Az Alsó-Nyárádmente (Románia, Maros megye) településeinek vallási életét, illetve a térség vallási közösségeinek viszonyrendszerét feltáró dolgozatom – a néprajz-antropológia kutatások elméleti keretén belül –, a vallásnéprajzi-vallásantropológiai kutatások csoportjába sorolható. A dolgozatban, a vallási közösségeket nem csak egyszerűen összevetem, hanem vizsgálom a felekezetek társadalmi-kulturális hátterét, illetve az egyes felekezetek etnikai korrelációit. A vallási közösségek eltérő jellege, illetve társadalmi-kulturális háttere több tudományág eredményeinek, módszereinek alkalmazását indokolta. A dolgozatban éppen ezért következetesen beépítettem, felhasználtam a hazai és nemzetközi vallásszociológiai, vallástörténeti, társadalomtörténeti és részben teológiai szakirodalmakat, illetve ezek legújabb kutatási eredményeit. Az értekezés, a térségben végzett egy évtizedes kutatásaim eredményeit sűríti, amelyek a dolgozatban három nagy tematikus blokk keretén belül kerültek leírásra: a) az egykori görög katolikus felekezetűek (napjainkra zömében református egyházhoz átállottak és ortodox egyházhoz áttértek/átsoroltak) vallási-etnikai identitásában jelentkező asszimilációs, akkulturációs fázisok vizsgálata b) a rendszerváltás követő kisegyházi, új vallási mozgalmak kutatása, illetve a többségi református felekezetűekkel való kapcsolata, és helyzetképe a református egyháznak, mint „társadalmi intézménynek” c) a Kalapos Gábor – cigány közösség új felekezeti mozgalmának, a Hetednapi Adventista Egyház hatásainak vizsgálata, amelyek etnikus határkijelölő funkciókat generálnak a lokális cigány-cigány, cigány-magyar, magyar-cigány kapcsolatokban.

Az Alsó-Nyárádmente vallási közösségeinek kutatása, időbelileg csak részlegesen mutat párhuzamosságot. A (egykori) görög katolikusság (napjainkban zömében ortodox felekezetűek) vallási, etnikai identitásának időfaktorai visszanyúlnak 17-18. századi románság többhullámú erdélyi betelepüléséhez, illetve a 19. századi (politikai) asszimilációs fázisokig. A görög katolikusság kutatásában kiemelten jelentkezik a közösségek, családok, személyek etnikai-vallási identitásának leírása, a 19-20. századi történelmi-ideológiai korszakok hatásainak figyelembe vételével. A térség (egykori) görög katolikus csoportjainak, személyeinek „rítusváltási” s ezáltal „identitásváltási” folyamatai napjainkban is megjelenítik a magyar református többségtől való eltérő, (román) etnikai hovatartozás stigmáját. Az alsó-nyárádmenti görög katolikusok asszimilációs, akkulturációs, nemzet-és felekezet váltási gyakorlatainak vizsgálata, a másik két tematikus blokk időkeretével ellentétben, megkövetelte a tágabb történelmi időkeretben való vizsgálódást. Strukturális értelemben éppen ezért eltérő, a görög katolikusságot leíró tematikus blokk, a másik két tematikai egységgel szemben. A kisegyházak és új vallási mozgalmak kutatásának leírásában a felekezeti különbségekre, a felekezeti különbségekből következő társadalmi-kulturális tagoltságokra tevődött leginkább a hangsúly, pontosabban a térség „újravallásosodásának” folyamataira. A térség kisegyházai és új vallási mozgalmain belül a Marosvásárhelyi Magyar Baptista Egyház leányegyházát, a fintaházi baptista gyülekezetet, illetve (1999-ben) a belőlük leváló Új Kezdet Keresztyén Gyülekezetet és a Jehova Tanúk Társaságát vázoltam. A harmadik tematikus blokkban a nyárádkarácsoni Gábor – cigány közösség adventista vallás gyakorlásának jelenségeit, a közösség gazdasági (szociális), kulturális, társadalmi vonatkozásaival együttesen vizsgáltam. A nyárádkarácsoni Gábor-cigányok adventista vallásgyakorlását a dolgozatban olyan (re)szocializációs mintaként írom le, amely az „egyidejű szétbomlás”, „újraszerveződés”, „rászerveződés” már korábban létezett kulturális-társadalmi sémáira épül, amely a közösséget egyedivé teszi, illetve permanens alakítja Nyárádkarácsonfalava cigány-magyar, magyar-cigány interetnikai kapcsolatait. Az Alsó-Nyárádmente kisegyházainak, új vallási mozgalmainak kutatása indokolta, hogy a „szekta”, „kisegyház”, „új vallási mozgalom” kifejezéseket, mint fogalmi apparátusokat, szakirodalmi referátumok alapján, „objektív” társadalomtudományi meghatározások alá vessem. A fogalmak pontosítása a dolgozat során biztosították, a helyiek által pejoratív értelemben használt „szekta”, „szektások”, kifejezésektől való pontos elhatárolódást.
A kisegyházak és új vallási mozgalmak leíró elemzését időben a rendszerváltásig vezettem vissza, szem előtt tartva a református egyház közelmúlt és recens „társadalmi intézményi” jellegét, illetve a kisegyházakkal, új vallási mozgalmakkal való kapcsolatát. A rendszerváltás utáni időszak, a kisegyházak és új vallási mozgalmak kutatása, nem időbeli egysége a dolgozatnak, hanem olyan politikai-társadalmi változásokat generáló időszak, amelynek függvényében megragadhatóak a térség új vallási-társadalmi-kulturális szintézisei. A dolgozatban leírt vallási közösségek közötti kapcsolat megértését az a leíró szándék biztosítja, amelynek során választ adok a felekezeti (kulturális) különbözőségekre, ezek történeti, társadalmi aspektusaira, illetve feltárom a vallási viszonyrendszerekben rejlő etnikai korrelációkat.
Értekezésem céljának azt a leíró, értelmezési szándék megvalósítását nevezem meg, amely egyfajta etnográfusi-antropológusi (émikus értelmezési) attitűddel párosítva az Alsó-Nyárádmente recens, illetve a térség vallási-etnikai időviszonyainak egymásmelletti, vagy folytonos paraméterein felül kerekedve, a vallási közösségek életének feltárására törekszik. My thesis describing the religious situation in Alsó – Nyárádmente and introducing the system of the relations of the religious communities of the settlements in Alsó – Nyárádmente can be included in the group of investigations connected with the ethnography and the anthropology of religion within the theoretical framework of ethnographic-anthropological investigations. In the thesis not only the religious communities are compared, but also the social – cultural background of the denominations as well as the ethnic correlations of particular denominations are examined.The different features and the social-cultural backgrounds of the religious communities required the application of the results and the methods of several fields of science.That is why Hungarian and international specialised literature on the sociology of religion, the history of religion, the history of society and partly on teology and their latest research results were built in and used in the thesis. The thesis represents the results of my decennial investigations in the region and are described in three big thematic blocks: a. the examination of assimilative and accultural stages in the religious-ethnic identity of former Greek Catholics (they became mainly reformed or Orthodox) b. the investigation of new religious movements following the political change-over and their connection with the major Reformed congregation and the situation of the Reformed church as a „social institution” c. the examination of the effectsof the Hetednapi Advent church,which is the new denominational movement of the kalapos Gábor Gypsy community and the effect of which generate ethnic border –marking functions in the local relationships between Gypsies and Gypsies, Gypsies and Hungarians, Hungarians and Gypsies. The investigation of the religious communities in Alsó – Nyárádmente shows parallelism only partly.The time factors of the religious, ethnic identity of the former Greek Catholics (nowadays mainly Orthodox) go back to the settlement of Romanians in Transsylvania, which took place in several waves in he 17th-18th centuries and the political assimilative stages in the 19th century. In the research of Greek Catholics the description of the ethnic-religious identity of the communities,families and people is emphasized focusing on the effects of the historic-ideological periods in the 19th-20th centuries.The processes of the ritual and identity changes of the former Greek Catholic groups and people contain the stigma of their ethnic (Romanian) origin which differ from that of the Hungarian Reformed majority. The examination of the assimilative,accultural,national and denominational changes of Greek Catholics in Alsó-Nyárádmente in opposition with the time framework of the other two thematic blocks gave reasons for examining it in a broader historic framework.That is why the thematic block dealing with Greek Catholics is different in a structural way. In the description of the investigation of smaller churches and new religious movements the emphasis is on the denominational differences and the resulting social-structural division and more exactly the process of religious revivalism in the region.From the regional small churches and new religious movements the Baptist congregation in Fintaháza,which originated from the Hungarian Baptist church in Marosvásárhely and later „Új Kezdet” and „Jehova Tanúi” broke away from it. In the third thematic block the worship of the Adventist Gábor Gypsy community in Nyárádkarácsonfalva are examined together with the economic,social and cultural aspects of the community. The worship of the Adventist Gábor Gypsies in Nyárádkarácsonfalva is described as a resocializing sample which is built on such cultural-social patterns as ’parallel dissolution’,’reorganization’ and ’settlement on’ and which makes the community unique and permanently forms the Gypsy-Hungarian and the Hungarian-Gypsy interethnic connections. In the investigetion of small churches and new religious movements the expressions ’sect’,’small church’ and ’new religious movement’are examined as conceptual apparatus in order to make objective determination using specialised literature. During stating the concepts precisely in the thesis it was possible to be disassociated from the expressions ’sect’ and ’sectarian’ used in a pejorative way by local people. My analysis of small churches and new religious movements goes back to the political change-over focusing on the Reformed church as a ’social institution’and its connection with small churches and new religious movements.In this case the period after the political change-over is not definitely the temporal unit of the thesis,but the period which generates political and social changes and in which the new religious-social-cultural synthesis can be experienced in the region. Understanding the connection with the religious communities described in the thesis is provided by my answers to the denominational (cultural) differences,their historic and social aspects and the introduction of the ethnic correlations hidden in the religious connections. The aim of my thesis is to realize my intention to explore the aspects of the local religious communities with a particular ethnographic-anthropological attitude considering the parameters of the religious-ethnic time conditions of the region.