett kor szellemében - átdolgozás, annak több oka van. A legegyszerűbb - Fichtét parafrazálva -: nem csupán nagyon rossz, de annál is rosszabb lenne a dolgozat filológiai tényeire, adataira nézve, ha az eltelt évtized miatt más megvilágításba kellene helyezni őket. A következő ok: ha ma már itt-ott másképp fogalmaznék is, ha itt-ott tovább igazítanám is a szöveget - a perzekutor esztétika uralkodásáról nem másítanám meg a véleményemet. Nem akarnám se megtagadni, se szégyellni, amit végeztem. Bár (idézhetnék hasonló helyzetből kivezető, útbaigazító sorokat) nem azonosulok teljesen vele, de vállalom. Végezetül a legszemélyesebb ok: az újraírástól és az átdolgozástól nemcsak a magam vállalása tartott vissza. Hanem - Király István emléke is. Kétségektől gyötört utolsó éveiben kitartóan segített, indulatosan serkentett „kilicitálni" ezt a munkát. Ezt, éppen ezt. Ami nem zárná ki, hogy megírjam majd - pontosabban? inkább - máshogy is.Tétel Szabadon hozzáférhető Azonosítatlan előkelő pecsétje(1499-05) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne kör alakú gyűrűspecsét zöld viaszban. (CSH_00145)Tétel Szabadon hozzáférhető Azonosítatlan előkelő pecsétje(1452-03-05) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne kör alakú pecsét zöld viaszban (CSH_00235)Tétel Szabadon hozzáférhető Azonosítatlan előkelő pecsétje(1452-03-05) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne kör alakú pecsét zöld viaszban (CSH_00226)Tétel Szabadon hozzáférhető Azonosítatlan országnagy gyűrűspecsétje(1491-02-20) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne nyolcszög alakú gyűrűspecsét zöld viaszban. A folytonos vonallal határolt nyolcszög alakú pecsétmező közepén álló tornapajzs, benne kivehetetlen címerábra. (CSH_00126)Tétel Szabadon hozzáférhető Bajnai Bot András gyűrűspecsétje(1499-05-15) DE TKP Magyarország helye és képe a középkori Európában KutatócsoportTermészetes színű pecsétfészek benne gyűrűspecsét zöld viaszban