Az informatika, mint tantárgy kialakulása a kor követelménye volt. A kialakult tanulói igények inspirálták az iskolákat a szakkörök indítására. Bár a kezdeti feltételek igen kedvezőtlenek voltak mégis itt volt a legnagyobb a motiváció a tanulni- és tenni akarás. A központi törekvések és irányítás mellett dinamikusan fejlődött a tantárgy szerkezete, követelménye. Nem vált elméletiessé az évek során, hanem inkább alkalmazkodott az igényekhez és a gyakorlati, az élet által diktált feltételeknek igyekezett megfelelni. A Magyar Tudományos Akadémia informatikai stratégiája szerint az információs társadalomra való felkészülést már az alap- és a középfokú oktatásban el kell kezdeni. Az informatika gyakorlati oktatásának színterét azonban át kell helyezni a többi tantárgy tanítási folyamatába, annak integrációjával. Az, hogy az általános és középiskolákban a diákok milyen szinten sajátítják el az új ismereteket, szerzik meg az információs társadalom által megkövetelt alapvető tudást, nagymértékben függ az őket tanító pedagógusok felkészültségétől. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a tanítók, tanárok informatikai képzésére, továbbképzésére. Az informatikai ipar a világ minden pontján a húzó ágazatok közé tartozik, Magyarországon is töretlen fejlődés jellemzi az informatikai szektort. Mit tükröz ez a sorozat: a számítástechnika, az elektronika, a távközlés, a telematika, az informatika, az információs technika, az információs technológiák, az infokommunikációs technológia, az információs forradalom, az informatikai társadalom, a tudás alapú társadalom, s végül az új európai célkitûzés: a tudás alapú informatikai társadalom építése? Fél évszázad fejlõdéstörténetét. Ez a fejlődéstörténet egyben az iskolák sikertörténete is, mivel felismerték a kor követelményét és alkalmazták az új ismereteket. Európa szándékában fontos új elem a két jellemzõ: a tudás, és az informatika összeépítése, ami tudás nélkül csupán üres szállítási-feldolgozási kapacitás lenne. A tudás fája az iskola.