Hatékonysági vizsgálatok a felsőoktatásban

Absztrakt

Összefoglalás Az oktatáspolitikai döntések meghozatalakor elengedhetetlenül fontos, hogy a döntéshozók ne csak egyetlen szempont alapján alakítsák ki álláspontjukat. Napjainkban a finanszírozás kérdését érintő döntéseknek különösen nagy a súlya, hiszen a szektor túltelítetté vált, és az állam nem képes a megnövekedett hallgatói létszám képzését finanszírozni. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozással ugyanakkor egyre nőnek a felsőoktatással szembeni elvárások. Már nem elegendő, ha egy felsőoktatási rendszer stabilan működik, rugalmasan reagál a hazai változásokra, biztosítani kell a globális versenyben való helytállást, a képzések, a diplomák nemzetközi versenyképességét is. Hazánkban az intézményi integráció és a lineáris képzési rend bevezetését követő legnagyobb horderejű intézkedés az államilag támogatott létszámkeret intézmények közötti elosztásának átalakítása volt, amely 2007-ben lépett életbe. Értekezésemben arra vállalkoztam, hogy a kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása alapján ismertessem azt a szempontrendszert, amely alapján az intézkedés megítélhető, és a már jól ismert statisztikai módszereken kívül bemutassak egy olyan eljárást (a Data Envelopment Analysis módszert), amelyet hazánkban egyéb ágazatokban, és külföldön már a felsőoktatásra nézve is egyre gyakrabban alkalmaznak több input- és outputváltozóval rendelkező szervezetek, döntési egységek hatékonyságának számszerűsítésére. Az allokációs hatékonyság és az intézményi karok teljesítményének megítéléséhez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Országos Felsőoktatási Információs Központ által közzétett felsőoktatási statisztikák adatait használtam fel. Koncentrációelemzés segítségével bebizonyítottam, hogy az új elosztási rendszert növelte az allokációs hatékonyságot, vagyis a hallgatók kereslete és az intézmények kínálata közelebb került egymáshoz. A nem-paraméteres próbák arra világítottak rá, hogy a hallgatók reálisan fel tudják mérni az egyes intézmények képzésnek minőségében mutatkozó különbségeket, vagyis a vidéki főiskolák karai valóban rosszabb mutatókkal rendelkeznek, és így az összesített oktatói és hallgatói rangsorban rosszabb helyet foglalnak el, mint a többi kar. Ezek a rangsorok azonban nem tekinthetők valódi teljesítményértékelő rendszernek még akkor sem, ha igyekeznek minőségi szempontokat is figyelembe venni a karok rangsorolása során. Az általam kialakított DEA-modell alapját képezheti egy jövőbeni valódi teljesítményértékelő rendszernek, amennyiben több változót is beépítenek a modellbe és pénzügyi adatokkal is bővítik azt. Ennek viszont előfeltétele, hogy ezek az adatok kari szinten is mérhetőek legyenek, az intézmények adatszolgáltatása megbízható váljon, és egyik érdekcsoport se tiltakozzon az információk közzététele ellen. A rendelkezésemre álló adatok alapján két képzési terület karainak összehasonlítását tudtam megvalósítani: a gazdasági és a műszaki képzési területekét. Hipotéziseim tesztelése során ellentétes tendenciák rajzolódtak ki a két képzési terület esetében. Ezért nem biztos, hogy helyénvaló minden intézményi kart egy rendszerben kezelni, ahogy azt az összesített rangsorok teszik, célszerűbbnek találnám a jövőben azok képzési területenkénti kezelését és összehasonlítását.

A kistérségek fejlettségi vizsgálatát a KSH által összegyűjtött és rendelkezésemre bocsátott adatok segítségével végeztem el. A főkomponens-analízis és klaszteranalízis eredményeire épülő korrelációszámítással igazoltam, hogy a felsőfokú iskolázottság szoros kapcsolatban áll a kistérségek komplex fejlettségével, különösen a gazdasági főkomponens változóival. Ez is azt mutatja, hogy a felsőoktatás, illetve a felsőfokú képzés, mint szolgáltatás valóban a közösségét érdekeit (is) szolgálja, tehát indokolt a szektorban az állam szerepvállalása. És mivel szoros kapcsoltban áll egyéb ágazatokkal, nem szabad zárt rendszerben kezelni. Vagyis a felsőoktatás egy integrált, átfogó területfejlesztési politika része kell, hogy legyen, ami nem nélkülözheti a vállalatokkal való folyamatos kapcsolattartást sem, hiszen ők fogják alkalmazni a diplomás munkavállalókat, és ők rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a kutatás-fejlesztés, az innováció megvalósításához.

A DE-AGTC hallgatóinak körében megvalósított hatékonysági és esélyegyenlőségi vizsgálat a következtetések fejezetben megfogalmazottakon túl arra világít rá, hogy a hallgatói támogatási rendszer is kisebb-nagyobb átalakításra szorul. Mivel a szocioökonómiai tényezők közül csak az apa iskolai végzettségének teljesítményre gyakorolt hatása nyert igazolást, célszerűbb lenne magasabb ösztöndíjakkal inkább az érdemeik, tanulmányi teljesítményük alapján támogatni a hallgatókat, és javítani a tehetségesek felsőoktatásba való bekerülésének esélyét, amennyiben annak szükségességét megfelelően alá lehet támasztani. Ennek érdekében javasolnám az egyéni szintű vizsgálatok kiterjesztést azokra a hallgatókra is, akik jelentkeztek, de nem jutottak be egy államilag finanszírozott képzőhelyre sem.

A dolgozatban ismertetett megállapításokat és javaslatokat a döntéshozóknak mindenképpen érdemes lenne megfontolni és figyelembe venni az új felsőoktatási törvény tervezetének átdolgozása során annak érdekében, hogy pár éven belül a magyar felsőoktatás is egy stabil alapokon nyugvó, jól működő rendszerré váljon. A felvázolt eredmények és nyitott kérdések ugyanakkor a többi kutató számára is teret engednek további kutatások folytatására, aminek ezen a tudományterületen sokkal nagyobb a jelentősége, mint másutt, hiszen az oktatásgazdaságtani kutatásoknak nincsen nagy múltja hazánkban, és az ágazat a rendszerváltás óta még nem volt ilyen nehéz helyzetben. Summary While making a decision it is very essential that the decision makers do not create their standpoints based on only one viewpoint. Nowadays the decisions made about crucial financial questions are of grievous importance, as the sector got oversaturated and the state was not able to finance the increased number of students. Getting connected to the European Higher Education Area the expectations are just getting higher toward the higher education. It is not sufficient now that the system of higher education works stable and reacts flexible to the domestic changes, but it also needs to assure that it copes with the global competition, with the competitiveness of the trainings and diplomas. The first biggest measure in our country after the introduction of the institute integration and the lineal education system was the reconstruction of distribution of student numbers between the institutes, which took effect in 2007. In my analysis I tried to introduce the system of viewpoint based on the domestic and international literature and to analyze a process (the Data Envelopment Analysis one), which was quite often used in several other branches and outside of the country they use it for quantifying of the effectiveness of several decision making units. To judge the allocation efficiency and the performance of higher education institutes I used the stats provided by the Ministry of National Resources and National Information Center for Higher Education. I could prove with the concentration analysis that the new distribution system could increase the allocation efficiency, so the students’ demand and the offer of the universities got closer to each other. The non-parametric probes emphasized that the students are capable of realizing the differences between the training qualities of certain institutes, so the faculties of rural high schools have worse indices and so they have a worse place in the total tutorial and student ranking as the other faculties. These rankings however cannot be considered as a real system of performance review, even if they try to evaluate it based on quality aspects. The DEA model I created can be the base for a performance review system, if several more variants are built into the model and if it is expanded with financial data, too. For this however it is a pre-requirement that those data can be calculated on a faculty level, too, that the data providing system of the institutes gets more reliable and that none of the interest groups protest against the publishing of information. Based on the data I had I could compare the faculties of two training areas: the one of the economic and one of the technical. While testing my hypothesis there were some opposite tendencies showing up. So this is not fully sure that it is right to judge each and every faculty in a standalone system, as it is done by the total rankings, so I could find it more practical to compare those training areas.

I made the analysis of the performance in the sub-regions based on the data collected by KSH. I could prove with the correlation calculation based on the result of the main component and the cluster analysis that the high level of education is closely connected with the complex level of development of the sub-regions, especially with the variants of economic main component. This also shows that the higher education and the high level of education, as a service, really serve the interest of the community (too), so the role of the state in the sector is quite reasonable. As it stands in a close relationship with other branches, it is not advisable to handle them in a closed system. So the higher education should be the part of an integrated and overall regional development policy, which cannot miss getting in contact with the joints, as they will not employ the graduated employers, either and they do not have the appropriate resources to fulfill the analysis improvement and innovation.

Besides, the efficiency and equal opportunity analysis made among the students of DE-AGTC (University of Debrecen Centre for Agricultural and Applied Economics Sciences) put an emphasis on the fact that the student financing system needs some changes. As out of the socio-economic factors it was only the influence of the education of the father-side, which got approved, it would be reasonable to support the students based on their training performance and higher scholarships, and so they could improve the chance for letting the talented students admit to higher education. In order to fulfill it I would advise extending the individual level of analysis for those, who applied but were rejected for all the state sponsored training.

The observations and initiatives made in my analysis should be considered by the decision makers in the course of reworking the new act of higher education in order to create a stable and well-functioning Hungarian higher education. The results and open questions however leave an open room for doing new observations. This has a greater relevance than anywhere else, as the researches of educational economy does not have a huge history in Hungary and the branch was never a situation like this before the system change.

Leírás
Kulcsszavak
oktatáspolitika, education politics, felsőoktatás, higher education, finanszírozás, higher education finance, teljesítményértékelő rendszer, performance measuring system
Forrás