Magyarország vezetői a II. világháborút követően egy, az ország sajátosságait, hagyományait figyelmen kívül hagyó, idegen hatalom akaratának alárendelt berendezkedés megvalósítására törekedtek „Sztálin legjobb tanítványának” irányítása alatt. A mezőgazdaság ebben az időben csak az ipar „szolgálóleánya” lehetett, hiszen legfőbb cél az ország szovjet mintát követő iparosítása volt, aminek fundamentumát jórészt a mezőgazdaságból elvont jövedelmek képezték. Az elvonás egyik legfőbb eszköze pedig a kötelező beszolgáltatás volt, ami a torz elképzeléseken alapuló, kényszerhatalmi eszközökkel fenntartott rendszer egyik leggyűlöltebb intézményévé vált, és 1956-os megszüntetéséig gazdák sokaságának életét lehetetlenítette el.
Az embert, a természeti környezetet figyelmen kívül hagyó beadási kötelezettséget a mindenkor érvényben lévő terv teljesítésének szolgálatába állították. A termelésnek ez a túlszabályozott volta teljes ellentétben állt a magyar parasztember évszázados tapasztalatokon nyugvó hagyományaival. Irracionális elképzeléseken nyugvó, gyakorlatiatlan, s a legtöbbször a meghatározott időre kivitelezhetetlen elvárások sorát támasztotta a rendszer a gazdákkal szemben, amely azokat teljesen gúzsba kötötte, s egyúttal a hagyományos paraszti társadalom felbomlásának katalizátorává vált.
Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a beszolgáltatásból származó termények az állami begyűjtési rendszernek csak az egyik – bár legfőbb – pillérét jelentették. A begyűjtés összetett folyamat volt, amely a kereteket aprólékosan megszabó rendeletek, utasítások megalkotásától a tervezés bonyolult rendszerén át a termelőnként vezetett nyilvántartások kezelésén túl a termények, termékek átvételéig, illetve azoknak raktározásáig tartott. Mindennek végrehajtására és ellenőrzésére egy több tízezresre duzzadt apparátust hívtak életre. Jóllehet az egykorú megfogalmazás a „nép táplálékának biztosítását” nevezte meg a beszolgáltatás okaként, valójában azonban sokkal több húzódott meg e mögött, hiszen igen erőteljesen megnyilvánult benne a politikai akarat. A végrehajtás során a hatalom részéről tanúsított magatartás, a kényszerhatalmi eszközök jogtalan alkalmazása, gazdák sokaságának meghurcolása, nyomorba hajszolása túlmutat a közellátás érdekeire hivatkozott beszolgáltatás fenntartásán. Az állam ugyanis a parasztság terheinek növelésével az egyéni gazdálkodás ellehetetlenítését célozta, s ezáltal igyekezett a gazdákat a szocialista szektorba terelni. A beszolgáltatás azonban, amellett, hogy nagy mértékben segítette tehát a kollektivizálást, az „osztályharc megvívásának” is igen fontos eszközévé vált. A pártállam a kizsákmányoló, kapitalista rendszer utolsó maradványként tekintett az egyéni gazdálkodást folytató paraszti rétegekre, így a kommunista rendszer mellőzhetetlen vonásának, vagyis az állandó ellenségkeresésnek egyik fő bázisává, egyúttal áldozatává vált ezen társadalmi csoport. A hatalom szándéka tehát egyértelmű volt, hiszen jól kirajzolódik az a hármas cél, aminek érdekében a beszolgáltatást felhasználni kívánták. Amellett ugyanis, hogy az állami készletek jelentős része az elvonás ezen módjából származott, alkalmas volt a párt agrárpolitikai céljainak megvalósítására, vagyis a kollektivizálás előmozdítására, illetve a kuláknak, s ezáltal ellenségnek minősített társadalmi csoporttal való leszámolásra. A disszertációban ezért azt a pártállami eszközrendszert – illetve annak Pest megyében történő alkalmazását – mutatom be, amellyel a hatalom eme hármas célrendszert megvalósítani igyekezett. Így számba kívánom venni, hogy az osztályszempontokat is érvényre juttató ráhatás bizonyos módjaiban milyen ösztönző, motiváló tényezők beiktatására került sor, valamint az egyes szankciók, kényszerítő eszközök különböző fokozataiban hogyan jelenik meg a példastatuálás, a félelemkeltés, az elrettentés, a megtorlás, a teljes ellehetetlenítés szándéka, s ez a szándék hogyan és mennyiben realizálódik. Mindehhez pedig természetesen nélkülözhetetlen a feladatok végrehajtásara életre hívott apparátusrendszer bemutatása is. After the Second World War leaders of Hungary wanted to create a new system which did not take into consideration of the country’s features and served a foreign power’s interests. The process was carried out under control of ‘the best student of Stalin’. The system’s which based on distorted ideas and maintained by force one of the most hated institution was the delivery obligation which made many farmers’ life impossible in the first part of the 1950’s. Agriculture was allowed to be the ‘servant’ of the industry because the most important aim was to industrialization according to the Soviet sample. Coverage was inevitable for the good result was withdrawn from the agriculture. The most effective instrument of the withdrawal became the delivery. The delivery obligation which disregarded the human and the nature entered the current economical plan’s service. This overruled way of the production was diametrically oppose with the experiences of Hungarian peasants based on many hundreds years. Farmers had to meet the requirement of irrational and impracticable expectations not to mention those destroying effects catalyzed disorganization of the traditional rustic society. Delivery was complex process from creation of detailed orders through the difficult planning until the collecting and stocking of collected crops. For controlling and implementing a ten thousand apparatus was come into existence.
Although the one time formulating determined as cause of the delivering that it ‘provides food for people’ the political will behind this process was striking. The behaviour of authorities during the execution overstepped real framework of maintain of the public supply. Beside helping nationalization on a large scale delivery became a very important implement of ‘the class struggle’. Totalitarian state regarded the individual farmers as survival of capitalism so this strata fell victim to the communist regime. Intention of the regime was obvious because the triple plan can be seen significantly of which in interests of delivery was planned to use. Beside that significant part of the state funds came from this way of the withdrawing it was applicable to promote aim of the Hungarian Worker’s Party and served as propaganda for eliminating of the big landowners.
In my thesis I introduce the instruments of the totalitarian state and their usage in county Pest. I would like to introduce as well that in graduates of sanctions, pressure of instruments how to appear the intention of making an example, making fear, deterrence, retaliation and this intention how and what an extend successful was. For this introducing of the Hungarian Worker’s Party’s apparatus was come into existence for executing duties is inevitable.