Disszertációmban áttekintést nyújtok a koraszülöttség és a kis súllyal való megszületés lehetséges klinikai lélektani és fejlődéspszichológiai vonatkozásairól, mindvégig szem előtt tartva a preverbális képességek korai hónapokban való fejlődését. A dolgozat ismerteti a korai fejlesztés pszichológiai-egészségpszichológiai jelentőségét. Hazánkban a koraszülöttség aránya: 8–11% közötti, emiatt magas a perinatális morbiditás és mortalitás. A fejlettségi szintek a korábban illetve kis súllyal világra jött gyermekeknél nagyon különbözőek lehetnek, ezért lényeges, hogy ezen csecsemők fejlődését is egyéni haladási tempójukban nézzük. A koraszülöttség és az alacsony születési súly negatív hatással van-e a gyermekek nyelvi fejlődésére? Ezen kérdésre a kutatások több mint harminc éve nem találtak egyértelmű, elfogadható választ. Kutatásom célja volt összehasonlítani a korábban, de megfelelő súllyal, valamint a korábban és igen alacsony (beleértve az extrém alacsony) súllyal született 6 hónapos–18 hónapos gyermekek preverbális képességeinek fejlettségét, mind a produkciós, mind pedig a receptív oldalról vizsgálva azt. Dolgozatomban bemutatom egy a sztenderdizáció folyamatában lévő teszttel (PLS-3 = Preschool Language Scale – 3, magyar adaptáció) végzett vizsgálatom eredményét, mely 200 magyar anyanyelvű, 6 hónapos – 18 hónapos korú, idő előtt, illetve kis súllyal született csecsemő preverbális képességfejlődését tárta fel. Bizonyítást nyert, hogy az idő előtt született gyermekek (beleértve a normál, az alacsonyabb illetve extrém alacsony születési súlyúakat is) esetleges preverbális képességeinek elmaradása, késése már igen korán, csecsemőkorban is kimutatható. Nem találtam összefüggést a születési súly vagy a gesztációs időtartam és az egyes szubtesztek eredményei között. A két vizsgálati csoport preverbális teljesítményén belül a beszédértés és a beszédprodukció fejlettségében nem találtam eltérést. Az idősebb életkorú gyermekcsoportokban nagyobb lemaradást mutat a beszédértés és a beszédprodukció fejlettsége, mint a fiatalabb gyermekcsoportokéban. A vizsgálati csoportok preverbális teljesítményében a szülők iskolai végzettsége befolyásolja a preverbális teljesítményt, ez az összefüggés az „anyai iskolai végzettség” változónál még egyértelműbb. Az extrém kis súlyú gyermekcsoportok teljesítménye nem követte a normál eloszlást, azaz kevesebb lett az átlagos és több a gyengébb illetve a kiemelkedő teljesítményű gyermek. Koraszülött csecsemők fejlődéslélektani-egészségpszichológiai szűrésénél óvatosan kell kezelnünk a képességstruktúra kisebb fejletlenségét, azt sokkal inkább megkésett fejlődésnek kell neveznünk, mintsem tényleges és visszafordíthatatlan zavarnak. Mindezek mellett fontos, hogy a koraszülött csecsemő fejlődését gyakrabban ellenőrizzük, valamint a szülőknek képességfejlesztő gyakorlatokat javasoljunk. A nyomonkövetés, utógondozás folyamatát pedig kisiskoláskorig szükséges lenne biztosítani. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a fejlődés-rehabilitáció részletes diagnózisra épül, és ennek egy szelete csak a dolgozatomban részletezett preverbális/nyelvi fejlettség meghatározása, azonban mivel a fejlődés menetében a nyelv, a kommunikáció az egyik legérzékenyebb mutató, meg kell próbálnunk azt minél tökéletesebben feltárni és szükség esetén tökéletesebb szintre hozni úgy, hogy azon keresztül az egész személyiséget megismerjük és segítjük.

The dissertation examines clinical psychology and development psychology aspects of preterm infants and low birth weight babies, focusing on the development of preverbal abilities in the early months of life. One aspect I consider is the psychological significance of development in the early months of life. In Hungary the rate varies between 8 and 11 percent, giving us a high level of perinatal morbidity and mortality. Development levels among children born prematurely or with low birth weights can differ sharply so it is essential to observe the progress of these infants with a mind to their individual development paces. Do premature birth and low birth weight have a negative impact on children’s linguistic development? In over thirty years of investigation researchers have been unable to offer a clear and acceptable answer to this question. The object of my research was to compare the preverbal development levels of 6 to 18-month old children who were born preterm but with satisfactory birth weights and born prematurely with very low (including extremely low) birth weights, focusing on both the productive and the receptive sides. I have conducted with PLS-3 test (PLS-3-Preschool Language Scale-third revision – Hungarian adapted version), in which were studied the receptive and expressive sides of preverbal communication for 200 babies aged 6 to 18 months. All were born prematurely, some with low birth weight. Their native language was Hungarian. I was interested in the development of their abilities. I have verified that possible deficits in the preverbal abilities of children born prematurely (with normal, quite low, and extremely low birth weights) can be discovered at a very early age, in infancy. I did not verify that low birth weight and the shorter gestation period have primary influences on the level of linguistic development among children born prematurely. I did not find difference between results of speech production and speech comprehension and results of toddlers (aged 12 to 18 months) better than infants aged 6 to 11 months. It appears that qualification of mothers determines preverbal abilities of children. Children with extremely low birth weights achievement aren’t equalized. We need to be careful in treating minor deficits in development discovered through the development psychology and health psychology screening of premature infants, which are far better treated as delays than as actual and irreversible dysfunctions. At the same time, it is important to conduct frequent monitoring of the development of a premature infant and to teach the mother skills-development exercises. Monitoring and follow-up care should continue until the child is established in school. Clearly, we know that development and rehabilitation therapy rest on a detailed diagnosis of which the preverbal/linguistic development detailed in this article is just one component. However, since language and communication are one of the most sensitive development indices, we must try to determine needs as fully as possible, and once they are determined, to treat them on the highest possible level, enabling us to become acquainted with the complete personality of the child and to offer complex assistance on that foundation.