ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatom öt fejezetben tárgyalja a „Digitális üzleti hálózatok” fejlesztésének információtechnológiai lehetőségeit a kis és középvállalkozások esetében. Az utóbbi évek robbanásszerű IKT fejlődése rákényszeríti a vállalkozásokat, hogy valamilyen formában belépjenek az elektronikus piactérre. Az első bevezető fejezetben feltártam az említett jelenséget, melyek indokolják témaválasztásomat és annak aktualitását. Ezután ismertettem a kutatással kapcsolatos hipotéziseimet és részleteztem a célkitűzéseket, melyek meghatározták a kutatás irányát. A kutatási módszertan meghatározásánál megállapítottam, hogy a kérdéskör vizsgálata során elsősorban szekunder jellegű kutatást lehet végezni. Azonban az esettanulmányok készítéséhez nélkülözhetetlenek voltak az alapos szakmai interjúk és konzultációk, így a kvantitatív kutatás mellett az információk jelentőségét primer jellegű, kvalitatív kutatási rész is biztosítani hivatott. A második fejezetben a kis- és középvállalkozások (KKV) jelenlegi helyzetével foglalkoztam. Fontosnak tartottam megismerni napjaink meghatározó foglalkoztatóinak jelenlegi helyzetét lehetőségeit. Áttekintettem a rendelkezésre álló tanulmányok megállapításait, amelyek szerint a hazai és külföldi KKV-k jelentős lemaradásban vannak a multinacionális vállalkozásokhoz képest az IKT használata terén. Különösen szembetűnő a hazai KKV-k teljesítményének elmaradása a fejlett országok kisvállalataitól. Hosszú távú sikeres működésükhöz elengedhetetlen, hogy versenyképességük, teljesítményük, hatékonyságuk, humántőke állományuk érzékelhetően javuljon. Megállapítottam, hogy hiányoznak a kifejezetten KKV-k számára tervezett, fejlesztett és testreszabott IKT megoldások. Ez piaci szempontokból érthető is, hiszen nekik nem ugyanazok az igényeik, mint a nagyobb vállalatoknak és sok esetben kockázati tőkehiányuk van. Még jobban árnyalja a helyzetet, hogy a modern fejlesztéseket bevezető vállalkozások tanácsadói gyakran túl drágák a KKV-k számára, így azok nehezen tudnak meglévő megoldásokat bevezetni és használni. A KKV-knak sokszor nincsenek szakembereik, akikre számos szoftvercsomagnál szükség volna, sem a saját kifejlesztett interfészeik a típusszoftverekhez. A fejezet második részében e-business fejlődési trendeket, a vállalatirányítási információs rendszereket és hozzá kapcsolódó egyéb alrendszereket tekintettem át. Majd az e-businessre ható megoldások közül a dolgozatom szempontjából releváns folyamatszervezési, programszervezési trendeket jártam körül. Mind a SOA, a BI, az EDI, a DBE és az Interoperabilitás modellek elveiből használtam fel a prototípus elkészítésekor. A felhő modell előnyeit ma még kevés program használja ki, de tulajdonságai arra predesztinálnak, hogy a jövő programjai és azokat üzemeltető vállalkozások erre építsék fel a működési- és gazdasági modelljeiket. A fejezet utolsó részében a prototípus elkészítéséhez felhasznált szerver-, szerveroldali-, kliensoldali- és adatbázis szoftvereket tekintettem át. A választásom olyanokra esett, amelyek teljesítik az előre meghatározott feltételeimet (ingyenes, könnyen programozható, felhasználóbarát, elterjedt ). A harmadik fejezetben az Észak-Alföldi régió kis- és középvállalkozásai körében elvégzett kérdőíves vizsgálatát mutatom be. Az első rész a kérdőíves vizsgálat kivitelezésével foglalkozik, utána pedig az elemzésben használt statisztikai módszereket mutatom be. Ezt követően a statisztikai elemzésekből levonható következtetések kerülnek bemutatásra. Az elemzés első részében a leíró statisztika segítségével vontam le következtetéseket a vállalkozások e-felkészültségére. Az elemzés során főkomponens elemzés segítségével a változókat irányító háttérváltozókat határoztam meg. Az így kapott főkomponensekből varianciaanalízis segítségével feltártam a különböző tulajdonságú (árbevétel, foglalkoztatottság, működési forma, ágazat) vállalatok attitűdbeli különbségeit. Arra kerestem az elemzéssel választ, hogy az egyes vállalatok attitűdjei milyen dimenziók mentén különböznek és milyen csoportosításban. Ezután a LISREL strukturális modellezési technika segítségével arra kerestem a választ, hogy a web2.0-ás alkalmazások használatára, illetve az e-kereskedelem fejlődésére milyen tényezők hatnak. A klaszterelemzés segítségével a vállalkozások ügymenetében használt kommunikációs formákat csoportosítottam, így szintetizáltam a kitöltők véleményét és irányt mutattam a döntéshozóknak a kommunikációs formák fejlesztésével kapcsolatban. Az utolsó fejezetben megindokoltam az általam készített megosztó-központ funkciójú portált szükségességét. Bemutattam a DBE elvek alapján működő szoftver elvi modelljét. Azután részletesen kifejtettem a prototípus részleteit, mind felépítés, működési elv és mód alapján. A fejezet következő részében a prototípus működéséhez elengedhetetlen adatbázis felépítését mutattam be. Végül a dolgozatom utolsó részében felsorolom azokat az előnyöket, amelyek a program használatát indokolják. SUMMARY My theses discusses in five chapters the information technological opportunities for the development of the „Digital Business Ecosystem” in case of small and medium enterprises. The ICT boom of the recent years is forcing the enterprises to enter the electronic market in one way or another. In the first introductory chapter I have exposed the mentioned phenomenon that justifies my choice of the topic and its actuality. Following this, I have stated my research hypotheses and gave a detailed list of objectives that define the direction of the research. When deciding about the research methodology, I have concluded that the main type of research that can be best applied is a secondary type research. Nevertheless, in-depth professional interviews and consultations were pivotal to preparing the case studies, thus the importance of the information is not only ensured by quantity-, but primary type, quality research as well. In the second chapter I have dealt with the present situation of the small and medium enterprises (SME). I considered it important to examine the state and possibilities of the present day dominant employers. I have examined the statements of the studies at hand, according to which the SMEs are far behind in the use of the ICT when compared to the multinational companies both domestically as well as abroad. Especially striking is the performance leeway of the domestic SME compared to those in more developed countries. In order for them to have a successful long term operation it is indispensable that their competitiveness, performance, efficiency and human resources improve considerably. I have determined that there is a lack of tailor made ICT solutions specifically designed and developed for SMEs. From a market perspective that is totally understandable as their needs are different than those of the large enterprises and in many cases they lack in risk capital. What makes things even more difficult for the SMEs is the fact that the consultants of the enterprises that are able to introduce modern developments and system upgrades are too expensive for the SMEs, thus the SMEs have a hard time implementing and utilising existing solutions. The SMEs neither have the IT specialists that would be needed for many software packages nor interfaces developed for the software types. In the second part of the chapter I have examined the e-business development trends, the corporate information systems and the adjacent subsystems. From the solutions that affect the e-business, I have considered the relevant process-regulating and organisational trends. While preparing the prototype, I have made use of the principles of SOA, BI, EDI, DBE and Interoperability models. The advantages of the cloud model are presently only employed by few programs, but its properties predestine it to be the basis on which the future programs and the enterprises employing them would build their operational and business models. In the last part of the chapter I have covered the server, server-side-, client-side-, and database software that were used when preparing the prototype. My choice fell upon those that fulfil my predefined conditions (free, easily programmable, user friendly and wide spread). In the third chapter I present the survey I have conducted among the small and medium enterprises of the Northern Great Plain Region of Hungary. The first part deals with the method used when carrying out the survey, followed by the statistical methods used for the analysis of the data. After this I present the conclusions that can be drawn from the statistical analysis. In the first part of the analysis I have drawn conclusions with the help of descriptive statistics about the e-preparedness of the enterprises. In the course of the analysis I have defined, using main component analysis, the background variables that control the variables. From the resulting main components I have revealed, using variance analysis, the differences in attitude of the enterprises considered based on certain criteria such as revenue, employment, operational form and sector. Through the analysis I was looking to find the dimensions along which the attitudes of the enterprises differed from one another and in what grouping those differences could be observed. After this I have sought to find, using the LISREL structural modelling technique, the factors that impact the use of the web2.0 applications and the development of the e-commerce. With the use of cluster analysis, I have grouped the different forms of communication enterprises use for their everyday business activities. I have synthesised the feedback of all those that filled out the questionnaires and provided guidance for the executives in regards to the development needs and opportunities in their forms of communication. In the last chapter I have justified the necessity of the share centre functional portal that I have devised. I have presented the theoretical model of the software operating on DBE principles. Following this I have presented in detail the components of the prototype both from a construct-, as well from an operating principle perspective. In the next part of the chapter I have presented the structure of the database that is imperative to the proper functioning of the prototype. In the concluding part of the work I have listed the advantages that justify the use of the program.